Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-326

548 Az országgyűlés képviselőházának 326. terményeinket állandóan értékesítjük, nem gondolunk arra, hogy esetleg már a közel jövőben bekövetkezbetik olyan helyzet, hogy nekünk legalább gyümöleskonzerv formájában bizonyos készletekkel kell rendelkeznünk, hiszen nem. nyugodhatunk bele, hogy rossz termés, vagy háború esetén a mi lakosságunk és honvédelmünk szükséget szenvedjen. A háborúban sokszor volt alkalmunk tapasztalni azt, hogy a harctéren levő katonaságot neun tudták kellő élelemmel ellátni. Különféle melléktermékekkel, a cukor melléktermékével, az úgynevezett Dörrgemüse-vei igyekeztek a hiányzó táplálékot pótolni és hogy a magyar katonaság^ destruálódott a háborúban, ennek nagymértékben az volt az oka, hogy az utolsó esztendőben ilyen Dörrgemüse-vel táplálták és a kellő előrelátás hiánya miatt bizonyos hiányok mutatkoztak az élelmezés terénMost,..20 év elmultával, nem lehetünk még egyszer kitéve ezeknek a meggondolatlanságoknak s ezért a kormánynak gondoskodnia kell arról, hgy konzervek alakjában élelmet tároljon s mint ahogy gabonát tárol a gabona-közraktárakban, konzerveket tároljon a különféle egyéb közraktárakban^ hogy egy esetleges háborús konfliktus esetén a lakosságot és a honvédséget élelmezni lehessen. A kertészeti művelés egyik mellékága, a méhészet, amellyel kapcsolatban meg kell emlékeznem a gödöllői méhészeti tanintézetről, amely országos viszonylatban is nagy szolgálatot tesz a méhészetnek. Ez az intézet az öszszes szükséges modern taneszközökkel is rendelkezik és azzal, hogy évenként ingyen méhészeti tanfolyamot rendez, nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben ezt a művelési ágat jobban felkarolhassák. Ha ezeket a tanfolyamokat megrendezik a jövőben is és ha ennek folytán nagyobb mértékben fogják felkarolni ezt a mezőgazdasági ágat, ez a földmívesnek, a kisgazdának nagyobb jövedelmet tud nyújtani, különösen akkor, ha családját is megismerteti a méhészettel és annak, jövedelmezőségével. A folyó esztendőben a méhészek igen nehéz helyzetbe kerültek az által, hogy a fagy az Összes akácvirágokat lefagyasztotta, azonkívül a gyümölcsvirágoknak is 50^-60 százaléka lefagyott, és a rossz időjárás miatt a réti virágok is későn és rosszul fejlődtek ki. Hozzájárult ehhez még az is, hogy a rossz és szeles időjárás miatt a méhek még a meglévő virágokat sem tudták meglátogatni és felhasználni. A múltban igen gyakran előfordult, hogy ha a méhek nem tudtak kellő cukormennyiséghez hozzájutni, akkor a családonkint . meghatározott 7 kilogramm cukrot, amelyet a méhetetés céljából a méhészek rendelkezésére bocsátottak, családonként 14 kilogrammra emelték fel. Ma is erre volna szükségük a méhészeknek, a földmívelésügyi minisztérium tehát a méhcsaládok megmentése, eltartása, elpusztulásuk elkerülése céljából feltétlenül hasson oda, hogy ezt a csaíádonkinti 7 kilogrammos cukqrmennyiséget emeljék fel 14 kilogrammra. Feltétlenül le kell szállítani a cukor árát is, figyelemmel arra, hogy most sokkal több cukrot kell felhasználni a méhek ápolására, az 50 filléres ár pedig, amelyen ma a méhészek rendelkezésére bocsátják ezt a cukrot a méhek ápolása céljából, oly magas, hogy azt a méhészek nem tudják j megfizetni. Ha a kormány a közelmúltban a ] szesztermelés céljára a szeszkartelnek 30ô va- I gón cukrot tudott 11 filléres áron rendelkezé- ' ülése 1938 június 9-én, csütörtökön. sere bocsátani, ime most, amikor egy termelési ág megmentéséről van szó, legyen ismét nagylelkű és szorítsa rá a gyárakat arra, hogy a méhészeknek megfelelően olcsó, 15—20 filléres áron bocsássák rendelkezésükre azt a cukormennyiséget, amelyre a méhcsaládok megmentése céljából szükség van. A méhészettel a magyarok már az országba való bejövetelükkor is foglalkoztak és mézből állandóan exportmennyiség állt rendelkezésünkre. A belfogyasztás — sajnos — nem is merte fel a mézfogyasztás hasznát egészségügyi szempontból sem és a cukorfogyasztásról az egészségesebb mézfogyasztásra való áttérés helyett a külföldi államok megfelelő felismerését nem akarva átvenni, eltűri, hogy azt a mézmennyiséget, amelyre pedig a gyermekeknek márcsak az egészséges csontképződés szempontjából is feltétlenül szükségük volna az országban, olcsó áron külföldre szállítsák. A méz ára a termelőnél rendszerint 80—90 fillér között mozog, ha tehát, a fogyasztóközönség tisztában volna a mézfogyasztás jelentőségével, feltétlenül nagyobb mértékben belekapcsolódnék a fogyasztásba és ha ez megtörténnék, semmi szükség nem volna a méz exportálására. De maga a mézexport sem történik megfelelő irányítás 'mellett. Ebben a tekintetben is bizonyos rendellenességeket lehet tapasztalni, amennyiben a helyett, hogy a (mézet rendesen osoimagolvia és magasabb áron exportálnák az érdekeltségek . •. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, iméltóizitassék befejezni. Mózes Sándor: Azonnal befejezem. Teljesen egészségtelen állapot, hogy hordókban exportálják a 'mézet, de gusztustalan is. Feltétlenül szükség volna tehát arra, hogy a szállítás a jövőben a 'kereskedelmi szokásoikinak megfelelően üvegcsouiagoláshan történjék. Tekintettel arra, hogy remélem, hogy a földmívelésügyi minisztérium a kertészet ügyét is fel fogja karolni, a címet elfogadom. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha saólni sentki nem kíván, a vitát ibeizlárom és a tanácskozást befejezettnek •nyilvánítoanlA 8. cím imieg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem fei. Következük a 9. cím. Kérem annak felolvasását. Gaal Olivér jegyző (felolvassa a címet): Dulin Jenő! Elnök: Duliin Jenő képviselő urat illeti a szóDulin Jenő: T- Képviselőház! A címhez kapcsolódva, elsősorban azt a régi sérelmet vagyok bátor ismét megemlíteni, amelyet már évről-évre megemlítünk, de meg is fogunk említeni 'mindaddig, amíg valamiképpen orvoslást nem nyer. Ez a borfogyasztásii adó kérdése. A 'borfogyasztási adó igen súlyosan nehezedik a sízőlőtermelő polgárokra. (Ügy van! Ügy van!) Kétségtelen, hogy az államnak szüksége van jövedelmeikre, (Petró Kálmán: De nem a borfogyasztási adóra!) ezeket a jövedelemforrásokat azonban úgy kell meghatározni, hogy azok a méltányosság szempontjait figyeleanibevéve nehezedjenek az állampolgárokra. Lehetetlenség az-, hogy egyes -rétegeket kiválasszunk (Rátz Kálmán: Termelési ágakat!) s ezeket rendkívül súlyosan terheljük meg, miint például a jelen esetben a szőlőtermelő gazdákat. T. Képviselőház! A szőlőtermelés kétségte-