Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-326

548 Az országgyűlés képviselőházának 326. terményeinket állandóan értékesítjük, nem gondolunk arra, hogy esetleg már a közel jö­vőben bekövetkezbetik olyan helyzet, hogy ne­künk legalább gyümöleskonzerv formájában bizonyos készletekkel kell rendelkeznünk, hi­szen nem. nyugodhatunk bele, hogy rossz ter­més, vagy háború esetén a mi lakosságunk és honvédelmünk szükséget szenvedjen. A háborúban sokszor volt alkalmunk ta­pasztalni azt, hogy a harctéren levő katonasá­got neun tudták kellő élelemmel ellátni. Külön­féle melléktermékekkel, a cukor melléktermé­kével, az úgynevezett Dörrgemüse-vei igyekez­tek a hiányzó táplálékot pótolni és hogy a ma­gyar katonaság^ destruálódott a háborúban, en­nek nagymértékben az volt az oka, hogy az utolsó esztendőben ilyen Dörrgemüse-vel táp­lálták és a kellő előrelátás hiánya miatt bizo­nyos hiányok mutatkoztak az élelmezés terén­Most,..20 év elmultával, nem lehetünk még egy­szer kitéve ezeknek a meggondolatlanságoknak s ezért a kormánynak gondoskodnia kell arról, hgy konzervek alakjában élelmet tároljon s mint ahogy gabonát tárol a gabona-közraktá­rakban, konzerveket tároljon a különféle egyéb közraktárakban^ hogy egy esetleges háborús konfliktus esetén a lakosságot és a honvédsé­get élelmezni lehessen. A kertészeti művelés egyik mellékága, a méhészet, amellyel kapcsolatban meg kell em­lékeznem a gödöllői méhészeti tanintézetről, amely országos viszonylatban is nagy szolgá­latot tesz a méhészetnek. Ez az intézet az ösz­szes szükséges modern taneszközökkel is ren­delkezik és azzal, hogy évenként ingyen méhé­szeti tanfolyamot rendez, nagymértékben hoz­zájárul ahhoz, hogy a jövőben ezt a művelési ágat jobban felkarolhassák. Ha ezeket a tan­folyamokat megrendezik a jövőben is és ha ennek folytán nagyobb mértékben fogják fel­karolni ezt a mezőgazdasági ágat, ez a föld­mívesnek, a kisgazdának nagyobb jövedelmet tud nyújtani, különösen akkor, ha családját is megismerteti a méhészettel és annak, jövedel­mezőségével. A folyó esztendőben a méhészek igen nehéz helyzetbe kerültek az által, hogy a fagy az Összes akácvirágokat lefagyasztotta, azonkívül a gyümölcsvirágoknak is 50^-60 százaléka lefa­gyott, és a rossz időjárás miatt a réti virágok is későn és rosszul fejlődtek ki. Hozzájárult ehhez még az is, hogy a rossz és szeles idő­járás miatt a méhek még a meglévő virágokat sem tudták meglátogatni és felhasználni. A múltban igen gyakran előfordult, hogy ha a méhek nem tudtak kellő cukormennyiséghez hozzájutni, akkor a családonkint . meghatáro­zott 7 kilogramm cukrot, amelyet a méhetetés céljából a méhészek rendelkezésére bocsátottak, családonként 14 kilogrammra emelték fel. Ma is erre volna szükségük a méhészeknek, a föld­mívelésügyi minisztérium tehát a méhcsaládok megmentése, eltartása, elpusztulásuk elkerülése céljából feltétlenül hasson oda, hogy ezt a csaíádonkinti 7 kilogrammos cukqrmennyiséget emeljék fel 14 kilogrammra. Feltétlenül le kell szállítani a cukor árát is, figyelemmel arra, hogy most sokkal több cukrot kell felhasználni a méhek ápolására, az 50 filléres ár pedig, amelyen ma a méhészek rendelkezésére bocsát­ják ezt a cukrot a méhek ápolása céljából, oly magas, hogy azt a méhészek nem tudják j megfizetni. Ha a kormány