Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-338

Az országgyűlés képviselőházának êéê. eember hó 30. napján ülést tartott, amelynek (kapcsán »a társadalombiztosításra vonatkozó egyes rendelkezések módosítása és kiegészítése« tárgyában előterjesztett rendelettervezetet tárgyalta. Csilléry András országgyűlési képviselő a levél szerint a rendelettervezet tárgyalásánál több íziben felszólalt s észrevételeit megtette. Ezzel kapcsolatban 1938. évi január hó 12-én 12-1522/1938. szám alatt az Országos Társadalombiztosító Intézet elnökének és vezérigazgatójának aláírásával ellátott, az OTI elnöksége megbízásából küldött megkeresést kapott, mely szerint az Oil vezetősége a másolatban mellékelt levél tartama szerint tájékoztatást kér arról, tényleg elhangzottak-e aa 1937. évi december hó 31-i napilapokban megjelent közlemények, amelyek szerint Csilléry András országgyűlési képviselő felszólalásában kifogásolta, hogy az OTI önkormányzatit egyes kérdéseket politikai szempontból figyelembe véve intézett el, illetőleg az elnökség hatáskörét sokszor politikai célok elérésére igyekezett felhasználni. Tájékoztatást kér az elnökség arról is, hogy, milyen ügyek voltak azok, amelyekre Csilléry András országgyűlési képviselő felszólalását alapította és hangsúlyozza, hogy az intézet^ önkormányzata politikai célokat sohasem kívánt elérni és mindenkor súlyt helyezett arra, hogy intézkedései pártpolitikától mentesek legyenek. A mentelmi bizottság ezen adatokból megállapította, hogy Csilléry, András országgyűlési képviselő mentelmi joga nem sértetett meg. Nevezett képviselő se törvényhozóig jogai és kötelességei gyakorlásában, sem törvényhozói szabadságában és függetlenségében nem akadályoztatott meg. Az országgyűlés tagjainak mentelmi joga ugyanis kettős védelmet nyújt a törvényhozóknak: 1. Kizárja azt a lehetőséget, hogy az országgyűlés bármely, tagját e minőségben kifejtett intézkedéseiért a parlamenten kívülálló tényezők felelősségre vonhassák; 2. maga az országgyűlés határoz abban a kérdésben, hogy valamely tagja ellen folyamatba tett eljárás oly ténykedésre vonatkoailk-e, amelyet az illető törvényhozói minőségében vagy mint magánszemély követett el. A képviselői mentelmi jog lényegét ' vizsgálva, a mentelmi bizottságnak azt a kérdést kellett vizsgálat tárgyává tennie, foglaltatik-e felelősségrevonás szándéka az OTI vezetősége részéről Csilléry András országgyűlési képviselővel szemiben. Mivel a mentelinui bizottság megítélése szerint az OTI vezetősége által Csilléry András országgyűlési képviselőhöz 1938. évi január hó 12-én intézett levél felelősségrevonást nem tartalmaz, csupán tájékoztatást kér a nevezett országgyűlési képviselőtől, a bizottság a omen- • telmi jog megsértését nem állapította meg. A mentelmi bizottság ezért javasolja a t. Képviselőiháznak, mondja ki, hogy Csilléry András országgyűlési képviselő mentelmi joga ebben az ügyben nem sértetett meg és ezért további intézkedésre szükség nincs. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítóim. Kérdem a t. Házat, méltóztatikje a mentelmi bizottság jelentését Csilléry András j képviselő úr mentelmi bejelentése tárgyában i elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) lA. Ház a bi- I ülése 1933 június 28-án, kedden. 213 zottság .jelentésiét elfogadja és kimondja, hogy Csilléry, András képviselő úr mentelmi joga ebben az ügyben nem sértetett meg és ezért további intézkedésre szüsikég nincs. Napirendünk szerint következik a mentelmi bizottság 665. számú jelentésének tárgyalása Takács Ferenc képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A szegedi kir. főügyészség Takács Ferenc oriszágigyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a szegedi kir. törvény siziék ellene, mint felelős szerkesztő és kiadó ellen 'büntető eljárást 'indított a »Nagy Magyar Alföld« című nem .időszaki lap 1937. évi szeptember hó 18. napján kiadott 7. számában megjelent »A tanítás szabadsága« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »A tanítás szabadsága. A napokban a magyar rádió mint valami borzalmas hírt közölte a román közoktatásügyi miniszter rendeletét, mely szerint Komániában ezentúl a földrajzot, történelmet, kereskedelmi ismeretet és jogot a kisebbségek által fenntartott iskolákban csak román nyelven szabad tanítani. Mi nem vagyunk annyira felháborodva, mert a mi iskoláinkból a numerus clausus-szal már előre kiüldöztük a nemkívánatos elemeket. A tanulók osztályozásánál pedig a gyermekeket vagy eltanácsolják, vagy rossz bizonyítványokkal lehetetlenné teszik résizükre a tanulást, noha egyébként a legkitűnőbb tanulók lehetnek. Nálunk nem fordulhat elő az, mint éppen Masaryk esetében, amikor alacsony sorból köztársasági elnökké küzdötte fel magát a tudása révén az egyszerű uradalmi cseléd fia.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1921 : III. t.-c. 7. §-ába ütköző, a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen irányuló sajtó útján elkövetett vétség jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője, illetve kiadója pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Takács Ferenc országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt, illetve kiadót terheli a sajtójogi felelősség a Sajtótörvény 34. és 35. §-ai értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Takács Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. (Mózes Sándor: Ilyent Takács Ferenc nem szokott írni!) Elnök: Kérdem a t. Házat, kíván-e valaki a mentelmi bizottság jelentéséhez hozzászólani? (Malasits Géza szólásra jelentkezik.) A szó Malasits képviselő urat illeti. Malasits Géza: T. Képviselőház! A mentelmi bizottság javaslatával szemben tisztelettel kérem a t. Házat, hogy Takács Ferenc képviselő urat ebben az ügyben ne adja ki. Indokolom ezt azzal, hogy aki most végighallgatta az előadó úr beszédét, meggyőződhetett arról, hogy egész jelentéktelen semmiségről van szó. (Mózes Sándor: Azt nem lehet mondani!) Az inkriminált kitétel stilisztikailag ' talán