Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-345

Az országgyűlés képviselőházának 34-5. ülése 1938 november 23-ám,, szerdán. 291 Elnök: Csoór Lajos képviselő úr maradjon csendben! vitéz Imrédy Béla miniszterelnök: Ebben semmiféle támadást az alkotmányosság szelleme ellen nem látok, (Egy hang a baloldalon: És a baj!) annál kevésbé, mert erre számos precedens van. (Zaj a baloldalon. — Huszovszky Lajos: Tessék csengetni!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Farkas István: Le a diktatúrával! — Derültség a jobboldalon. — Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) vitéz Imrédy Béla miniszterelnök: De nem tartom szükségesnek, hogy a házszabályoknak azt a módosítását, amelynek körvonalait itt most megrajzoltam és amely különben a pártközi konferencia anyagából kifolyólag általánosságban ismeretes, most legelőször hozzam szőnyegre. Igenis hajlandó vagyok az eddigi házszabályok mellett is dolgozni, főleg azért, hogy azt a vádat, mintha diktatúrára törnék, még ezzel is megelőzzem. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Hogy mikor fogja a kormány ezeket a módosításokat benyujtani

v annak időpontját méltóztassék ránk bízni. (Z Azt hiszem, egy más atmoszférában — a jelenlegi atmoszféra elrontásában sem én vagyok a hibás (Ügy van! jobbfelől.) — máskép méltóztatnak megítélni azokat a szándékokat, amelyek engem vezettek és amelyek engem éppen abba az irányba tereltek, hogy a parlamentarizmus bizonyos olyan formai sallangjait, amelyek ma szükségtelenek, amelyek a parlament munkájának gátjául szolgálhatnak, együttes erővel és a parlament egyetértésével kiküszöböljük. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Mojzes János: Ne vakációztassák a parlamentet! — Zaj jobbfelől.) T. Ház! A másik vád, amelynek ma Sztranyavszky Sándor igen t. képviselő úr adott itt hangot, (Felkiáltások a balközépen: Éljen Sztranyavszky /-U- Élénk éljenzés és taps a balközépen.) az volt, hogy az ország szekerét lejtőre vittem, hogy lejtő végén a szekér öszsze fog törni és a szekéren lévő értékek, a nemzet legnagyobb értékei meg fognak semmisülni. (Ügy van! a balközépen. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) T. Ház! Nem tudom, hogy az igen t. képviselő úr mire alapítja ezeket a feltevéseit. (Égy hang jobbfelől: Hatásokra!) Én kutatok magamban, kutatok azokban az intézkedésekben, amelyeket vele egyetértésben tettünk, de nem tudom felfedezni a felforgató törekvésekkel való cimborálás módjait és eseményeit, amelyek állítólag előfordultak volna. T. Ház! Nyíltan és félreérthetetlenül megmondtam ezelőtt hat hónappal és ma is azon a véleményen vagyok minden változtatás nélkül, hogy ennek az országnak igenis szüksége van gyökeres reformokra. (Ügy van! Ügy van! — Helyeslés és taps a jobboldalon és a balközépen. — Br. Berg Miksa: Amikor baj van, akkor hozzák! — Zaj. — Elnök csenget. — Halljuk! Halljuk! — Mojzes János: Vakációzás helyett inkább azokat csinálnánk!) Igenis szüksége van gyökeres reformokra, (Br. Berg Miksa: Hol vannak? Tessék feenyuj tani. — Zaj.) de ugyanakkor szüksége van a rendre és fegyelemre. (Ügy van! Ügy van! — Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Es ha valaki szembe fog állni a felforgatás sal, hát én biztosan ott leszek! (Elénk éljenzés* helyeslés és taps n jobboldalon.) Ebben az országban a reformokat rendben és fegyelemben kell Képv.'—j'üliázi Xiipló. XX, megvalósítani és ennek lehetősége annál is inkább 'megvan, mert a reformok szükségességét illetően nagyon kevesen vannak más véleményen. (Helyeslés és taps jobbfelől. — Sulyok Dezső: Túlságosan sokat beszélünk már erről! Csináljunk is valamit! — Bárczay János: Ezt akarjuk! — Zaj. — Elnök csenget. — Rassay Károly: A telepítési és a (hitbizományi javaslatnál Önök szavaztak le! — Zaj. — Elnök csenget. — Eckhardt Tibor: Ki akadályozta meg? - Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! vitéz Imrédy Béla miniszterelnök: Az igen t. köztbeszóló képviselő urak részéről, de azon kívül más oldalról is már elhangzottak további kifogások. Kendben van, csináljuk meg a reformokat. De kérdem, hát nem csinált K kormány eddig semmit? (Halljuk! Halljuk!) Kérem, méltóztassanak visszatekinteni ennek a hat hónapnak a történetére. Előre kell bocsa-tanom, hogy ennek a hat hónapnak folyamán különböző külső események is zajlottak le, de ezeken kívül igen nagy belső jelentőséggel bíró események is voltak. Lezajlott a nagy Eucharisztikus Kongresszus, lezajlottak a Szent István-évi ünnepségek, Olaszországba utaztunk a külügyminiszter úrral, elkísértük a Kormányzó Ür ÖfőméltÓságát Németországiba s ennek következtében az időből jó egy hónap kiesett, (Sulyok Dezső: Még mindig maradt öt! — Felkiáltásaok jobbfelől: Várja meg a végéi! ~Zaj. *— Elnök csenget.) Amikor bemutatkoztam, azt mondtam: a kormánynak első feladata annak a programúinak a végrehajtása, amelyet Darányi Kálmán terjesztett márciusban ^>győri programra« néven a nemzet elé. (Felkiáltások jobbfelől: Éljen Darányi!) Ennek a programúinak a tengelyében — méltóztatnak tudni — a hadsereg fejlesztése állott. (Ügy van! Ügy van!) jobbfelől.) Kérdem imost, hat hónappal azután, hogy átvettem a kormányt: nem áll-e egy százezrekre rúgó tisztességesen felszerelt hadsereg a nemzet szolgálatálban? (Viharos taps és helyeslés jobbfelől.) Méltóztassanak emlékezni az augusztus végén kezdődött krízisre, amely október végéig tartott s amelynek folyamán a háború veszélye állandóan a fejünk felett lebegett. (Ügy van! a jobboldalon és a jobbközépen.) Ennek az elhárítására és következményeivel való szembenézésre rengeteg munka volt szükséges- Maga az igen t. Sztranyavszky képviselő úr és társai, akik most kiléptek s akik tagjai voltak kormány Óimnak, a tanúd annak, hogy micsoda munkával járt a nemzet beállítása ás megszervezése erre az eshetőségre; és ez olyan munka, amely maradandó becsű s amely minden aíkalonitmal, amiko-r a nemzet hajója ismét válságos víziekre juthat, bázisul fog szolgálni a nemzet élete irányításának. (Ügy van! Ügy van! Taps a Jobboldalon és a közéven.) Sztranyavszky Sándor igen t. képviselő úr, Iîornew/isza Géza és Mikecz Ödön igen t. képviselő urak, mint kormányomnak a tagjai vettek részt ebben a munkában és én most is köszönetet mondok azért a támogatásért, amelyben részesítettek, amelyéirt őket elismerés és hála illetheti- (Helyeslés. — Rakovszky Tibor: És a magyar népnek is hála. jár!) T. Ház! Ezzel nem akartam különösképpen érdemeket hangoztatni, mert nem szokásom, ez a legelemibb kötelességteljesítés volt, (Rassay Károly: Kormányzati kötelesség!) de munka volt (Ügy van! Ügy van!) Munka volt, 44