a közelmúltban a ] szesztermelés céljára a szeszkartelnek 30ô va- I gón cukrot tudott 11 filléres áron rendelkezé- ' ülése 1938 június 9-én, csütörtökön. sere bocsátani, ime most, amikor egy terme­lési ág megmentéséről van szó, legyen ismét nagylelkű és szorítsa rá a gyárakat arra, hogy a méhészeknek megfelelően olcsó, 15—20 fillé­res áron bocsássák rendelkezésükre azt a cu­kormennyiséget, amelyre a méhcsaládok meg­mentése céljából szükség van. A méhészettel a magyarok már az országba való bejövetelükkor is foglalkoztak és mézből állandóan exportmennyiség állt rendelkezé­sünkre. A belfogyasztás — sajnos — nem is merte fel a mézfogyasztás hasznát egészség­ügyi szempontból sem és a cukorfogyasztásról az egészségesebb mézfogyasztásra való áttérés helyett a külföldi államok megfelelő felisme­rését nem akarva átvenni, eltűri, hogy azt a mézmennyiséget, amelyre pedig a gyermekek­nek márcsak az egészséges csontképződés szem­pontjából is feltétlenül szükségük volna az or­szágban, olcsó áron külföldre szállítsák. A méz ára a termelőnél rendszerint 80—90 fillér között mozog, ha tehát, a fogyasztóközönség tisztában volna a mézfogyasztás jelentőségével, feltétle­nül nagyobb mértékben belekapcsolódnék a fogyasztásba és ha ez megtörténnék, semmi szükség nem volna a méz exportálására. De maga a mézexport sem történik meg­felelő irányítás 'mellett. Ebben a tekintetben is bizonyos rendellenességeket lehet tapasz­talni, amennyiben a helyett, hogy a (mézet ren­desen osoimagolvia és magasabb áron expor­tálnák az érdekeltségek . •. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, iméltóizitassék befejezni. Mózes Sándor: Azonnal befejezem. Telje­sen egészségtelen állapot, hogy hordókban ex­portálják a 'mézet, de gusztustalan is. Feltét­lenül szükség volna tehát arra, hogy a szál­lítás a jövőben a 'kereskedelmi szokásoikinak megfelelően üvegcsouiagoláshan történjék. Tekintettel arra, hogy remélem, hogy a földmívelésügyi minisztérium a kertészet ügyét is fel fogja karolni, a címet elfogadom. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha saólni sentki nem kíván, a vitát ibeizlárom és a tanácskozást befejezettnek •nyilvánítoanl­A 8. cím imieg nem támadtatván, azt elfogadott­nak jelentem fei. Következük a 9. cím. Kérem annak felol­vasását. Gaal Olivér jegyző (felolvassa a címet): Dulin Jenő! Elnök: Duliin Jenő képviselő urat illeti a szó­Dulin Jenő: T- Képviselőház! A címhez kapcsolódva, elsősorban azt a régi sérelmet vagyok bátor ismét megemlíteni, amelyet már évről-évre megemlítünk, de meg is fogunk említeni 'mindaddig, amíg valamiképpen or­voslást nem nyer. Ez a borfogyasztásii adó kérdése. A 'borfogyasztási adó igen súlyosan nehezedik a sízőlőtermelő polgárokra. (Ügy van! Ügy van!) Kétségtelen, hogy az állam­nak szüksége van jövedelmeikre, (Petró Kál­mán: De nem a borfogyasztási adóra!) ezeket a jövedelemforrásokat azonban úgy kell meg­határozni, hogy azok a méltányosság szempont­jait figyeleanibevéve nehezedjenek az állam­polgárokra. Lehetetlenség az-, hogy egyes -ré­tegeket kiválasszunk (Rátz Kálmán: Terme­lési ágakat!) s ezeket rendkívül súlyosan ter­heljük meg, miint például a jelen esetben a szőlőtermelő gazdákat. T. Képviselőház! A szőlőtermelés kétségte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom