Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-331

Az országgyűlés képviselőházának 331. ülése 1938 június 15-én, szerdán. 815 máris folyamatban van. Mint méltóztatnak tudni, tiszta helyzetet igyekeztünk teremteni a köztisztviselői'kérdésben is és a imég esetleg vitás kérdések rövidesen itt is rendezésre fognak kerülni. Ami a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló törvényt illeti, ebben a tekintetben a helyzet az, hogy épp ma jelent meg egy átmeneti rendelkezés, amely azt a célt van hivatva szolgálni, hogy addig is, amíg a kamarák tagfelvételéről a végleges rendelkezések megjelenhetnek, ne fordulhassanak elő olyan jelenségek, amelyek a törvény intencióival ellentétesek. E törvény 8. szakaszának, a gazdasági életre vonatkozó szakasznak végrehajtási utasítása munkában van. Elkészült a szöveg, s az egyes minisztériumok most szólnak hozzá. így biztosra vehető, hogy már a jövő hét folyamán meg fog jelenni ez a rendelet. A törvény egyéb szakaszaira vonatkozó végrehajtási rendelkezések körülbelül egy hónapon belül szintén közzé fognak tétetni, úgyhogy a rendelkezésünkre álló 3 hónapos idő helyett valószínűleg 6—7 heti időtartam alatt fogunk ennek a törvénynek végrehajtásával elkészülni. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Méltóztatik látni, hogy a tempó, amelyet követünk, aligha kifogásolható. (Ügy van! Ügy van!) Bátor vagyok még azt is bejelenteni, hogy a mai nap folyamán — mint méltóztatik tudni — benyújtásra került a szesztörvényjavaslat és a hegyközségi törvényjavaslat. (Élénk helyeslés.) Két olyan javaslat, amelynek előkészítése az előző

/ kormányok érdeme, de amelynek betetőzése és a politikai elhatározás kialakítása mégis ennek a kormánynak idejében történt. (Kun Béla: Titkos erők sokszor elgáncsolták!) Végül a jövő hét folyamán fog benyújtásra kerülni a jegybanktörvényjavaslat, amelynek rövid ismertetése ma már megjelent a lapokban és amelyről mégis szeretném a t. Házat egy-két szóval tájékoztatni. (Halljuk! Halljuk!) Meggyőződésem az, hogy egész gazdasági újjáépítésünknek, tehát nemcsak a győri Programm végrehajtásának, hanem az ország gazdasági és ennek hatása alapján szociális fejlődésének is egyik alapkövét fektetjük le a jegybanktörvény megfelelő módosításával. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) Ez a jegybanktörvény három elgondoláson alapszik. Az első elgondolás az, hogy a jegybankok működésében az utóbbi egy-két évtized folyamán tapasztalt összes jelenségeket figyelembe véve, a lehetőség szerint modern jegybanktörvényt alkossunk. A reform, azokat a gátakat, amelyeket 1924. évi jegybanktörvény az infláció ellen emelt, — és amely gátak be

: váltak, mert ennek az országnak gazdasági élete egészen másképpen jelentkeznék ma, sőt merem állítani, romokban heverne, ha e törvény gátakat nem szabott volna az inflációnak — (igaz! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) épségben tartja, de ugyanakkor ezeken a gátakon belül megadja a jegybanknak mind

