Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.
Ülésnapok - 1935-362
Az országgyűlés képviselőházának 362. métermázsa, még pedig 4'80 métermázsa búza, 8'40 métermázsa rozs, és 80 kg árpa, 1000 négyszögöl konvenciós föld, tehát nem is egy 1600 négyszögöles katasztrális hold, és végig ilyen módon történik a gazdasági cselédek javadalmazásának folytonos csökkentése. (Drozdy Győző: Igaz! így van Zalában!) Igen t. Ház! Méltóztassék számítást végezni, hogy ötvenezer hold föld évi hozama és járandósága milyen jelentős tétel ennek a 200.000 főnyi gazdasági cselédnépnek életében. A gazdasági cselédek számát ugyanis 218.000 főre teszi a statisztikai összeírás. (Egry Zoltán: De a cselédfizetés többi adatait is tessék elősorolni!) A javadalmazás másik irányú csökkentését szolgálja a tehéntartásnak általánosságban történő megvonása. Ha valaki nem tudja, hogy e mögött micsoda értékek vannak, akkor nem is tudja ennek a jelentőségét felfogni, mert azzal indokolják ezt a csökkentést, hogy ennek fejében liter tejet kapnak a gazdasági cselédek fejenként. Méltóztassék meggondolni, hogy egy tehén évi hozama még abrakolás nélkül is napi 4—5 liter tejjel 250 pengő. Ennyit kapott azelőtt a gazdasági cseléd, (Egy hang a jobboldalon: Abrakolás nélkül megdöglik a tehén!) e helyett pedig a napi egy liter tejjel mindössze évi 40—50 pengőt juttatnak a gazdasági cselédnek. Természetes, hogy egy nagy uradalom termelését racionalizálni lehet azáltal, hogy tíz cselédtehén helyett egyetlen tehenet állítanak be, amelynek hozamából azután tíz cselédnek tudják szolgáltatni a naponkénti és fejenkénti egy liter tejet. Ez a nagy gazdaságnak racionális, de létalapjában támadja meg a gazdasági cselédség, a béresek tömegét, mert az egyik oldalon elveszik a cselédföldet, a másik oldalon a jószágot, tehát éppen annak a lehetőségétől fosztják meg őket, hogy a proletársorból kistermelő exisztenciákká váljanak. A jelenlegi fejlődés folyamat tehát az, hogy a gazdasági cselédek széles rétegének életszínvonala az említett két körülmény következtében 25—30%-kai csökkent. Evente 30 millió pengős értékét jelent az, amit ettől a 200.000 főnyi cselédségtől ily módon megvonnak. T. Ház! Nemcsak ez a két tétel, hanem a gabonajárandóság teljes rendezetlensége is arra serkent, hogy a gazdasági cselédek kérdését végre törvényes úton rendezzük. Teljesen elfogadhatatlan dolog, hogy az egyik gazdaságban 14 métermázsa gabonajárandóság van (Egry Zoltán: És a többi járandóság*?) — fel van sorolva: 1000 négyszögöl föld, 100 négyszögöl krumpliföld, 1 liter tej és még néhány pengő pénzben, nem fognak ebből nagy vagyonokat gyűjteni — (Egry Zoltán: Szén, fa, szalonna, só!) és ugyanakkor a másikban, mert hála Istennek, ilyen is van, 20. métermázsa gabonajárandóságot adnak. Ez tehát igenis, azt mutatja, hogy a kérdés törvényes rendezése elől nem lehet kitérni. (Béldi Béla: Legfőbb ideje!) Ezek a gazdasági cselédség anyagi természetű panaszai, van azonban még nagyon számos panaszuk. Ilyen az ő munkaidejük túlontúl fokozása, vagy az ünnepnapok meg nem tartása, ami szintén rendkívül sérelmes ennek a gazdasági cselédrétegnek szempontjából. A gazdasági cselédség széles rétege helyzetének ismertetése után egy másik nagy réteg, a mezőgazdasági munkásság bérviszonyaira kell rátérnem és ezen a téren meg kell állapítanom, hogy az évi járandóság itt is évről-évre csökken. Csökkenő tendenciát mutat ülése 1939 január 18-án, szerdán. 