Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-331

818 Az országgyűlés képviselőházának tosabb feladatokat elhanyogljunk. (Helyes­lés jobb felöl.) T. Ház! Ha már az adminisztráció' kérdésé­ről beszélek, nem mulaszthatom el iazt sem, hogy rá ne mutassak arra is, — amint a pénz­ügyminiszter úr őexcellenciája is tette — hogy tudatában vagyunk annak, hogy az az ellenér­ték, aimielyet az egyes tisztviselőnek nyújtunk, nemi fejezi ki az ő munkájának megbecsülését és értékét. {Igazi Ügy van!) Ha azonban (méltóz­tatnak megnézni azt a terhet, amit egyrészt a fizetések, másrészt főleg a nyugdíjak összessé­gükben jelentenek» — amelyek végeredményben! .szintén régebben végzett miunkák ellenértékei — akikor azt is méltóztatnak látni, hogy ez az or­szág ezidőszerint többet valóban nem bír el, meri hiszen különben a termelés- sorvadna el. (Ügy ban! Ügy van! jobbfelol.) Azonban, hozzátette a pénzügyminiszter úr, — és ebben osztozom én is — hogy mihelyt haladást érünk el és a termelés fokozása ebből a szempontból iis jelentős, hiszen a termelés fo­kozása automatikusan nagyobb adófizetési ké­pességet, tehát nagyobb bevételeket is jelent és jelenti a büdzsének kedvezőbb helyzetbe való hozatalát, a bevételi többletet meg fogjuk osz­tani a legfontosabb célok között, amelyek közé beletartozik: a tisztviselők helyzetének javítása is, különösen és elsősorban a családos tisztvise­lőké. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) A családvédelem terén a tiszt­viselőkre is ikell gondolnunk. (Helyeslés.) Addig is méltóztassanak azonban figyelembe venni, hogy nem ez az egyetlen fontos kérdés, amely ma van, (mert hiszen előttünk áll, mint legégetőbb, legfontosabb, legjelentősebb kérdés, annak a biztosítása, hogy ez a nemzet megfelelő védelmi eszközökkel jól felszerelt hadsereggel rendelkezzék. (Ügy van! Ügy van!) Azokat a pluszokat tehát, amelyek a költségvetésben ke­letkezhetnek, a már vázolt Programmen felül is részben arra kell fordítanunk, hogy hadseregünk felszerelését minél jobban tökéletesítsük. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és a balolda­lon.) T. Ház! Szociális viszonyaink: javítása és az ezekkel kapcsolatos kiadások teszik a har­maduk fontos csoportját azoknak a feladatok­nak, amelyeknek megoldása anyagi eszközöket igényel. En elismerem azt, amit Rassay kép­viselő úr mondott, hogy a szociális viszonyok­nak, rossz színiben való eoaetelése sokszor túl­zással történt ebben az országban. Mert hala­dás volt, kétségtelenül volt haladás, akár a há­ború előtti viszonyokkal, akár a háborút köz­vetlenül követő viszonyokkal hasonlítjuk ösz­sze a mai viszonyokat. Azonban azt sem hall­gathatom el, hogy ez a haladás távolról sem elégít ki bennünket, úgy, hogy a szociális gon­dozás fejlesztése és felfokozása az a harmadik fontos progammpont, amelyet szem előtt kell tartanunk, lamikor a költségvetésben netán je­lentkező többletek mikénti felosztásáról van szó. Elismerem, hogy sokszor hiba ési nehézsé­geket, s ellentéteket szít fel az, ha valaki a szociális viszonyokat rossz színben ecseteli. Elismerem azt is, hogy a külföld felé is nagyon kell vigyázni arra, hogy túlzásokba ne essünk. De azért mégis azt mondom, hogy azok között, okik e szociális viszonyok tanulmányozás ára fordították a maguk idejét és tehetségét, sok értékes egyéniség van, akiket meg kell talál­nunk, akármelyik Oldalon vannak. A fiatalság mindig túlzásokkal jár. Ezeket a túlzásokat el kell néznünk és a túlzások mögött kell talál­331. ülése 1938 június 15-én, szerdán. nunk a tehetséget. (Rajniss Ferenc: Ez a tisz­tességes beszéd! Nagyon helyes! — Mózes Sán­dor: Nem a bíróság elé állítani őket!) Én tehát bárhol is találok tehetséges fiatalo­kat, igyekszem lenyesni róluk a túlzásokat, de nem fogom Őket eltaszítani. