Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-330

Az országgyűlés képviselőházának is revideált már! Nagyon helyes!) Nem lehet kizárólag erre a kártyára feltenni mindenét egy nemzetnek, amely nemzet a maga kicsi­ségénél fogva nem alkalmas és nem képes arra, hogy a kapitalizmusnak világot uraló törvényeit vagy a szociális kérdésnek nem­csák hazai, hanem más viszonyoktól is függő lényegi részeit a maga erejével megoldhassa. Nem szabad tehát hinnünk ebben a pszichó­zisban, mert a magyar feladat nem az, hogy itt indítsunk el forradalmi lavinát, a magyar feladat az, hogy az európai eszmeáramlatokat a magunk számára kihasználjuk, a magyar feladat az, hogy az európai eszmeáramlatokat kiegyensúlyozzuk, (Helyeslés.) Magyarors^ág­nak tehát nem népvezérekre, hanem állam­férfiakra van szüksége. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Ugyanakkor azonban az állam­férfiakt, akiket várunk, és akiknek oolitikájá­tól az ország megmentését reméljük, c-sak akkor végezhetnek nagy, történelmi és egy nemzedék számára megnyugtató munkát, ha viszont a magunk eszközével igyekeznek meg­csinálni azt, amit külföldön a nagy népvezé­rek a saját nemzeteik számára megcsináltak. Magyarországon a jobboldali és a nemzeti politikát nem egyes népvezérek, hanem az államférfiak sorozata fogja megcsinálni.^ Ez a sorozat elindult Gömbös Gyula kormányra­jutásával, annak tartalmi köre egyre bővül; mindenki láthatja, hogy az irányzatban, ebiben a politikai és gazdasági koncepcióban a lé­nyegben eltérés nincs és minden úi kormány­elnök új és új momentumokat hoz magával, hogy ezt a történelmi fejlődést előmozdítsa. T. Képviselőház! Ezt tartom a magyar probléma lényegének akkor a titkos választó­jog világiában sem fogja változás érni a ma­gyar keresztény és jobb oldali politikát. A fon­tos csak B^Y, hogy ez az új állaimrendszer és politikai 'rendszer emelkedjék magaslatára, tudatára annak az igazságnak, hogy ma, a XX. századnak ezekben a.nehéz éveiben, a gaz­dasági és a szociális válsáig nehéz problémái közepette — többször használtam ezt a szót — már csak dinamikus álilamvezetéssel lehet kor­mányozni. Németországiban és Olaszországban miért nincs politikai válság és miért nincs forradalmi veszély? A túlsó baloldalról azt mondják azért, mert terror van, azért, mert a diktatúra elnyom mindlen [megmozdulást. Nem igaz. Olaszországban és Németországban azért nincs forradalmi veszély és politikai válság, mert a problémákat maga az, államvezetés tűzi a nép elé, a problémákat maga az állam­vezetés adja fel a társadalomnak és a politika nem aibhan az irányban megy, vagy döccen egyet, amelybe a különböző társadalmi erők és politikai pártok nyomják, hanem politikai tervgazdálkodás uralkodik, politikai célok tű­zetnek ki egy, két vagy Ihárom esztendőre és a társadalomnak nincs is ideje és nincs is lehe­tősége arra, hogy tagozódjék és nagy nemzeti célokkal szemben erőket fejleszthessen ki. Min­den céltudatos politika, amely dinamikus és egy irányban haladl és nagy célokat tűz ki maga élé, ha kevésbé jól sikerül is és ha ke­vésbé éri is el azokat az eredményeket, ame­lyéket elérni akar, még mindig jobb, mint egy céltudatlaai, határozatiam politika, amely hi­zonytalan irányba viszi a nemzetet és csak ad hoc kérdések megoldását szolgálja. Ezt a poli­tikát kell tehát nekünk ezzel a politikai 'rend­szerrel szolgálnunk és ha ennek a szellemnek győzelme a magyar közéletben meg fog szü­330, ülése 1938 június lU-én, kedden. 