Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.
Ülésnapok - 1935-338
Az országgyűlés képviselőházának 338. messzemenő gondossággal kerülte el azt, hogy állításaiban az igazságot még esak távolról is megközelítse.« »...alaptalan érveléseinek mesterséges alátámasztására egy meghamisított tartalmú, miniszteri nyilatkozatot közöl.« »... a saját egyéni és üzleti érdekeinek súlyos veszélyeztetését látja.« »A valótlanságoktól amúgy is hemzsegő cikk a meghamisított tartalmú miniszteri nyilatkozatnak ezt az önkényesen kitalált burkolt fenyegetését« »...Süsz Ödön urat és társait.« »„érdekei" az ő „érdekeiket" ne veszélyeztessék. Ezt persze szeretnék továbbra is fenntartani, s ennek érdekéhen mindenre hajlandók, még hivatalos nyilatkozat szándékos meghamisítására is.« »Ha Süsz Ödön valóban a szikvíziparosság szószólója lenne, akkor miért kellett egy olyan érdekképviselettel szemben, amely a szik víziparosok és csakis a szikvíziparosok érdekeinek a szolgálatára alakul, azonnal felvonultatni a „rokonszakmák" képviselőit és velük valóságos haditanácsot tartani a szikvíziparosok ellen? S miért kellett ennek a haditanácsnak az eredménytelensége és csúfos kudarca után miniszteri nyilatkozatot hamisítani a szikvíziparosok esetleges megfélemlítésének reményében?« »Mert Süsz úrnak, a „tősgyökeres szódásnak" soha sem az fájt, hogy mi van a szikvíziparral. Az ő szikvízberendező üzeme sokkal közelebb volt az érző és a szikvíziparosok első komoly gazdasági megmozdulására görcsösen megremegő szívéhez, mint a szakmának ezer baja és kellemetlensége.« »Süsz úr természetesen és magától értetődően mindenben „üzletet" szimatol, mert hiszen az ő eddigi szereplése kizárólag üzleti és még hozzá egyéni üzleti szempontokat szolgált. Mi mást egy olyan „tősgyökeres szódástól" aki, ha kell szódás, ha kell szifonos — nem is kívánunk. Epp ezért még csak fáradságot sem veszünk magunknak arra, hogy kioktassuk őt.« »A „tősgyökeres szódás" jónak látta megfenyegetni még azzal is a szik.víziparosokat, hogy ha nem hajlandók továbbra kényre-kedvre kiszolgáltatni magukat az ő és társai terrorjának, akkor majd a nagytőke útján fogják a torkukra tenni a kezüket.« »... egytől-egyig a legerélyesebben visszautasítják iSüsz Ödönnek ezt az egyéni akcióját és valamennyien kifejezésre juttatják azt, hogy örömmel és készséggel fognak a szövetséggel és a szövetkezettel együttműködni.« »... persze Süsz úr nagyon is jól tudja, hogy mi a szövetkezet megalakulásakor csak a legszükségesebb számú részjegyzést jelentettük be az akkor már birtokunkban lévő nagyszámú jelentkezőből« »... Süsz úr, miért ez a nagy rémület?« »... talmi fényű glóriát vont Süsz Ödön úr riadalomtól remegő feje köré« »...a magunk útján, akár tetszik ez Süsz úrnak, akár nem. Ezen az úton se valótlanságokkal, se rágalmakkal, se hamisításokkal nem lehet megállítani bennünket. Miután pedig se időnk és kedvünk ahhoz, hogy olyanokkal, akik arra nem érdemesek.« »Egy vidéki szikvíziparos.« II. »Fogadatlan prókátor!« »Megtagadták a közösséget a szénsavasok és szifonosok a Süsz Ödön-féle fenyegetéseikkel» »A magát „tősgyökeres szódás"-nak híresztelő Süsz Ödön felszerelő vállalat és szifonfejöntőde tulajdonos lapjának. „A Szikvízipar"-nak szeptemberi számában olvassuk az alábbi épületes fenyegetéseket, amiket ez a „tősgyökeres szódás" a szövetségünk és a szövetkezetünk kötelékében szervezkedő vidéki szikvíziparos kartárKépvisölösbázii Napló. XX. ülése 1938 június 28-án t kedden. 217 sak megfélemlítésére szánt:« »A szénsavérdekeltség és a szifonosok — akik nevében fenyegetődzik Süsz Ödön — együttesen és különkülön is megtagadták a vele való értelmi közösséget. Ezt levélben közölték Czirják Antal elnökünkkel.« »Több szót nem vesztegetünk ezek után a Süsz-féle fenyegetésekre. Mindenki ítélje meg saját felfogása szerint, hogy mennyi értéket lehet neki tulajdonítani. Anynyi bizonyos, hogy a pesti szódásokat képviselő hosszúnevű szövetség ügyvezető elnöke, Süsz Ödön, alaposan levizsgázott fenyegető cikkével azokról a kötelezettségekről, amiket érdekképviseleti munkásságához fűztek a megbízói«. A cikkek egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, ia 3. §. szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemények névtelenül jelentek meg, a lap felelős szerkesztője, illetve kiadója pedig a cikkek szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikkek kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményekért Czirják Antal országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt, illetve kiadót terheli a sajtójogi felelősség a St. 34. és 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Czirják Antal országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyiben függessze fel. Elnök: Kíván még valaki szólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség! (Br. Berg Miksa: Mind szódaellenesek!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Czirják Antal képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 675. számú jelentésének tárgyalása. Kérem az előadó urat, szíveskedjék azt ismertetni. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 5947/1938. f. ü. szám alatt gróf Széchenyi György országgyiV lésíi képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a bndanesti kir. büntetőjárásbíróság B. IX. 25398/1938. svámú megkeresése szerint ellene a bíróság büntetőeljárást indított, mivel mint a »Korunik Szava« című időszaki lan kiadója az 1914 :XTV. t.-c. 16. $-ánaík rendelkezése ellenére nem jelentette be azt a változást, bogv a la not a »Korda ipari és nyomda r. t.« vállalat helyett »Typográfiai Műintézet« nyomdában állítja elő. A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben we 1914 :XIV. t.-c. 28. ^-ának 2. pontjában meghatározott kihágás tényálladéki elemei állapíthatók meg. ^A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg31
