Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-317
68 Az országgyűlés képviselőházának 317. tési eszközökkel elkövetett visszaéléseket, a valutasíbolást, a kötvénysíbolást, a valutacsempészést méltóztassék ezek alá a szigorú rendelkezések alá vetni. Amikor az állami rend megóvásáról van szó, nemcsak állampolitikai és közrendi érdekek forognak szóban, -— amint az itt felszólalt képviselőtársaim kifejtették — hanem nagy mértékben gazdaságpolitikai szempontok is hozzájárulnak ahhoz, hogy az állami rend fenntartható-e vagy nem. Minthogy pedig • a gazdasági élet szempontjából a valutasíbolás, a kötvénysíbolás és csempészés egyik legnagyobb bün s a magyar nemzetnek, a magyar államnak eddig legtöbbet ártott és minthogy külpolitikai szempontból is legtöbbet árt ez a csempészés és valutasíbolás, ezért azt hiszem, hogy ezek fokozott büntetése, az ezek ellen való prevenció feltétlenül beletartozik ebbe a törvényjavaslatba, ha talán úgy is tűnik fel, hogy nem egyeztethető össze a javaslat rendszerével. Nekünk azonban le kell lépnünk arról az útról, hogy kizárólag állampolitikai szempontból nézzük ezeket a felmerülő kérdéseket; nekünk gazdasági vonatkozásban is megfelelő törvényeket kell hoznunk, sőt azt hiszem, hogy a gazdasági természetű bűncselekményeket még sokkal súlyosabban kell büntetni, mint azokat a bűncselekményeket, amelyek bizonyos tekintetben inkább politikai vonatkozásúak. Igaz, hogy az államtitkár úr megígérte, illetőleg kijelentette, hogy ez a kérdés később szabályozás alá kerül, de hónapok és évek múlhatnak el, amíg erre a munkára lehetőség és idő lesz. Éppen ezért a dolog sürgősségére való tekintettel kérnémi méltóztassék ide a 8. pontba felvenni azt, hogy ennek a törvénynek hatálya alá esnek az 1922 : XXVI. tc.-ben megnevezett fizetési eszközökkel való visszaélések is. Ami^már most Rupert igen t. képviselőtársam indítványát illeti, magam is azon az állásponton vagyok, hogy az teljesen észszerű, mert a jogos magánérdek egyúttal közérdek is. Ha tehát az állami rend fenntartásáról van szó, akkor méltóztassék figyelembe venni azt a rossz hatást is, amelyet a gyülekezések, csoportok által elkövetett, akár hatóság elleni, akár magánosok elleni erőszak útján az állami rend megzavarásával okoznak. Különösen szükségesnek tartom ezt hangsúlyozni és szükségesnek tartom ehhez a javaslathoz csatlakozni azért, mert bizonyos részről állandóan azzal vádolják az úgynevezett jobboldali politikát, hogy szándékosan fel akarja forgatni az állami rendet ilyen magánosok elleni erőszakkal. Mi igenis, dokumentálni akarjuk, — és ez a mi meggyőződésünk és akaratunk -- hogy nem erőszakkal, hanem törvényes keretek között, nem az egyesek és az állami rend elleni erőszakkal, hanem alkotmányos úton akarjuk céljainkat elérni. Éppen ezért teljes mértékben támogatom azt az indítványt, amelyet Kupert igen t. képviselőtársam terjesztett elő és amely azt célozza, hogy a magánosok is a törvény fokozottabb védelmében részesüljenek az erőszakkal szemben. Kérem az államtitkár urat, hogy mindkét előterjesztett indítványt, mind az enyémet, mind pedig Rupert t. képviselőtársamét, méltóztassék elfogadni. Elnök: r Szólásra következik Peyer Károly képviselő úr. Peyer Károly: T. Képviselőház! A törvényjavaslatnak ennél a szakaszánál már az általános vita során kifejezésre jutott az a felülése 1938 május 20-án, pénteken. fogás, amelyet pártunk képvisel. Kötelességemnek tartom mégis felhívni a kormány és a többségi pártok figyelmét arra, hogy ebbe a szakaszba az izgatás bűntette is be van véve, ami igen tág fogalom és tág lehetőséget nyújt arra, hogy esetleg olyanokat is üldözzenek, akik nem ilyen eljárás alá esnének. A r törvényjavaslat e szakaszánál a t. Ház engedélyét kérem arra, hogy visszatérhessek egy kérdésre, amely az elmúlt napokban tárgyaltatott. A Verbőczy-utcai gimnázium tanulóiról volt akkor szó, amely gimnáziumban hasonló eseteket állapítottak meg. Meg kívánom állapítani, hogy az a tényállás, amelyet beszédemben elmondottam, változatlanul fennáll ama vizsgálat után is, amelyet ez ügyben mégegyszer megejtettünk. Maga a tényállás tehát egyáltalában nem változott és mindaz, amit erről az iskoláról mondottam, helytálló. Helyre kell azonban igazítanom egy dolgot és ez az, hogy nem dr. Grexa Gyula és dr. Miklóssy Kálmán tanár urak vesznek részt ebben a propagandában. Az ő nevük talán nem egészen véletlenül, hanem a másik oldal részéről szándékosan kevertetett bele az ügybe, hogy kompromittáltassanak ezzel az üggyel kapcsolatban. (Rupert Rezső: Grexa Gyula kedves, jó barátom!) Tartozom tehát az igazságnak, hogy ugyanezen a helyen jelentsem ki, hogy ezeknek a tanároknak működése távol áll az általam említett mozgalomtól. (Csoór Lajos: Hát akkor kik azok az illető tanárok?) Elnök: Kíván még valaki az 1. §-hoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az államtitkár úr kíván szólni. Antal István igazságügyi államtitkár: T. Képviselőház! A legnagyobb sajnálatomra nem áll módomban sem Rupert, sem Csoór igen t. képviselőtársam módosító indítványát elfogadni. Rendkívül alapos és körültekintő megfontolás után jutott a kpdifikáció arra az eredményre, hogy csupán a törvényjavaslat 1—7. pontjai alatt felsorolt bűncselekményeket utalja a javaslat 1. pontja által létesített bíróság, illetve ötöstanács hatáskörébe. Sem a Rupert igen t. képviselőtársam, sem a Csoór igen t. képviselőtársam által ide még besorozni kívánt bűncselekmények tárgyi súlya nem olyan, (Csoór Lajos A síbolás?) hogy az állami és a társadalmi rendet súlyosan megsértené, mert tárgyi súly tekintetében sem a magánosok elleni erőszak, sem pedig a fizetési eszközökkel történő visszaélés bűncselekménye nem hozható a felségsértéssel, a lázadással, a hűtlenséggel, az izgatással és a kommunista bűncselekménnyel egy vonalba. Mindezek alapján tisztelettel kérem, hogy a szakaszt az eredeti szövegezésben méltóztassanak elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az 1. %-t az, eredeti szövegezésben elfogadni, szemben Rupert és Csoór képviselő urak módosító indítványával? (Igen! Nem!) A Ház az 1. §-t eredeti szövegében fogadta el. Következik a 2. i Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Gaal Olivér jegyző (felolvassa a 2., 3., Â. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa az 5. §-t). Elnök: Csoór Lajos képviselő urat illeti a szói