: azokat a lehetőségeket, amelyeket a gazdasági életnek nyújtani tud, hogy annak működését felfokozza és ezáltal^ a nemzeti munkának nagyobb termelékenységét biztosítsa. (Taps.) A jegybank tehát ezentúl felhatalmazást nyer arra, hogy a rövidlejáratú hitelműveleteken kívül alaptőkéje és tartaléka erejéig úgynevezett nyíltpiaci műveleteket is lebonyolítson, tehát segédkezet nyújtson a pénz- és tőkepiac kiépítéséhez. Erre azért van szükség, mert az ötéves tervnek végrehajtása és a mezőgazdasági záloglevélpiacnak kiépítése lehetetlen anélkül, hogy bizonyos szabályozó erők ne érvényesüljenek. Ezeket igyekszünk mesterem teni a jegybank-törvénynek evvel az igen jelentős módosításával. (Helyeslés.) Második alaptételként számot vetettünk azzal, hogy az országnak mégis mezőgazdasági jellege van, bár iparunk igen jelentős mórtékben kifejlődött az utóbbi két évtizedben. Az agrár jelleg érvényesül abban az igen messzemenő rendelkezésben, amelynek példáját más jegy bank-törvény ékből nem ismerem, legfeljebb talán a régi orosz jegybank-törvényből, hogy 9 havi mezőgazdasági termelési váltókat számitolhat le. (Nagy taps a jobb- és a baloldalon.) Ez lehetővé teszi azt, hogy a gazdának 9 havi váltóihitel álljon rendelkezésére. (Elénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon.) és ennek visszafizetésére csak akkor kényszerüljön, amikor a rendes értékesítés menetében a megfelelő fedezetet az áru eladásával meg tudja magának teremteni. (Helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon.) Igen jelentős változás ez, amit ki fog egészíteni egy másik kormányzati intézkedés, amely az illetékkérdésben nyújt segítséget. Idáig a 6 havi váltónál 1 ezrelékes illeték, azonfelül 5 ezrelékes illeték érvényesült. Nehogy ez az 5 ezrelékes illeték terhelje a 9 hónapi váltót, ennek a 9 hónapi váltónak egy külön 2 ezrelékes iUetéktételt fog a pénzügyminiszter úr megállapítani, ami lényegesen megolcsóbbítja ennek a hitelnek az igénybevételét. Hozzá kell tennem még azt is, hogy a jegybank nem lehet hivatva a hosszúlejáratú mezőgazdasági hitelnek olyan értelemben való művelésére

1

, hogy ibankót nyomat hosszúlejáratú mezőgazdasági kötelezvények ellenében. Ez tiszta inflációra vezetne, (Ügy van! Ügy van!) mert semmiféle termelési jószág a kibocsátott jegymennyiséggel szemben nem állana, tehát a, pénz vásárlóereje megromlanék. Viszont a jegybank azáltal, hogy nyíltpiaci műveletekben résztvehet és kötvényvásárlásokat is bonyolíthat le, hozzájárul a mezőgazdasági zálogleyélpiac felépítéséhez. Ezt a kapcsolatot személyileg is megteremteni és intenzívvé tenni van hivatva rendelkezés, amely a jegybank főtanácsának összetételében fog érvényesülni. Az a négy hely, amely idáig a hitelintézetek képviselőinek volt fenntartva, ezentúl olyképpen kerül betöltésre, hogy a négy közül három helyen a Pénzintézeti Központnak, az Országos Központi Hitelszövetkezetnek és az Országos Földhitelintézetnek képviselői fognak ülni. (Taps jobb felől.) Ez megteremti majd a személyes kapcsolatot a hosszúlejáratú mezőgazdasági hitel, a kisember mezőgazdasági hitele és a jegybank között is. (Helyeslés és taps a jobbboldalon és a középen.) Még azt is hozzá kell tennem, hogy a Jegybanknak ez az átalakítása az állammal szemben való viszonyoknak a normalizálását is szükségessé teszi és ez volt a reform har madik elgondolása. Méltóztatnak tudni, hogy az államnak meglehetősen sok befagyott rövidlejáratú tartozása van a magyar magángazdasággal szemben, ami a befagyott gazdahitelek mellett az a másik vérrög, amely a gazdasági cirkulációt akadályozza ebben az országban. Ennek a feloldására is szükség van, mégpedig éppen az ötéves terv finanszírozására és egy későbbi gazdasági fellendülés lehetővé tétele érdekében. Ezért van az a ren-