Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-317

68 Az országgyűlés képviselőházának 317. tési eszközökkel elkövetett visszaéléseket, a valutasíbolást, a kötvénysíbolást, a valutacsem­pészést méltóztassék ezek alá a szigorú ren­delkezések alá vetni. Amikor az állami rend megóvásáról van szó, nemcsak állampolitikai és közrendi érde­kek forognak szóban, -— amint az itt felszólalt képviselőtársaim kifejtették — hanem nagy mértékben gazdaságpolitikai szempontok is hozzájárulnak ahhoz, hogy az állami rend fenntartható-e vagy nem. Minthogy pedig • a gazdasági élet szempontjából a valutasíbolás, a kötvénysíbolás és csempészés egyik leg­nagyobb bün s a magyar nemzetnek, a magyar államnak eddig legtöbbet ártott és minthogy külpolitikai szempontból is legtöbbet árt ez a csempészés és valutasíbolás, ezért azt hiszem, hogy ezek fokozott büntetése, az ezek ellen való prevenció feltétlenül beletartozik ebbe a törvényjavaslatba, ha talán úgy is tűnik fel, hogy nem egyeztethető össze a javaslat rend­szerével. Nekünk azonban le kell lépnünk ar­ról az útról, hogy kizárólag állampolitikai szempontból nézzük ezeket a felmerülő kérdé­seket; nekünk gazdasági vonatkozásban is megfelelő törvényeket kell hoznunk, sőt azt hiszem, hogy a gazdasági természetű bűn­cselekményeket még sokkal súlyosabban kell büntetni, mint azokat a bűncselekményeket, amelyek bizonyos tekintetben inkább politikai vonatkozásúak. Igaz, hogy az államtitkár úr megígérte, illetőleg kijelentette, hogy ez a kérdés később szabályozás alá kerül, de hónapok és évek múl­hatnak el, amíg erre a munkára lehetőség és idő lesz. Éppen ezért a dolog sürgősségére való tekintettel kérnémi méltóztassék ide a 8. pontba felvenni azt, hogy ennek a törvénynek hatálya alá esnek az 1922 : XXVI. tc.-ben megnevezett fizetési eszközökkel való visszaélések is. Ami^már most Rupert igen t. képviselőtár­sam indítványát illeti, magam is azon az állás­ponton vagyok, hogy az teljesen észszerű, mert a jogos magánérdek egyúttal közérdek is. Ha tehát az állami rend fenntartásáról van szó, akkor méltóztassék figyelembe venni azt a rossz hatást is, amelyet a gyülekezések, cso­portok által elkövetett, akár hatóság elleni, akár magánosok elleni erőszak útján az állami rend megzavarásával okoznak. Különösen szükségesnek tartom ezt hangsúlyozni és szük­ségesnek tartom ehhez a javaslathoz csatla­kozni azért, mert bizonyos részről állandóan azzal vádolják az úgynevezett jobboldali poli­tikát, hogy szándékosan fel akarja forgatni az állami rendet ilyen magánosok elleni erőszak­kal. Mi igenis, dokumentálni akarjuk, — és ez a mi meggyőződésünk és akaratunk -- hogy nem erőszakkal, hanem törvényes keretek kö­zött, nem az egyesek és az állami rend elleni erőszakkal, hanem alkotmányos úton akarjuk céljainkat elérni. Éppen ezért teljes mértékben támogatom azt az indítványt, amelyet Kupert igen t. képviselőtársam terjesztett elő és amely azt célozza, hogy a magánosok is a törvény fo­kozottabb védelmében részesüljenek az erőszak­kal szemben. Kérem az államtitkár urat, hogy mindkét előterjesztett indítványt, mind az enyémet, mind pedig Rupert t. képviselőtár­samét, méltóztassék elfogadni. Elnök: r Szólásra következik Peyer Károly képviselő úr. Peyer Károly: T. Képviselőház! A törvény­javaslatnak ennél a szakaszánál már az álta­lános vita során kifejezésre jutott az a fel­ülése 1938 május 20-án, pénteken. fogás, amelyet pártunk képvisel. Kötelessé­gemnek tartom mégis felhívni a kormány és a többségi pártok figyelmét arra, hogy ebbe a szakaszba az izgatás bűntette is be van véve, ami igen tág fogalom és tág lehetőséget nyújt arra, hogy esetleg olyanokat is üldözzenek, akik nem ilyen eljárás alá esnének. A r törvényjavaslat e szakaszánál a t. Ház engedélyét kérem arra, hogy visszatérhessek egy kérdésre, amely az elmúlt napokban tár­gyaltatott. A Verbőczy-utcai gimnázium ta­nulóiról volt akkor szó, amely gimnáziumban hasonló eseteket állapítottak meg. Meg kívá­nom állapítani, hogy az a tényállás, amelyet beszédemben elmondottam, változatlanul fenn­áll ama vizsgálat után is, amelyet ez ügyben mégegyszer megejtettünk. Maga a tényállás tehát egyáltalában nem változott és mindaz, amit erről az iskoláról mondottam, helytálló. Helyre kell azonban igazítanom egy dolgot és ez az, hogy nem dr. Grexa Gyula és dr. Mik­lóssy Kálmán tanár urak vesznek részt ebben a propagandában. Az ő nevük talán nem egé­szen véletlenül, hanem a másik oldal részéről szándékosan kevertetett bele az ügybe, hogy kompromittáltassanak ezzel az üggyel kapcso­latban. (Rupert Rezső: Grexa Gyula kedves, jó barátom!) Tartozom tehát az igazságnak, hogy ugyanezen a helyen jelentsem ki, hogy ezeknek a tanároknak működése távol áll az általam említett mozgalomtól. (Csoór Lajos: Hát akkor kik azok az illető tanárok?) Elnök: Kíván még valaki az 1. §-hoz hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az államtitkár úr kíván szólni. Antal István igazságügyi államtitkár: T. Képviselőház! A legnagyobb sajnálatomra nem áll módomban sem Rupert, sem Csoór igen t. képviselőtársam módosító indítványát elfogadni. Rendkívül alapos és körültekintő megfontolás után jutott a kpdifikáció arra az eredményre, hogy csupán a törvényjavaslat 1—7. pontjai alatt felsorolt bűncselekményeket utalja a javaslat 1. pontja által létesített bíró­ság, illetve ötöstanács hatáskörébe. Sem a Rupert igen t. képviselőtársam, sem a Csoór igen t. képviselőtársam által ide még beso­rozni kívánt bűncselekmények tárgyi súlya nem olyan, (Csoór Lajos A síbolás?) hogy az állami és a társadalmi rendet súlyosan meg­sértené, mert tárgyi súly tekintetében sem a magánosok elleni erőszak, sem pedig a fizetési eszközökkel történő visszaélés bűncselekménye nem hozható a felségsértéssel, a lázadással, a hűtlenséggel, az izgatással és a kommu­nista bűncselekménnyel egy vonalba. Mind­ezek alapján tisztelettel kérem, hogy a sza­kaszt az eredeti szövegezésben méltóztassanak elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az 1. %-t az, eredeti szövegezésben elfogadni, szem­ben Rupert és Csoór képviselő urak módosító indítványával? (Igen! Nem!) A Ház az 1. §-t eredeti szövegében fogadta el. Következik a 2. i Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Gaal Olivér jegyző (felolvassa a 2., 3., Â. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül el­fogad. Felolvassa az 5. §-t). Elnök: Csoór Lajos képviselő urat illeti a szói

Next

/
Oldalképek
Tartalom