313 pedig részben azért, mert a részesművelés részarányát folytonosan csökkentik. Azt hiszem, a földmívelésügyi miniszter úr is tökéletesen informálva van arról, hogy számtalan gazdaság van, ahol ötödén, sőt hetedén is vállalnak tengeriföldet, egyenesen csak azért, mert különben aratószerződéshez nem juthatnak hozzá. S egyenesen lehetetlen az az állapot, t. Ház, hogy részesműveléshez csak bizonyos ingyenmunkák vagy olcsó munka ellenében lehet jutni. Én" itt a Ház színe előtt számtalanszor felsoroltam, hogy milyen visszaélések vannak ezen a téren egyes uradalmakban. Ujabb adatot is hozhatok. A Pallavicini-féle uradalom esetei ismertek. Most megtoldom ezeket az Ottó királyi herceg birtokán lévő állapotokkal, ahol a múlt hetekben sajátmagam győződtem meg arról, hogy az erdőben 90 kéve rőzsét kellett a munkásnak öszeszednie, hogy abból egyharmadrész illethesse őt, de ezért nyáron, a legnagyobb munka idején, még két mgyennapot is kell dolgoznia. Kalkulációkat végeztem és kisült, hogy a munkás azért a rőzséért, amelyet harmadrészbén kapott, teljesen ingyen dolgozott, mert a' nyári magas 'napszám idején az a két nap 5—6 pengő értéket jelentett, viszont a rőzse nem jelent annyi értéket. Ilyen esetek is előfordulnak tehát itt Budapesttől 40 kilométernyi távolságra és felsorolhatnám az ilyen esetek egész sorát. Ezeket csak azért említem meg, hogy a konkrét tények átütőerejét is bemutassam. (Buchinger Manó: Sokszor be volt tiltva a Népszava, ha ezeket megírta! Sok büntetést kapott!) Ezek az állapotok nem tarthatók fenn. Az ingyen munka, amelyet sok helyen robotmunkanak neveznek, még ma is divatban van és éppen ezért az a felfogásom, hogy itt törvényes rendezésre van szükség. Az igazán korrekt és szociális érzésű nagybirtokosságnak nem kell félnie a törvényes intézkedésektől, mert ha azok azt fogják tartalmazni, amit az erkölcs megkövetel, akkor tőlük senkinek sincs oka félni. T. Ház. Több éven át ugyanezeket a kérdéseket hoztam felszólalásaimban a Ház elé és azt tapasztaltam, hogy bár gyönyörű megnyugtatásokat kaptam annakidején Darányi földmívelésügyi miniszter úrtól, a valóságban ezen a téren semmi sem történt, eltekintve attól a néhány napszámbér-megállapítástól, amely nagyon szórványosan és nem kielégítő szempontok szerint történik. (Rajiiiss Ferenc: Az Ómgé. haragszik rád, az a baj!) A részesmunka-szerződések kérdésénél meg kell említenem, hogy a sommás munkások legnagyobb sérelme az, hogy a tél folyamán aláiratott sommás szerződések alapján, amelyek szerint... Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Matolcsy Mátyás: Tisztelettel kérek 10 perc meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Matolcsy Mátyás: Bár ez nagy téma és nem fér bele 10 percnyi tárgyalásba, mégis, nagyon rövidre fogva, beszélek róla. (Halljuk! Halljuk!) Hangsúlyozom, hogy a sommás munkásság sok százezerre menő tömegének legfőbb sérelme az, hogy most, a tél folyamán, amikor kenyerük már nincs, a munkásszerződést az orruk alá teszik bizonyos előlegekkel és ők hajlandók aláírni azt is, hogy nyáron minden néven nevezendő munkát elvégeznek a napi 1*60 pengős átlagnapszámért. Ebből következik az,
