Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-331

Az országgyűlés képviselőházának Sei. ülése 1938 június 15-én, szerdán. 825 hol Zala, ihol Somogy, Savanyú Jósika oedig a Bakonyhegyséig lakói voltak ... (líajniss Ferenc: Erőseb'b eaniberek voltaik azok!) ... akik szintén nemi (tettek egyelhet, imtint pisztolyt szegeztek annak; mellére, aki neon lakarta önként odaadni, ami nála volt ós azt (mondották: pénzt vagy éljetet. Egyet elhibáztak ezek az unak, nem ismerték: a részvényitáris.asági formát. (Derültség.) Mert ha ezt ismerik, részvénytársasággá alakulnak és megfelelő képviseletről gondoskodnak az igazgatósági tagságokban. Miniszteri képviseltetésről, államtitkári képviseltetésről, képviselői képviseltetésről, stb., akkor valószkiüneg tartom, hogy nem statáriumot kaptak volna.« (Fábián Béla: Gaal Gaston nem támogatta a kormányt!) Néhai Griger Miklós a következőket mondotta. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Érdekes dolgok ezek, tessék meghallgatni (olvassa): »A harácsolóknak raffinait közgazdasági eszközökkel működő szervezetei az utolsó tíz év alatt többet vétettek Istennek hetedik parancsolata ellen, mint valamennyi tolvaj a világ kezdete óta.« (Mozgás a baloldalon.) Ez a képviselőházi naplóban van. Ez kilenc esztendeje történt és én bízom abban, hogy most végre egyszer abba <& stádiumba jutottunk:, hogy igenis lesz erőnk, lesz merészségünk 'ahhoz, hogy ehhez a kérdéshez hozzányúljunk és végleges rendet csináljunk. Igen t. Képviselőház! Tekintettel az idő rövidségére befejezem. (Györki Imre: Meghosszabbítjuk!) Hiába, már előre kértem meghosszabbítást. (Györki Imre: Mégegyszer!) Csak egy példát mondok arra, hogyan bújnak ki az adózás alól. (Halljuk! Halljuk! u baloldalon.) Méltóztassék megnézni a statisztikai adatokat. A 340 textilgyár közül ia legnagyobb konjunktúra idején 291 zárta mérlegét deficittel. Milliós vagyonokat szereztek és deficittel zártak, úgylátszák, ia veszteségekből építették fel a gyárakat. (Györki Imre: Ki kell sajátítani! Állami monopóliummá kell tenni, nemcsák a szeszt, hanem a textilgyárakat is! — Buchinger Manó: Mindig mondtuk, hogy le a vagyonososztállyal, de nem hallgattak ránk! — Derültség. — Elnök csenget.) Egy kis adalékkal is szolgálhatok ebben a kérdésben. Egy tisztára nem keresztény vállalatnál — negatív alakban mondóim — (vitéz Mecsér András: Beszélj pozitíve!) a Goldbergernél, ez a legrégibb, 150 esztendős gyár, eljártam két évvel ezelőtt egy volt munkásuk elhelyezése (ügyében. Egy elsőrendű munkást akartam elhelyezni, «aki azelőtt kilenc esztendeig raktárnok volt. Goldberger Leó azt mondotta akkor rokonának, nem tudom, talán Goldberger Istvánnak, aki egy szót sem tud magyarul, hogy: »Te, dobj ki egy zsidót és vedd fel!« Ügy nézett ráni, hogy mindjárt biztosan tudtam, hogy nem fogja az én ennbereonet felvenni. Mint mondom tehát, magyarul sem tud. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Tizenegy esztendeje itt van az országban és nem tud magyarul. (Felkiáltások -a szélsőbaloldalon; Ki az?) Goldberger István. Sajnos, az időm lejárt és be kell fejeznem interpellációmat. (Felkiáltások a baloldalon: Meghosszabbítjuk!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak olyan javaslatokat tenni, amelyek há'zszaibályellenesek. Haám Arthur: Arra kérem az iparügyi miniszter urat. nézzen bele ebbe a dzsungelbe, teremtsen itt rendet, mert a magyar élet ezeket a túltengéseket és túlkapásokat tovább már nem bírja. (Ügy van! Ügy van! Éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Elnök: Az interpelláció kiadatik az iparügyi miniszter úrnak. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hol van a miniszter? — Fábián Béla: Más iparügyi minisztert kérünk, aki rendet teremt! — Györki Imre: Hívjuk ide a minisztert! — Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — A viharcsengő megszólal.) Csendet kérek, képviselő urak! Következik ifjabb Balogh István képviselő úr interpellációja az iparügyi, a kereskedelemügyi íés a pénzügyminiszter urakhoz. Kérem annak felolvasását. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa): »Interpelláció a m, kir. iparügyi és kereskedelemügyi miniszter urakhoz, valamint a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz. Van-e tudomásuk a miniszter uraknak arról, hogy a Magyarországi Grafikai és Kokoniparosok Főnökegyesülete fedi a szakmában működő kartelt? Van-e tudomásuk arról, hogy ez a kartel az 1931:XX. te. életbeléptetésének az időpontja előtt már működött s az idézett törvény 16. §-ának rendelkezése ellenére a mai napig nem jelentette be működését a m. kir. közgazdasági miniszterhez? Tudnak-e a miniszter urak arról, hogy ez a kartel működésében milyen célokat, milyen eszközökkel szolgál és hogy működése a karteltörvény rendelkezéseit sérti-e, különösen, hogy a közgazdaság, a közjó érdekét veszélyezteti-e, a törvénybe, a jóerkölcsökbe, a közrendbe ütközik-e'? Hajlandók-e a miniszter urak az 1931. évi XX. te. 16. §-ának megfelelően a szóbanforgó kartel működését ellenőrző hatáskörükbe vonni, a törvényben erre előírt kényszerítő eszközökkel a törvényes rendezést keresztülvinni s a törvényben előírt megtorló intézkedéseket megtenni.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. ifj. Balogh István: T. Ház! Mindenesetre szomorúan kell megállapítanom, hogy hetek múlnak el úgy, hogy egy-egy interpeliációs napon alig-alig látunk minisztert (Fábián Béla: így van! — Rajniss Ferenc: Miért szomorú ez? Megvagyunk egymás között!) Szomorú az, hogy minden alkalommal, amikor az ellenzéki pártok részéről egy-egy határozott lépést tesznek, rögtön alkotmánytiszteletre hivatkoznak. De ahogy az egyik oldalon alkotmánytiszteletről beszélünk és alkotmánytiszteletet követelnek a képviselőktől, úgy azt hiszem, az alkotmánytisztelet és az alkotmány előírása a miniszter urakra is kötelező (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) olyan értelemben, hogy ezen a napon tegyék magukat szabaddá, jöjjenek ide és feleljenek legalább az olyan komoly témára, amilyet Haám Arthur képviselőtársunk, szociális és ipari szempontból felemlített. Az én interpellációmlbam is egy csekély 650 milliópengős adósikkasztásról szólj Felkiáltások a szélső baloldalon. — Mennyiről? — Buchinger Manó: Hatszázötvenmillió!) Azt hiszem,, nem volna (érdektelen, ha iaz iparügyi miniszter úr legalább is meghallgatná ezt. (Felkiáltások balfelől: Hol van a miniszter?) \M Magyarországi Grafikai és Rokcnliparoisok Fonökiagyesületéneik kartelje 1927^ben már olyan imluinkásisiágot fejtett ki, amellyel nn&r az 1931-es feairfetLtöírvlényt mégy