Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-343

Az országgyűlés képviselőházának 3U3. ülése 1938 november 12-én, szombaton. 277 Örömömet fejezem ki végül a magam nevében, hogy e törvényjavaslat mellett leadhatom a magam szerény szavazatát. Szeretném, ha a történelmi Magyarország további résízelre vomatlkozó hasonló javaslatokat is mielőhib megszavazhatnánk, hogy Észak még idegen unalom alatt Lévő részének, valamint Kelet, Dél és Nyugat megszállt földjeinek felszabadulásáról sízióló hasonló értelmű törvényjavaslatokat tárgyalhatna mielőbb e Ház együttessége. Szeretném, ha az Országzászló már végleg fennmaradhatna az árboc tetején és a körülötte lévő négy szobor csak a múlt emléke, a valóság pedig az integer magyar haza lenne. A javaslatot a magyar jövendő iránti hittel, a magyar igazság további diadalmas útjába vetett bizalommal a részletes, tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik Csoór Lajos képviselő úr. Csoór Lajos: T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy a magyar parasztság és a »Népakarat-párt« nevében egy nyilatkozat felolvasásával fejezzem ki álláspontunkat ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban. A magyar parasztság örömmel fogadja azt a tényt, hogy a magyar állami uralomnak határai észak felé kiterjedtek s közelednek a történelmi magyar határokhoz. Illő köszönetét fejezi ki mindazoknak a külföldi és belföldi té- " nyezőiknek, akik^a magyar történelmi igazságnak ilyenmértékű érvényesülését közreműködésükkel előmozdították. Örömmel és szeretettel üdvözli a magyar Szent Korona testéhez visszatért területet és népet és ígéri, hogy minden erejével azon lesz, hogy felszabadult paraszttestvéreivel vállvetett munka, révén biztosíthassuk az összességnek és egyeseknek minél jobb boldogulását. Ugyanakkor azonban a magyar nép határozottan kifejezi azt a megmásíthatatlan álláspontját is, hogy a most történt területi rendezést éppen olyan ideiglenesnek tekinti, mint az ország többi határának jelenlegi állapotát. A most történt területi változás a «mai európai hatalmi erőknek olyan eredménye és függvénye, amely kedvezőbb ugyan a trianoni határoknál, de nem elégítheti és nem elégíti ki a magyar nemzet történelmi múltjának, kultúrájának és az európai civilizáció érdekében hozott mérhetetlen áldozatainak alapján fennálló jogunkat (Úgy van! f Ügy van! balf'elől) • és még a mostani változás irányában is csak részben tesz eleget az igazságnak, valamint a Dunamedencében élő népek biztos boldogulási lehetőségének, (vitéz Makray Lajos: Egészen biztos!) A magyar parasztság változatlanul ragaszkodik az egész magyar történelem során világosan kifejezésre jutott és érvényesült magyar állameszméhez, mely szerint a magyar Szent Korona testén belül a népek nvelvi és népiségi különbözőségekre tekintet nélkül, ugyanazon államnak ugyanazon jogú és életlehetőséggel bíró tagjai voltak, valamint azok ma is a csonka határokon belül. A magyar nemzet tehát az úgynevezett népi elvet nem fogadja el semmi vonatkozásban a magyar állami uralom korlátjaképpen, ennélfogva nem mondhat és nem mond le a Szent Korona testének egyetlen tagjáról sem és önként nem vállalhat, nem is vállal semmi olyan kötelezettséget, amely a nemzetet ezen jogának és történemi állameszméjének érvényesítésében akadályozhatná. Egyben pedig ünnepélyesen kijelenti a magyar nép, hogy amint a történelem során mindig egymást megértő és egymást támogató sorsközösségben élt a magyar Szent Korona minden tagja, úgy a jövőben is azt a sorsközösséget szem előtt tartva kívánja biztosítani a magyar Szent Korona minden népének ugyanazt az életlehetőséget, amelyet a magyar nép a maga részére is jogosnak tart. Éppen ezért a magyar parasztság tántoríthatatlanul és vére hullásáig ragaszkodik évszázados küzdelmekkel, a magyar szellem teremtő erejével kifejlesztett alkotmányhoz, melynek ereje a nemzetet a haza megtartásában mindig és egyedül segítette és amelynek lényege a honfoglalás ideje óta csorbítatlanul érvényesült azon elvben: sehol ne határozzanak rólunk nélkülünk. Amint ezen ősi alkotmányos elvnek megfelelően mondja most ki a magyar nép képviselőinek határozatával a magyar Szent Korona egy részének visszafogadását és ezen területek megválasztott képviselőinek az alkotmányos képviseletbe való meghívását: ugyanezen ősi alkotmányos úton, a nép képviselőinek határozatával kívánja és követeli sürgős megoldását mindazoknak az időszerű feladatoknak, melyek alkalmasak arra, hogy megoldásuk által a magyar állam mai fennhatósága alatt élő nép és majd a Szent Korona testébe visszatérő többi tagok megerősödését, a jelen és későbbi korban való lehető legjobb életlehetőségét biztosítsák. Halaszthatatlanul sürgősnek tartja tehát a magyar parasztság a földbirtokviszonyoknak, a pénz- és hitelviszonyoknak, a jövedelmi és kereseti viszonyoknak,^ a közteherviselésnek, a honvédelemnek, az állami igazgatás minden részének, a közművelődés fejlesztésének és arányosításának az évezredes magyar alkotmány szervei útján való olyan rendezését, amely ezt a célt a leghatékonyabban szolgálja. A magyar parasztság úgy érzi, hogy a mostani ünnepélyes órákhoz méltóan cselekszik akkor, midőn kifejezésre juttatja egyrészt azon törhetetlen akaratát, hogy ezután sem szűnik meg teljes erejével küzdeni és áldozni ma még elszakított testvéreivel való egyesüléséért, másrészt ugyancsak törhetetlen ragaszkodását az ezeréves magyar alkotmányhoz, egyúttal megjelölve azokat a legfontosabb és legsürgősebb feladatokat, amelyeknek megvalósítása az egész szentistváni Magyarország javát szolgálni alkalmas. Azzal a figyelmeztetéssel intézi szavait a magyar parasztság mindenkihez: »habár felül a gálya s alul a tenger árja, — a parasztság — mégis a víz az úr«. , *i Elnök: Kíván a javaslathoz még valaki hozzászólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítóim. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a tárgyalás alatt álló törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául egyhangúlag elfogadta. Éljenzés.) Következik a részetes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. > Vásárhelyi Sándor jegyző (felolvassa a tör-