Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-326

546 Az országgyűlés képviselőházának 326, ezen a vonalon mérhetetlenül szükségesnek tar­tom, mert hiszen ebben az országiban a mi — bála Istennek, még egyre gyarapodó — mező­gazdasági lakosságunk a maga megélhetését csak akkor tudja megtalálni földmunkában, a földdel foglalkozó munkában, ha termelésünk minél intenzívebbé válik. Elhelyezkedése ebben az esetben egészen természetes és nem fogja szaporítani a városi proletariátusnak éppen azt a tömegét, amelynek életét én a legbizony­talanabbnak tartom mindenféle szempontból, amely csak néha kap a nagy városokban mun­kaalkalmakat és a munkaalkalmak megszűn­vén, ide-oda szállingózó rétege lesz a nem­zetnek, amely réteg minden körülmények közt kiküszöbölendő. T. Képviselőház! En a földmívelésügyi kormányzat figyelmét tisztelettel mégegyszer felhívom a szakképzett kertészek és a kerté­szeti szakoktatás ügyére abban a reményiben, hogy az az energia és elhatározottság, amely a miniszter úr beszédében ma megnyilvánult, ezen a téren is el fogja érni a szükséges ered­ményeket. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: Takács Ferenc! Takács Ferenc: T. Képviselőház! Minden­ben osztom a Tildy képviselőtársam által el­mondottakat, különösképpen a hivatásos ker­tészeket illetően. Méltóztassanak megengedni, hogy ezen túl még a gyümölcsfaápolással kap­csolatosan mondjak el egyet-mást. Az ország­ban az 1935. évi üzemösszeírás szerint 34*5 mil­lió a gyümölcsfák száma, a gyümölcstermés pedig nincs arányban ezzel a hatalmas szám­mal. Nincs arányban azért, mert gyümölcs­fáink egy része értéktelen már fajta szempont­jából is, másrészt pedig egyes vidékeken a vé­dekezés teljesen el van hanyagolva. Elég, ha csak a monilia betegséggel kapcsolatban hivat­kozom arra, hogy a meggytermést az ország egyes részein a monilia nevű betegség tavasz­szal el szokta seperni, a szó legteljesebb értel­mében lesepri a fákról. Kecskeméti képviselőtársammal is beszél­tünk már erről a dologról és neki is az volt a véleménye, pedig régi szakértő ezen a téren, hogy feltétlenül szükséges volna, hogy a vé­dekezést ezen a téren megfelelővé tegyék. Ügy­latszik, a vegyészmérnökök még nem találták meg azt a védekező szert, amellyel hatásosan lehetne felvenni a monilia ellen a küzdelmet. De a permetezőszerek áráról is beszélni kell. Itt megint csak az a helyzet, mint álta­lában az ilyen védekező szereknél, hogy né­hány kartel tulajdonában van r a gyártás és ezek a kar telek összebeszéltek és a szó teljes értelmében kizsákmányolják a termelőket. (Ügy van! a jobb és a baloldalon.) A termelők nem jutnak hozzá megfelelő áron a permetező szerekhez és ez azután visszatartja őket a ve dekezőszerek használatától. (Esztergályos Já­nos: Valóságos szabadrablást folytatnak!) Elnök: Ne tessék közbeszólni, képviselő úr! Takács Ferenc: Azt a nagy összevisszasá­got és zűrzavart is meg kellene szűntetni, amely ezen a téren van. A legkülönfélébb ne­veken ajánlgatnak a termelőknek szereket és olyanokat is, amelyek egyáltalában nincsenek kipróbálva, nem érnek semmit, rásóznak drága áron a szegény termelőre, aki kap az új dol gon, mert valami segítséget remél tőle. Az államnak ezen a téren feltétlenül be kell avat­koznia és meg kell szűntetnie ezt a zűrzavart. . ülése 1938 június 9-én } csütörtökön. meg kell akadályoznia, hogy értéktelen szere­ket is a termelők nyakába sózhassanak. A munkásképzéssel kapcsolatosan nem le­het eléggé hangsúlyozni, nogy milyen fontos ezen a területen is a megfelelő munkásképzés, milyen fontos, hogy megfelelően kiképzett munkások álljanak rendelkezésre. Megint csak azt mondhatom, amit az általános vitánál mondottam beszédemben, bogy a mezőgazda­ságban a munkások, akármelyik területét né­zem a mezőgazdaságnak, élőlényekkel dolgoz­nak, szükségea tehát, hogy munkás jói legyen kiképezve. Az, hogy két új kertmunkás­képző iskolát állítanak fel és talán továbbiak is következnek, nem elégíthet ki bennünket, habár kétségtelenül hiányt pótol ez az intéz­kedés, mert ez n terület nagyon el volt ha nyagolva. Szükség van arra, hogy a szünetek­ben téli tanfolyamokat rendezzenek. Arra, hogy milyen si. seresen lehet tartani ezeket a tanfolyamokat, jellemző, hogy például Hód­mezővásáraelyen, ahol 1936/37 telén tartottak tanfolyamot, — pedig ez nem is kifejezetten gyümölcstermelő vidék — több, mint száz hall­gatója volt a tanfolyamnak, részben munká­sok, részben pedig kisebb birtokosok. Csodá­latosképpen azóta nem ismételték meg ezt a tanfolyamot, pedig nagy érdeklődés volt és nagyon nagy hatásuk is volt ezeknek a tan­folyamoknak. Az az összeg természetesen, amely erre a célra a költségvetésbe fel van véve, olyan ki­csiny, hogy ebből nem lehet eredményes mun­kát végezni. A földmívelésügyi minisztérium­nak és a földmívelésügyi miniszternek szerin tem az lesz a jövőben a kötelessége, hogy na­gyobb összegeket állítson be a költségvetésbe erre a célra, meri: szégyenletesnek lehet mon­dani, hogy Magyarországon, ahol több mint egymilliárdos költségvetés van, majdntin 1.300,000.000 pengőt tesz ki, a földmívelésügyi tárca költségvetése egyáltalában nem áll arányban azzal a fontossággal, amelyet a me­zőgazdaságnak az ország ^életében tulajdoní­tanunk kell. A címet nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: Ifj. Balogh István! Elnök. Ifj. Balogh István képviselő urat illeti a szó. ifj . Balogh István: T. Képviselőház! Előt­tiem felszólalt t. képviselőtársam a kertészet ügyével foglalkozott. Nem akarok ismétlődé­siekbe bocsátkozni s ezért — néhány vonatkozás­ban kiegészítve r az ő felszólalásiait — csak a. védekezoszerek kérdésiével foglalkozom. A föld­mívelésügyi miniszter úrnak egy komoly szak­emberit — de ba szükséges többéit is — ki kel­lene neveznie és ki kellene rendelnie a forga­loimibiahozó cégek .élére felügyelőkül. (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) A4 persmetezőanyagok felülviasgálása igen fontos volna. Magam-is foglalkozom gyümölcs­termeléssel és sokszor kellemietlein helyzetbe. kerülök ia permetezőanyagok miatt. Amikor már összeállítottam a permetezőanyagot az elő­írás szerint, sőt imég annál is erősebb adago­lásul anyagot készítettem s ezziel az ^anyaggal permeteztem, a permetezési munka után azt lá­tom, hogy a hernyó vigan legeli a gyümölcs­fát, vigan rágja a gyümölcsöt és talán még egészségesebben megy tojv/áibb, mint ahogyan a fára imént. Itt valószínűleg az lehet a baj, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom