Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-345

Az országgyűlés képviselőházának 34,5, a Róma—Berlin-tengely valóra vált, (Eassay Károly: Ez igaz! — Egy hang jobb felől: Kine­vették ezért!) azét a Gömbös Gyuláét, aki a magyar hadsereg fejlesztését tűzte ki élete egyik legfőbb céljául (Ügy van! Ügy van!) és azét a Gömbös Gyuláét, aki félreérthetetlen szavakkal hirdette ugyanannak a belső reform­politikának, ugyanannak a népi politikának, ugyanannak a népi egybeolvadásnak szüksé­gét, amelyre én és t. barátaim feltettük politi­kai exisztenciánkat. (Taps a jobboldalon és a jobbközépen. — Eckhardt Tibor: Mindenben egyetértünk! — Egy hang jobbfelől: Ki fúrta Gömböst f — Boczonádi Szabó Imre: Ki tá­madta Gömböst? — Zaj a baloldalon. — Ra­kovszky Tibor közbeszól.) Elnök: Rakovszky Tibor képviselő úr ma­radjon csendben. vitéz Imrédy Béla miniszterelnök: T. Ház! Azon feladatok között, amelyekben azt hiszem, valamennyien egyetértünk, az első helyen áll a hadsereg továbbfejlesztése. (Hosszantartó élénk helyeslés és taps.) A tör­ténelem zajlása nem ért véget. (Ügy van! Ügy van!) Súlyos idők állhatnak még előttünk s ezekbe a súlyos időkbe minél felkészültebben kell belépnünk. A hadsereghez azonban nem­csak materiális felszerelés kell. Egy hadsereg­hez kell egy militarista szellemben nevelt, mi­litarista szellemben irányított és militarista szellemben, fegyelemben megedződött nemzet (Ügy van! Úgy van!) és ezért az a honvédelmi törvény, amelyet elő fogunk terjeszteni, gon­doskodik arról is, hogy az ifjú generációnak ebben a szellemben való nevelése és a már ki­szolgált katonáknak megfelelő lövészszerveze­tekben ugyanezen szellemben való további megerősítése valósággá váljék. (Élénk helyes­lés. — Rupert Rezső: 48-as szellemben!) Nem hiszem, hogy ma, a tapasztalatok után, ne ér­tenénk egyet valamennyien és valamennyien ne lennénk büszkék a mi hadseregünkre, amely nemcsak hogy talpraállott, hanem a maga fel­adatát elsőrendűen oldotta meg és amelyről valamennyien meg lehetünk győződve, hogy a legnagyobb feladatok megoldására képes, mert telve van önfeláldozással, hazaszeretettel és igazi népi szellemmel. (Ügy van! Ügy van! — Nagy taps.) Az új magyar politikának erősen naciona­lista szellemben kell folynia, de ez a naciona­lista szellem nem fajulhat sovinizmussá. Ki­sebbségeinknek száma gyarapodott, szlovákok, ruszinok, németek tértek vissza a régi szent­istváni birodalom keretébe és ez egy okkal több arra, hogy kisebbségi politikánkat úgy irányítsuk, hogy az ittélő kisebbségek ebben a hazában meleg otthont találjanak és jól érez­zék magukat. (Élénk helyeslés és taps. — Eck­hardt Tibor: Hányszor követeltük ezt is!) Ezeknek a programmatikus célkitűzések­nek keretében, amelyeket csak egészen rövi­den sorolok fel, a külpolitikáról nem kell so­kat beszélnem. Kánya Kálmán külügyminisz­ter úr (Éljenzés és taps.) amikor néhány nap­pal ezelőtt itt a Házban beszámolt az elmúlt külpolitikai kampányról és amikor a magyar külpolitikát vázolta, bőven ismertette azokat az elgondolásokat, célkitűzéseket és irányvo­nalat, amelyekben külpolitikánkat vezetnünk kell. Ehhez hozzáfűznivalóm nincs. Alig né­hány napja hangzottak el ezek a nyilatkoza­tok. Egy kérdésre azonban bátor volnék rö­viden kitérni és ez az úgynevezett ruszinkér­dés. ülése 1938 november 23-án, szerdán. 