Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-352

20 Az országgyűlés képviselőházának Sí hangzott, hogy a családi pótlék emelése helyett a tisztviselői fizetéseket kellett volna emelni, de már szinte hallom azt is, hogy mi lett volna abban az esetben a kifogás, mert, hogy valami kifogás akkor is lett volna, az természetes. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) Amikor a kormány a tisztviselők érdekében hoz egy javaslatot, ha már más kifogást nem lehet felhozni, akkor azt mondják, hogy kevés. Ha azt a javaslatot tettük volna, hogy a harmadik fizetéscsökkentést helyezzük hatályon kívül, bizonyosan azt hallottuk volna, hogy: persze, azért csináltuk, mert a harmadik fizetéscsökkentés a miniszterek fizetését szállították le 7% -kai és ha azt most visszaállítjuk, akkor tulajdonképpen a miniszterek fizetését emeltük fel 7%-kal, a kistisztviselőkért pedig nem tettünk semmit. (Esztergályos János: Meg lehetett volna oldani miniszteri fizetésemelés nélkül is! — Elnök csenget.) Méltóztassék megnézni az indokolást, hogy mit jelent ez az emelés éppen a kisembernek, mondjuk, egy háromgyermekes kistisztviselőnek: 16,5%-os fizetésemelkedést jelent, ami nem is olyan csekély összeg a kistisztviselők háztartásban. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Csoór Lajos: Ki fogja ezt megfizetni?) T. Ház! Amint már Hoimonnay igen t. képviselőtársam is rámutatott, a családi pótlék felemelésének és a korpótléknak költségkihatása — együtt veszem a kettőt — 167 millió pengő. Ez csaknem, ugyanakkora összeg, mint amennyivel a folyó évi január 1-től kezdődően emeltük a tisztviselői illetményeket. Azt hiszem, tehát, ezt a lépést nem lehet lebecsülni és igazán nem lehet azt mondani, hogy a javaslat nem jelent anyagi előnyt. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Jártam vidéken és nagyon jól láttam, hogy mil? en örömet okoz a családi pótlék felraelése a sokgyermekes családoknál, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) de láttam azt is, hogy voltak olyanok, éspedig nem a gazdag emberek közt, akik az adó terhét viselik, hanem a szegényebb emberek között is, akik azt kérdezték, vájjon bírja-e még a kincstár ezeket az emeléseket. (Ügy van! Ügy van! — Rupert Rezső: Ez az első kérdés!) Nagyon örülök, ha a mélyen t. Házban minden oldalon egyetértünk abban, hogy a szociális intézkedésekben nagyon messze kell mennünk, de ezeknek határt szab az államnak és a lakosságnak teljesítő képessége. Méltóztassék meggyőződve lenni arról, hogy az említett öszszeg akkora, amennyit számításom, szerint a kincstár elbír, ezért első kötelességemnek tartottam, hogy a tisztviselői társadalom segítségére siessek, (Helyeslés a jobboldalon.) mégpedig úgy, hogy a családvédelmi szempontot kidomborítva, a családot védjem. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon. — Rupert Rezső: Ez a leghelyesebb kiindulás: a családon keresztül!) Legyen szaJbad ezek után áttérnem olyan részletkérdésekre, amelyek az általános vita során felmerültek. Azt hallottam, hogy ha van az államnak pénze a beruházásokra, akkor^ legyen pénze a tisztviselők helyzetének javítására is- Az előbbiekben bebizonyítottam, hogy volt erre is pénz és van a beruházásokra is pénz. Legyen szabad azonban rámutatnom egy körülményre, össze méltóztattak hasonlítani az 1931. előtti költségvetés végösszegét a mai költségvetés végösszegével és minthogy ezek már közel kerültek egymáshoz, azt a következtetést méltóztattak levonni, hogy most már a tisztviselői fizetéseekt fel lehetne emelni az 2. ülése 19S8 december 13~án, kedden. l 1931. előtti nívóra. Ne méltóztassanak azonban megfeledkezni arról, hogy időközben Magyarország visszanyerte szuverenitását és egészen más költségvetéssel kell dolgoznia, mint azelőtt. Nem lehet tehát a számokat egyszerűen összemérni, aminthogy az egyszerű statisztikai számösszemérés is igen gyakran nagyon téves konklúziókra vezeti az embereket, ha nem néznek kellően az eredmények mélyére. Ami Homonnay igen t. képviselőtársamnak egyes részletkérdések tekintetében tett megjegyzéseit illei, azokra a következőkben vagyok bátor válaszolni. Az operai alkamazottak, illetőleg művészek azért nem részesednek a családi pótlékban, inert nem köztisztviselők. (Homonnay Tivadar: Nem baj! Állami intézmény, miniszter úr!) Amennyiben azonban a kultuszminiszter úrnak költségvetési fedezete lesz rá, nem lesz akadálya annak, hogy őket is családi pótlékban részesítsük. (Homonnay Tivadar: Helyes! Köszönettel tudomásul veszem!) A magánalkalmazottak kérdése nem tartozik ennek a törvényjavaslatnak a keretébe. A magánalkalmazottak családvédelme is a kormány programmjába tartozik. Megjegyzem, a helyzet nem olyan rossz a magánvállalatoknál, mert éppen a legnagyobb magánvállalatok, amelyek a legtöbb alkalmazottat foglalkoztatják, már majdnem valamennyien bevezették a családi pótlék rendszerét, de ahol még nincs meg, ott mindenesetre meg kell tenni a megfelelő intézkedést. Végül méltóztatott még beszélni a kiházasítási segély kérdéséről. Én már a bizottságban megmondtam, hogy ezt a gondolatot tökéletesen a magamévá teszem. (Homonnay Tivadar: Helyes!) Bizonyos vonatkozásokban a közszolgálatban már meg is valósult. A Pénzintézeti Központ a közszolgálati alkalmazottak részére akár a maeruk, akár gyermekeiknek házasságkötése esetén akadály nélkül engedélyezi a megállapított legmagasabb kölcsönt. Ez kedvező törlesztésű és olcsó kamatozása kölcsön, tehát bizonyos lépés történt, ha nem is az, amelyet Homonnay képviselőtársam ajánlott. Ez ug*yanis csak egyszerű kölcsön, amely lehetővé teszi a házasságkötést, nem premizália azonban azt, hogy a házasság valódi célját, a gyermeket el is ér^e. Amint már a pénzügyi bizottságban említettem, ezzel a kérdéssel foglalkozni fogunk a költségvetés összeállítása folyamán és remélem, hogy kielégítő megoldást fogunk találni. Mindezek alapján tisztelettel kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni, f Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a közéven.) Elnök: Kíván az előadó úr szólni? (Molnár Imre előadó: Nem!) Az előadó úr szólni nem kíván. A tanácskozást befejezettnek nyilván ítam. . Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Porubszky Géza jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1—5. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: A törvényjavaslat részletes tárgya1 lását ezzel befejeztük. Harmadszori olvasása