Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-362

Az országgyűlés 'képviselőházának 362. iiiiik teljesen igaza van, őt mint zsidó fajvédőt • zavarom ezzel a felszólalással Fábián képviselőtársaim azonban egyről ne feledkezzék >meg. Ez a parlairnant egyelőre még nem ia zsidóság parlamentje, hanem a magyarságé. (Ügy van* a jobboldalon. — Fábián Béla: De a harctér sem) volt a zsidóság parlamentje! — Mecsér András közbeszól. ~ Fábián Béla: Mi baja van, Mecsér képviselő úr? Fin még sohasefmi kerestem német kukoricán e>gy vasat sem! — Derültség. — Taps a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások a jobboldalon: Mért nem próbált®*? — Fábián Béla: Beidig én nem vagyok magyar fajvédő!) Elnök: Fábián Béla képviselő urat újlból rendreutasítom!. Meizler Károly: 1900-ban még 210 vegyes háziasság volt, 1930-ban pedig az 1000 felé emelkedett. Egyenesen meglepő ez a statisztika, amelyet erről Kovách Alajos állított össze. (Zaj.) Kavách Alajos statisztikája szerint 1901—1905-ig 211, 1906—1910-ig 320, 1911—1915-ig 450, 1916—1920-ig 560, 1921—1925-ig 665, 1925— 19304g 672, 1931—1935-ig pedig 733 volt évente a keresztény és zsidó végy EIS házasságok száma, tehát minden öt évben igen nagy ugrás okkaj eimelkedett felfelé, Harminc év aílatt a keresztény-zsidó házasságok száma 3-5-szörösével emelkedett. Most etgy, Fábián előtt is autentikus forrásra, »Az Est«-re hivatkozom. E szerint a vegyes házasságok száma 1936-ban már 1126-ra, 1937-ben pedig 1102-re emelkedett. T. Ház! A recepció óta 40 ezer vegyes házasságot tartott számon a statisztika. Méltóztassék azonban ehhez hozzágondolai és hozzávenni azt, hogy nálunk a kiifceresztelkedetteket a statisztika nem tünteti fel külön, következőleg a már kikeresztelkedett zsidóifajú j és a jmagyarfajú keresztények közti házasságok a statisztika kimutatásaiban nem szerepelnek. T. Ház! Ha Olaszországban, ahol fél százalék a zsidóság arányszáma és Németországban, ahol a zsidóság arányszáma sokkal kisebb, mint nálunk, a fajtisztaság szempontjából törvényes intézkedéseket hoztak be, akkor nálunk is kötelessége lett volna a kormánynak a most idekerülő második zsidójavaslatbia hasonló intézkedéseket felvenni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Legyen szabad az olasz zsidótörvénynek most december hónapban hozott idevonatkozó házassági jogi rendszabályát ismertetnem. Ennek első szakasza kimondja, hogy az árjafajú olasz állampolgároknak más fajhoz tartozó személlyel házasságot kötni tilos. A tilalommal ellentétben kötött házasság semmis és súlyos büntetőjogi szankciók alkalmazását vonja maga után. Ugyanez a törvény kimondja azt, hogy a zsidó fajhoz tartozók nem tarthatnak háztartási alkalmazotti minőségben árjafajú olasz állampolgárt. Látjuk tehát azt, hogy olyan államok, ahol a zsidóság arányszáma sokkal kisebb, mégis törvényes úton védekeznek a zsidósággal.való összeolvadás veszedelme ellen. Méltóztassanak megnézni, a legsúlyosabb probléma ma a félvérű és a fertályvérű zsidók kérdése. Ha ezeknek a száma tovább is emelkedik, kérdésük megoldása a későbbiek folyamán még súlyosabbá válhat. Amikor tehát azt látjuk, hogy igenis ezen a téren a kormányzat második javaslata sem hoz megfelelő intézkedést, akkor figyelmeztetnünk kell a kormányt arra, hogy ezt a kérdést is hasonlóan a külföldi államokhoz, itt nálunk annál KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXI. ülése 1939 január 18-án, szerdán. 293 inkább rendezze, mert hiszen nálunk a zsidóság százalékarányszáma sokkal nagyobb, mint akár Németországban, akár Olaszországban. (Gr. Apponyi György: Sajnos, az árjáké is!) T. Ház! Legyen szabad egy 95 évvel ezelőtt elhangzott vatesi jóslatra, figyelmeztetésre felhívnom a t. Ház figyelmét. Széchenyinek arra a figyelmeztetésére, amellyel az 1844-iki országgyűlés alkalmával tartott' beszédében a következőket mondta (olvassa): »Első érdekünk: a nemzetünk^ a fajtánk érdeke. Kifejtett nemzetiség nélkül nekem minden imás progresszió nem kell. Erre állítok mindent, enélkül, mondhatom, egy zagyvalék nép leszünk, melynek talán több pénze lesz, a dögbőröket talán drágábban eladhatjuk stb., de ez engem nem mozdít; mindenekelőtt áll előttem: hűség fajtámhoz.« (Peyer Károly: A svábokra ez nem vonatkozik! — Farkas István: A magyarokra értette a beszédét, nem a svábokra! —Nagy zaj. — Elnök csenget.) Ha 95 évvel ezelőtt Széchenyi erre figyelmeztetett, akkor értsen ebből a mostani kormányzat és az új törvényjavaslatnak is ez legyen a jelszava: hűség fajtánkhoz. Kérünk megfelelő intézkedést. (Eiénk helyeslés balfelól. — Taps a jobboldalon. — Peyer Károly: A magyar fajta igen, de a svábok menjenek ki! — Zaj. — Elnök cs&nget — Gr. Apponyi György: Nem a disszimiláns árjákról van szó!) Elnök: Az interpelláció kiadatik a miniszterelnök úrnak. Következnék Drózdy Győző képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz, de ő interpellációjának elmondását elhalasztotta. Következik Peyer Károly képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Porubszky Géza jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy az Országos Társadalomibiztosító Intézet 1938 november hó 27-én megtartott közgyűlésén egyhangúlag elfogadott határozati javaslatában az öregségi biztosítási korhatárnak 65 évről 60-dik évre való leszállítását kértei Hajlandó-e a miniszter úr a közgyűlési határozatnak megfelelően és tekintettel azon nagy nemzeti érdekre, amely ezen javaslat végrehajtásához fűződik, ez ügyben a szükséges törvényes rendelkezéseket mielőbb végrehajtani! Peyer Károly s. k.« Elnök: Peyer Károly képviselő urat illeti R S7G Peyer Károly: T. Képviselőház! Az Országos Társadalombiztosító Intézet legutóbb meg tartott közgyűlésén egyhangúlag fogadott el egy indítványt, amelyben azt kérte... (Mozgás a jobboldalon. — Zaj. — Farkas István: Mi az, kérem, a munkások ügye nem érdekli önöket!) A szociális kérdés érdektelen. (Elnök csenget. — Kertész Miklós: Csak a rokkant munkásoknak kérünk többet. — Farkas István: Aki dolgozik ebben az országban, annak az ügye nem érdekli önöket! — Felkiáltások a jobboldalon: Dehogynem! — Propper Sándor: Szaladnak a szarvasok! — Elnök csenget.) Elnök: Tessék folytatni. Peyer Károly: Ebben az elfogadott határozatban, amelyet — hangsúlyozom — egyhangúlag fogadott el a közgyűlés, tehát a biztosítottak és a munkavállalók, egyhangúan kérik azt, hogy az öregségi korhatár 65 évről szállí47