293 Magyarországnak és a magyar kormány­nak kezdettől fogva az volt az álláspontja, hogy a négyhatalmi müncheni találkozáson létrejött határozatok és megállapodások a né­pek önrendelkezési jogának elvén épülnek fel és ez az önrendelkezési jog megilleti mind­azokat a népeket, amelyek csehszlovák terüle­ten éltek, megilleti tehát a ruszin népet is. (Ügy van! Ügy van!) Magyarországnak épp úgy, mint Csehszlovákia többi szomszédos ál­lamainak elsőrendű érdeke, hogy a Csehszlo­vákia újjárendezésével létrejött helyzet tartós legyen, ami csak úgy lehetséges, ha az az ott élő népek akaratával egybevág. Éppen ezért Magyarország az önrendelkezési jog érvénye­sítését, tehát népszavazásnak lehetővé tételét a ruszin nép számára mindig sürgette. Ezt az álláspontját soha fel nem adta, mert ezt te­kintette az egyedül célravezető és kívánatos megoldásnak. Közismertek azok az események, amelyek napjainkban játszódtak le és játszód­nak le a ruszin területen, amelyek önmaguk­ban is igazolják a magyar kormány fent vá­zolt álláspontjának helyességét. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) A magyar nemzet osztatlan rokonszenvvel fordul a ruszin nép felé és mindnyájan őszin­tén kívánjuk, hogy a ruszin nép találja meg a maga akaratának megfelelő legjobb boldo­gulását. (Gr. Bethlen István: Nem platonikus nyilatkozatokat várnak tőlünk a ruszinok, ha­nem ennél többet!) A magyar kormány mindent elkövetett és mindent elkövet, hogy a ruszin nép megtalálja az igényeinek és kívánságainak megfelelő el­helyezkedést és életformát, de ugyanakkor fe­lelősségének tudatában és a külpolitikai hely­zet összes elemeinek ismeretében nem bocsát­kozhatik olyan elhamarkodott akciókba, ame­lyek tartós eredményekre reményt nem nyúj­tanak. T. Ház! Visszatérve a belpolitika mezejére, Eckhardt igen t. képviselő úr felvetette a föld­kérdést és felvetette a zsidókérdést, mint két olyan kérdést, amelyeknek sürgős megoldását szükségesnek tartja. (Halljuk! Halljuk! jobb­felől.) Ami az utóbbi kérdést illeti, a párt előtt már kifejtettem azt az álláspontomat, hogy az a megoldás, amelyet a parlament tavasszál megszavazott, nem nyújt elégséges bázist a kérdés megoldására és ennek következtében a kérdésnek újbóli felmerülésével szembe kell néznünk és olyan megoldást kell létrehoznunk, amely Magyarországnak lelki megbékélését szolgálja (Helyeslés jobbfelől.) és ezt a kér­dést lehetőleg teljes mértékben leveszi a napi­rendről. (Helyeslés jobbfelől. — Rupert Rezső: Ez a Gömbös Gyula szelleme?) Részletekbe nem akarok bocsátkozni, mert e tekintetben a Programm most áll kidolgozás alatt. Addig, amíg az összes felmerült kívánságok és szem­pontok mérlegelésével a kormány javaslata ki nem alakul, időelőttinek tartanám a részle­tekbe bocsátkozni. (Helyeslés jobbfelől.) A májsUk kérdés a, ^ földkérdés« Az igen t. képviselő úr azt mondja, hogy a földkérdést a föld népének érdekében kell megoldani. Én ezt a formulazást talán kiegészíteném: úgy kell megoldani, hogy a föld azok kezén legyen, akik azt hivatottak megmívelni, (Ügy van! Helyes­lés és taps a jobboldalon. — Zaj balfelől.) akik azt jól tudják megmívelni. (Zaj.) Úgy kell megoldani, hogy az a nemzet egyetemének • a legnagyobb hasznot hajtsa. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon. — Zaj a baloldalon, — Ra­44*

Next

/
Oldalképek
Tartalom