Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-357

210 Az országgyűlés képviselőházának 357. leges munka is volna — megállapítani, «mert hiszen az elszakított területekről idemenekülő tisztviselőnek ott amáir volt valami szolgálata, itt esetleg megint szolgálatba került, nyug­díjának egy része tehát tulajdonképpen az el­szakított területről ered. Az egészet részletei­ben kiszámítani nem lehet, tény az, hogy so­kan vannak. Toperczerné képviselőtársunk beszélt a férjes nők nyugdíjazásának kérdéséről. A gondolatot igen jónak tartom. Azt méltóztatott tudniillik mondani, hogy kívánatos lenne, hogy a fér­jes nők, amennyiben önként nyugdíjba akar­nak menni, nyugdíjba is mehessenek és net kelljen mindenféle kerülő utakat keresniök és valljuk meg, nem őszinte, nem egyenes módon öyugdíjázásukat valahogy kiharcolniok. (ügy van! Ügy van! jopbfelől.) Tökéletesen megér­tem, hogy az a férjes nő, aki hosszabb, vagy rövidebb szolgálatával igényt szerzett arra, hogy nyugdíjat kapjon, ha ki akar lépni az állam szolgálataiból, ha helyet akar másoknak csinálni, nem. akar a maga nyugdíjigényéről lemondani, hanem minden eszközt megragad arra, hogy nyugdíjazását valahogyan kiesz­közölje. Sokkal jobban szeretném, ha ezt őszin­tén és egyenesen meg lehetne csinálni és mó­dot is fogok keresni arra, hogy evvel a kér­déssel valamelyik törvényjavaslat során fog­lalkozzam! és ezt valamelyik szakaszba beil­lesszem. (Élénk helyeslés jobbfelől.) — Rassay Károly: Ez nem helyes! Ezt Hóman képviselő úr nem helyeselheti! Kizárt dolog, hogy he­lyeselje! — Hóman Bálint: Láthatta, hogy éppen most helyeseltem e pillanatban! — Kas­say Károly: Hogy valaki tíz évi szolgálat után biztosítson magának egy életjáradékot'?! — Hóman Bálint: Ha anya, igen!) Homonnay képviselőtársam felvetette a kiházasítási segély kérdését. Ezzel a gondolat­tal foglalkozott már a kormány, hiszen — mint már a múltkor bátor voltam említeni — a Pénzintézeti Központ bizonyos kölcsönöket adott is a kiházasítás alkalmával, megadta a maximumát annak az összegnek, amelyet egy­általában meg lehetett adni és ez a gyakorlat állandóan folytatódik. Kétségtelen azonban, hogy azokat a gondolatokat, amelyeket ezzel kapcsolatban Homonnay igen t képviselőtár­sam felvetett, ez a kölcsön nem valósíthatta meg, mert hiszen egészen más célra létesítet­ték az ilyen kölcsönöket. Ö tudniillik azt a gondolatot vetette fel, hogy olyan kiházasí­tási segély adassék, amelynek egyharmada az első gyermek, második harmada a második gyermek megszületése után nyerne elengedést és ha a harmadik gyermek is megszületett, akkor ezzel az összeggel többé nem tartoznék az illető a kincstárnak. Ezzel a kérdéssel ilyen gondolatkörben is foglalkozunk. Kialakult ál- : láspont még nincs, de remélem, hogy a költ- j ségvetés tárgyalásakor ebben a tekintetben va- j lami eredményre fogunk jutni és legalább az j első lépést ebben az irányban meg tudjuk tenni. Hálásan köszönöm Árvátfalvi Nagy István igen t. képviselőtársam elismerését, amelyet kifejezésre juttatott, hogy ^ mindenkor igye­keztem a rokkantak és a vitézek ügyét előtmoz­Hitelesítettéh : Marastoni László s. h. naplóbíráló-bi, ülése 1938 december 20-án, kedden. dítani. Méltóztassanak elhinni, hogy nem kor­tesfogásból, vagy egyébből tettem, hanem szív­ből, mert elismerést akartam juttatni azok­nak, — már amennyire szűk körömben tel­lett — akik a hazáért véreztek, megsebesül­tek, vagy akik a vitézségükkel kiérdemelték a vitézi rendbe való felvételüket. Ezt a gyakor­latot a jövőben is követni akarom (Élénk he­lyeslés és taps.) s azt hiszem, a mélyen t. Ház ezt helyeselni fogja. Az általános vita során hat határozati ja­vaslatot nyújtottak be, éspedig Mojzes, Shvoy, Eakovszky és Dulin képviselőtársaim. Tisz­telettel kérem a mélyen t. Házat, méltóztas­sék ezeket a. határozati javaslatokat elutasí­tani, mégpedig azért, mert ezek a határozati javaslatok részben olyan témákat vetnek fel, amelyek a kormányprogramban úgyis meg­vannak, részben viszont olyan kérdéseket ölel­nek, fel, amelyek a végrehajtási utasítás so­rán méltányosan megoldhatók lesznek, ame­lyekhez tehát külön törvényhozási intézkedés nem kell, — ezeket a kívánságokat természet­szerűen tudomásul veszem és igyekezem majd azokat a végrehajtási utasítás kidolgozása so­rán az utasításba beilleszteni — részben pedig a javaslatok olyanok, hogy azokat nem tudom elfogadni és ezért kérem, méltóztassék mind a hat határozati javaslatot elutasítani. (Helyes­lés . a jobboldalon.) Kérem, hogy a törvényjavaslatot úgy álta­lánosságban, mint részleteiben elfogadni mél­tóztassanak. (Élénk helyeslés és taps a jobb­középen- — À szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést úiból megnyitom. Méltóz­tassanak helyüket elfoglalni. A ; napirend tárgyalására szánt idő letelt. A vitát megszakítom és előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napi­rendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi érdem­leges ülését — az ünnepekre való tekintettel — 1939. évi január hó 12-én, azaz csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirend­jére tűzze ki a mai ülésünkön szereplő tör­vényjavaslat folytatólagos tárgyalását. (He­lyeslés. — Elénk felkiáltások: Éljen az elnök!) Ezzel kapcsolatban bejelentem a t. Háznak, bogy a felsőház üzeneteinek átvétele céljából a Házat időközben formális ülésre egybe fo­gom hivatni. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hoz­zájárulni? (Igen!) A Ház elnök napirendi ja­vaslatát elfogadja. Hátra van még az ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (felolvassa <az ülés jegyzőkönyvét.) Elnök: Van valakinek észre vétele a imost felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) H;i nincs, azt hitelesítettnek jelentem ki és <az ülést bezárom. (Az illés végződik déli 1 óra 52 perckor.) Müller Antal s. k. ígi tagok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom