Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.
Ülésnapok - 1935-336
Az országgyűlés képviselőházának 336. voltak tudatában annak, hogy tulajdonképpen maguk ellen is, a közgazdasági élet ellen is, merényletet követnek el a direkt-termő szőlőknek, az egészségre is ártalmas szőlőknek az ültetésével. Nem rosszhiszeműen jártak el, indokolt volna tehát, hogy ha megfelelőbb kártalanításban részesítenek ezeket az embereket. A javaslat úgyis csak a kisebb szőlőbirtokosokat igyekszik kártalanítani. A 28. § kimondja, hogy a gyümölcsfákat a határmesgyétöl hét méter távolságra lehet ültetni. Túlságosan soknak tartom a hét métert, megint csak a kistermelők szempontjából. Kendkívüi sok olyan kisbirtoktest van ugyanis, amelynek egész szélessége alig több mint hét méter, Ezeken nem lehet majd gyümölcsiákat ültetni, felfogásom szerint sokkal helyesebb lett volna, hogyha ilyen, főleg a városok szélein elhelyezkedett kis gyümölcstermelők esetében a két érdekelt szomszédra bízták volna: egyezzenek meg a távolságban. Nem volt túl sok veszekedés ezen a téren. Nem lehetett azt tapasztalni, hogy a birtokosok túlságosan háborgatták volna egymást. Most azonban, ha • a hatóságok .esetleg szigorúan ellenőrzik ezt a kérdést, nagyon sok birtokos lesz, aki a kötelező hét méter távolság miatt egyáltalában nem tud majd gyümölcsfákat ültetni a földjén vagy csak bokrokat és kisebb fákat. (Propper Sándor: El akarják kerülni a fülemülenpereket!) Itt van azután a szavatosság. Szerintem nemcsak a szőlővesszőkre kell kiterjeszteni a szavatosságot, hanem a gyümölcsfákra is. Nagyon sok visszaélés történik ugyanis ezen a téren. A csemetetermelőik! különösen vidéken olyan fát adnak el a termelőknek, amilyent azok éppen akarnak. Mindig van nekik abból, amelyből a vevők kérnek. Mondom, nagyon sok visszaélés történik ezen a téren, azért ha már a törvényben nincs erről rendelkezés, legalább a végrehajtási utasításban kellene gondoskodni arról, hogy a gyümölcsfaiskolák tulajdonosai is szavatoljanak az eladott gyü; mölcsfáért. A 34. §. a bizottság által is változtatott formáiban a kötelező védekezésről beszél. Megint csak (azt mondom, amit beszédem elején is hangsúlyoztam: hogyha kényszereszközökkel, illetőleg csak kénysizereszközökkel próbáljuk megoldani a védekezés kérdését, akkor nem messzire jutunk, mert ez ellen majd nagyon élesen és keményen opponálnak az egyes birtokosok. Sokkal helyesebbnek találom, ha a hegyközségek maguk kísérlik meg a hegyközségi érdekeltségeket, az érdekelt tulajdonosokat és birtokosokat 'meggyőzni a védekezés helyességéről. Amikor azonban a védekezésről van szó, beszélni kell a védekező szerek túlságosan magas áráról is.. Ha a kormány elhatározó lépést tett a szeszkérdéisnél bizonyos vonatkozásban, akkor tegyen elhatározó lépést ezen a téren is. Semmi értelme sincs annak, hogy egy ilyen fontos kérdés felett az egyes gyárak határolhassanak. Vegye az állam birtokába a védekezőszerek gyártását. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon ) Ezzel ki lehet küszöbölni a védekezőszerek sokféleségét és azt, hogy mindenféle "haszontalan védekezőszert drágán rásóznak a szegényemberek nyakára. Ha az állam veszi a kezébe ezt a gyártást, akkor — én abban a meggyőződésben éleik — a vegyeszmérnö'kök majd megtalálják a megfelelő jó védekezőszereket is. Ebben az esietben az lesz az egyetlen szempont, hogy kiváló, jó védekezőszert minél olcsóbban (bocsássanak a közönség rendelkezéK : éiwisieil!öibáz.i Napló. XX. ülése 1938 június 24-én, pénteken. 123 sere, ma viszont, úgy látom, inkább az a tendencia, hogy minél többféle vódekezőszer legyen forgalomban és — bocsánat a kifejezésért — minél jobban be lehessen csapni a hiszékeny embereket. {Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A kötelező védekezés elrendelésénél és a védekezés szabályozásánál feltétlenül állami kézbe kell venni ezt a kérdést és akkor bízom abban és remélem azt, hogy ezen a téren is megváltozik majd a helyzet. A 36. $. eltiltja a szőlőben a vadászást augusztus 1-től a szüret befejezéséig. Szerintem, tovább kelleme menni. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalcldal-on.) A vadászást általában el kellene tiltani a gyümölcsösökben és szőlőkben. Semmi értelme sincs, hogy a vadászok oda bemenjenek, a lugasokat letépjék, a karókat kitörjék és általában kárt csináljanak, a fiatal gyümölcsfákba söréttel belelőjjenak és 'hasonló kellemetlenségeket okozzanak a birtokosoknak. Ha már mindenáron vadászni akarnak az. urak, tessék máshol vadászni, de kíméljék meg' a szőlőiket 'és a gyümölcsösöket. Végezetül a kivitel fokozása kérdésénél megint csak arra hívom fel a figyelmet, hogy meg kell keresnünk az egységes, a külföldnek tetsző és megfelelő fajtákat Amint a bulgárok megtalálták a szőlőnél, úgy nálunk Magyarországon is meg kell keresni a különböző gyümölcsöknek azokat a fajtáit, amelyek a külföldnek megfelelnek ós tetszenek. Mindig azt a fajtát és mindig kiváló, jó gyümölcsöt kell szállítani és ki 'kell küszöbölni az ezen a téren előfordult kellemetlenségeket. A kivitelt azonban nem szabad a belső fogyasztás rovására forszírozni. Az első és legfontosabb az legyen, hogy a belső fogyasztást lássák el megfelelő, jó gyümölccsel és olcsón, esetleg olyan áron is, hogy az. értékesítést talán más módokban és más formáiban folytatják, mint ahogy eddig folytatták. Beszedem elején hangsúlyoztam, hogy én a legmegfelelőbbnek azt tartanám, ha az érdekelt birtokosok alakítanának szövetkezeteket az értékesítés és a termelés racionalizálása céljából. Ilyen irányban kell majd munkát kifejteni a hegyközségi tanácsoknak és azoknak a titkároknak, akiket nagyon jól kell majd megválasztani, ha eredményt akarunk elérni. Nem kell egy újabb gazdasági felügyelői kart küldeni a szőlőbirtokosok, a szőlőtulajdonosok nyakára. Nagyon jól kell majd megválasztani azokat a fizetett funkcionáriusokat. Szerintem azoknak a feladata lesz. a szövetkezeti eszmének, a jobb értékesítésnek a propagálása is. Miután a kormánnyal szemben politikai bizalmatlansággal viseltetem, a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik Gyömörey Sándor képviselőő úr. Gyömörey Sándor: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Igen nagy érdeklődéssel halíz gattam az előadó úr valóban magas színvonalon álló és kimerítő előadását. Olyan szakszerűen és nagyszerűen csoportosítva adta elő mondanivalóit, hogy nekünk, felszólalóknak, valóban alig van már terünk, legfeljebb csak arra szorítkozhatunk, hogy őt előadásában támogassuk és helyeseljük mindazokat a dolgokat, amelyeket a szőlőgazdaság érdekeinek előmozdítása céljából előadott. Mi szőlőgazdák és szőlőtermelők mindannyian igen nagy hálával tartozunk az előadó úrnak, mert — azt lehet mondani — évek hosszú sora óta ő volt a legkitartóbb fáradozó annak érdekében, hogy 18