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon.) Ennek a nemzet­nek nincsenek felesleges értékei. Ezeket a fia­talokat tehát, akik sokszor igazán csak tiszta meggyőződésből, sokszor talán elvakulva vagy megtévesztve teljesítik a maguk munkáját, igenis, be kell 'fognunk a nemzetépítő muu­kába. (Heleyslés.) Ezért egyik programmpon­tom az, hogy a magyar fiatalság részére, — és pedig most nemcsak az egyik vagy a másik ol­dalon, hanem a középen állókra is gondolok, mert hála Istennek, ilyenek is vannak szép számmal (Derültség és taps.) — akik értéke­sek és túlzások nélkül szolgálják a nemzetet, (Taps a Ház minden oldalán.) tribünt nyissak egy pártatlan folyóiratban, amelyben előkelő és a nemzet múltjához, jövőjéhez és jelenéhez is méltó módon —- pártkülönbség # és világné­zeti különbség nélkül — tárgyalják meg a közéleti problémákat, (Helyeslés.) hogy ebből kialakuljon a magyar fiatalság lelki szinté­zise. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és a bal­oldalon. — Rassay Károly: Korrekt dolog!) Természetesen gondosan ügyelni fogunk arra, hogy izgatás, félrevezetés, felelőtlen ígérge­tés ne férkőzzék be ezekbe a hasábokba. (Raj­niss Ferenc: Ez a fontos!) Végül is az, hogy ez a fiatalság, annak leggondolkozóbb agyai miként gondolkoznak a mi problémáinkról, az minket, akik most a nemzet sorsáért felelősek vagyunk, hidegen és közömbösen nem hagy­hat. (Élénk éljenzés és taps a jobb- és a bal­oldalon.) Amikor azonban a fiatalsággal így törődni akarunk, akkor törődni akarunk, azzal a generációval is, amely a közélet porondjáról mindinkább kifelé szorul, mert hiszen az idők eljárnak valamennyiünk feje felett. Erről a helyről újból leszögezem és itt csatlakozom Eckhardt Tibor képviselő úr felfogásához, hogy a tekintélyek lejáratását és sárbarántá­sát semmi szín alatt nem fogom megengedni akkor sem, ha ezek a tekintélyek nem ezen az oldalon ülnek. (Élénk éljenzés és taps a jobb­és a baloldalon.) Ne méltóztassék azt hinni, hogy a tekintélytisztelet ma hiányzik. Ez a tekintélytisztelet megvan, csak valami egészen csodálatos, eltorzult formában érvényesül. A meglévő régi tekintélyeket nem mint tekinté­lyeket tisztelik, hanem mint valami »sötét ha­talmakat« látják, félnek tőlük és állandóan mumusként rajzolják őket a falra. (Rassay Károly: Űgy van!) mintha az ő titokzatos be­folyásuk irányítaná itt az eseményeket. (Ras­say Károly: A saját kicsinységük vezeti őket ebben!) Ali ez személyeikre és intézményekre is- Ma például ^ennek az épületnek: a másik • szárnyá­ban székelő igen t- testületet, a felsőházat ál­lították be úgy, 'mintha annak valami titokza­tos machinációja idézte volna elő Darányi Kálmán igen t. barátomnak a kormányéinöki székből való távozását. En csak az igazság kedvéért jegyzem meg, amit ő más helyen már megmondott, hogy Darányi Kálmánnak ez az elhatározása már sokkal előbb kialakult, mi­előtt a felsőházi tagok egyrésze megmozdult volna. (Zaj.) T. Ház! Az appropriációs vita során igen sok érdekes pénzügyi és közgazdasági kérdést is felvetettek. En ezekre ma azért nem vála­szolok, mert az appropriációs vita nagy vo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom