Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.
Ülésnapok - 1935-338
210 Az országgyűlés képviselőházának 338. látást, több emberiséget élveznek, mint a mezőgazdasági munkások«, mondom, ha ..ezeket olvasta volna fel t. képviselőtársunk, (Kéthly Anna: Az, hogy »háttérbe esoritja«, még nem izgatás, képviselő úr!) akkor egészen másképpen látnók az adott tényállást és az abból levonható jogi konzekvenciákat. Minthogy — mondom — itt legalább is kétség maradt fenn abban a tekintetben, hogy fennforog-e bűncselekmény vagy sem, tisztelettel kérem, hogy a mentelmi bizottság állandó gyakorlata szerint a mentelmi jog felfüggeszitése mellett méltóztassanak szavazmi. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyben a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni és Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszteni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 660. számú jelentésének tárgyalása. Kérem az előadó urat, szíveskedjék a jelentést ismertetni. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A 'budapesti kir. főügyészség Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti tkir. büntető törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított a »Népszava« című politikai napilap 1938. évi február hó 22. napján kiadott 42. számában megjelent »A munkatáborok« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Bizonyára a munkatáborok szelleme és erkölcse körül is van valami hiba s bizonyára nem megfékezhetetlen kötekedők azok, akik a munkatáborokról olyan va c kos — igazságokat mondanak.« »,,A lélek térületén a munkatábor megbukott." „Tragikus sivár és szégyenletesen trágár volt az, amit a munkatábor szellemének nevezhetek." „E tábor világnézete az erkölcstelenség és a közönséges besizédmodor volt." „Egyes bajtársaknak a faluval való érintkezése erkölcsileg igen szomorú volt."« »„... az 1937-es munkatábor szellemileg és erkölcsileg megbukott".«. A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek aizi 1914 : XLI. te 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő s a 9. § értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő az egyetemi és főiskolai hallgatók önkéntes nemzeti munkatáborai vezetőinek sérelmére siajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A m. kir. tvallás- és közoktatásügyi miniszter a bűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges felhatalmazást megadta. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem sízolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János országgyűlési képviselő felelős 'szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a sajtótörvény 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze- j függés nevezett képviselő személye ós a vélel- j mezett bűncselekmény között nem kétséges, illése 1938 június 28-án, kedden. zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képivselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Szólásra következik 1 ? Csikvándi Ernő jegyző: Kéthly Anna. Elnök: Kéthly • Anna képviselőtársunkat illeti a szó. Kéthly Anna: T. Képviselőház! Ehhez a mentelmi bizottsági jelentéshez két szempontból kívánok hozzászólni. Az egyik megjegyzésem magának a cikknek tartalmára vonatkozik. Azt hiszem, igen kis gondosság kellett volna ahhoz, hogy beigazolódjék, hogy az ebben a cikkben foglaltakkal kapcsolatban két újságíró már a bíróság előtt állt és ezt a két újságírót a bíróság felmentette, minthogy ezeknek a tényállításoknak a valódisága beigazolódott. Miért kell tehát ilyen előzmény után szaporítani a bírói eljárások számát és miért kell zaklatni azt a képviselőt, aki mentelmi jogának felfüggesztésével kapcsolatban hasonló ügyek miatt szinte napról-napra idekerül a képviselőház elé. Mondom, a mentelmi bizottság egészen kis óvatossággal és egészen kis gondossággal megállapíthatta volna azt, hogy amiről itt szó van, abban a kérdésben már, más ügyben ugyan, de bírói döntés történt. Éppen azért, mert ebben az ügyben már bírói döntés van, önmagában is beigazolódott, hogy itt zaklatás esete forog fenn. A másik szempont, amelyet szóvá kell tennem, a minősítés kérdése. Azt mondja a jelentés, hogy sajtó útján elkövetett, felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás esete látszik fennforogni, mégpedig az 1914:XLI. törvénycikk 1. §-ába ütköző, a 3.. § (2) bekezdése szerint minősülő, felhatalmazásra hivatalból üldözendő bűncselekményről van szó. Nos, ez a becsület védelméről szóló törvénycikk 3. §-ának (2) bekezdésében azt mondja, hogy ezt akkor kell alkalmazni, ha törvény által alkotott testületekről, illetőleg ezeknek hivatásuk gyakorlásáról van szó. Törvény által alkotott testületnek semmiesetre sem nevezhetjük az Önkéntes munkatáborokat. Azt mondja a mentelmi bizottság jelentése, hogy »... az egyetemi és főiskolai hallgatók önkéntes nemzeti mnnkatáborai ..« Nem tudok semmiféle olyan törvényről, amely ezt a szervezetet, ezt az intézményt, ezt az önkéntes munkaszolgálatot szervezte volna. A kultuszminiszter állítólag egy rendeletben elismerte ezeket hivatalos szervezeteknek, de a kultuszminiszternek alaptörvény hiányában nem volt joga ahhoz, hogy ezeket olyan testületekké nyilvánítsa, amelyek ellen elkövetett esetleges rágalmazás felhatalmazásra hivatalból üldözhető. Ha a belügyiminisztériumban alakul egy »Fülemüle«-dalárda, amely hamisan énekel, illetőleg valamelyik konkurrens dalárda hamis énekléssel vádolja, akkor a belügyminiszter úr — aki ezt esetleg a saját legfőbb védnöksége alá helyezi — fog adni felhatalmazást arra, hogy ez a sértés felhatalmazásra hivatalból üldözhető legyen 1 Vagy. ha az igazságügyiminisztériumiban alakul egy »Acélok öl«-sportegyesület, amely az igazságügyminisztert választja legfőbb védnökének, akkor ez is olyan törvényben biztosított jogokat nyer, amelyek a törvény által alkotott testületeket illetik meg? Ez nem törvényen alapuló szervezet. Ezek az emberek mint magánembereik reklamálhatják a maguk becsületének sérelmét, főleg