743 letni, aikkor (bizonyosra veszem azt, hogy ezek a aagy nemzeti célok nemcsak a távoli, hanem már a közeljövőben is Magyarorszátg számára elérhetők lesznek. Miután azt hiszetm, hogy a miniszterelnök urat egész világnézeti 'beállítottsága, európai tianultsága, _ intelligenciája, elhatározóképes­sége és politikai érzéke ezen az úton. vezetik, amiről ő tanúbizonyságot is tett, a költségvetési, illetőleg appropriációs törvényjavaslatot elfo­gadom. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Következik Meizler Károly képvi­selő úir. Meizler Károly: T. Ház! Van szerencsém bejelenteni, hogy elvi megállapodás jött létre a tekintetben, hogy Keresztény Nemzeti és Szociális Front főcímen és Nemzeti Kisgazda­Iparos és Munkáspárt alcímen tömörült kilenc országgyűlési képviselő, akik a formai meg­alakulást csak azért nem tártjaik még lezárt­nak, mert további táirgyalások vannak folya­matban, amelyeknek eredményét megvárni kívánják. (Buchinger Manó: Szóval még nem tudják, mit akarnak! — Mózes Sándor: Nem kérünlk tanácsot!) Ami a kommunizmus óta történt Magyar­országon, az elsősorban az állam pénzügyei­nek rendbehozatala, másodsorban bizonyos ro­moknak, a forradalmak és a kommunizmus romjainak eltakarítása, a béke helyreállítása, tehát magának az állami rendnek talpiraállí­tása, azonban ezen kereteken belül a magyar nép sorsának jobbraf or dúlása érdekében, a magyar dolgozó társadalmi osztályok érdeke és java tekintetében nagyon kevés történt, mert hiszen csak egy-két szociális törvény ho­zatott, amelyek végrehajtásánál azonban már nem láttuk a komoly akaratot és szándékot. Ezenkívül pedig félmegoldások történtek és a nagy problémáknak csupán egyszerű kikez­dése. (Zaj.) Ezért természetes, hogy a kommu­nizmus óta a magyar társadalom széles réte­gei évről-évre várják az igazi rendszerválto­zást. Nem személyi változást, nem kormány­változást, hanem kifejezetten gyökeres rend­szerváltozást várnak. Az egymásután felsorakozó kormányok tulajdonképpen ugyanattól a szellemű több­ségtől, sőt talán még személy szerint is ugyan­attól a többségtől vették át a kormányzás ha­talmát évről-évre. Ezeknél a kormányoknál nem láttunk mást, mint azt, hogy az utód az előd politikáját folytatta minden tekintetben és azt láttuk, hogy a nemzet nagy többségé­neik alig volt köze ezekhez a változásokhoz, vagy éppen semmi köze nem volt. Közben új eszmeáramlatok csakugyan érintették a ma­gyar nép lelkét, amiről Makkai t. barátom és képviselőtársam az imént beszélt. Így elsősor­ban, közvetlenül a kommunizmus megbukása után is a magyar nép tájékozatlansága, de nemcsak tájékozatlansága, hanem egyáltalán vezetésének hiánya • folytán előfoirdult, hogy a magyar nép egy része Kelet felé, egy lassan ikiégő és lassan leáldozó rendszer felé nézett. Majd pedig megtörtént az is, amiről Makkai t. barátom is beszélt, hogy az olasz- fasizmus rendszere igézte meg itt a magyar lelkeket. Itt is csalódás érte azonban a magyar töme­geket, mert akik a fasiszta rendszert itt ná­lunk Magyarországon he akarták vezetni, azok is elsősorban annak a formáit akarták beve zetni, nem pedig a lényegét, úgyhogy bizony i a magyar fasces-ből elsőisorban a nyalábok

Next

/
Oldalképek
Tartalom