Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-326
Az országgyűlés képviselőházának 326. Még egyre kívánom felhívni a földrnívelésügyi kormányzat figyelmét. Fontos ugyan az alföldi fásítás is, hiszen fabehozatalra szorulunk, de még fontosabb a hegyi erdők fenntartása és rendbehozatala. Ugyanez vonatkozik a szőlőre is. Az erdőt illetőleg az a helyzet, hogy az alföldi részeket más művelésre is fel lehet használni, de a hegyi erdős területeket csak erdei művelésre lehet felhasználni. A hegyi erdők fenntartása tehát még fontosabb, mint az alföldi erdőtelepítés, bár ennek fontosságát sem akarom kétségbevonni. Ezt csak azért említem meg, mert a hegyi erdők el vannak hanyagolva s amint említettem, FelsőMagyarországnak azon a részén, amelyet én képviselek és az ezzel szomszédos vidékeken is az erdők déli oldalai tulajdonképpen vízmosásos, kopár, hasznot alig hozó területek, okvetlenül szükséges ezeknek rendbehozatala és befásítása % Azt látjuk azonban, hogy míg az állami erdészet az alföldi erdőtelepítésekhez ingyen ad csemetéket, sőt suhángokat is, addig ha valaki ezen a hegyi vidéken helyre akarja hozni déli fekvésű, kopár, vízmosásos erdőterületeit, annak nem ingyen, hanem csak a rendes napi árért adnak csemetét. Ha tehát a kormányzat eredményt akar elérni ezen a téren is és ha gondot fordít a vízszabályozásokra, akkor elő kell segítenie a kopár, vízmosásos erdők rendbehozását is. Ez nem pénzkérdés, hiszen a nagyobb folyók ármentesítése is sokkal többe kerül most, mint amennyibe kerülne akkor, ha nem volna a vizeknek olyan nagy hordaléka. Ha tehát a kormányzat figyelme erre is ki fog terjedni, akkor nemcsak az erdők lesznek rendben, hanem a vízszabályozc* társulatok is jobb helyzetbe fognak kerülni, mert a nagy folyók ármentesítése kevesebb költségbe fog kerülni. Egyébként a címet, bizalommal lévén a kormány iránt, elfogadom. Elnök: Szólásra következik 1 vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Petro Kál-« mán! Petro Kálmán: Igen t. Ház! Legyen szabad felhívnom a földinívelésügyi miniszter úr szíves figyelmét a Délborsodi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat^ ügyére. Dél-Borsodban ugyanis Hevestől egészen Tiszaszederkényig teljesen szabad volt^ eddig a Tisza mente, nem volt ármentesítés s ez a vidék évek hosszú során keresztül egészen mostanáig — s részben még most is — ki volt téve a legkisebb tisziai árvizeknek is s még ezek is mérhetetlen károkat okoztak Dél-Borsod óriási területén. Ennek megakadályozása céljából Borsod vármegye agilis főispánja bekötő utakkal kívánta mentesíteni a délborsodi részeket a tiszai árvizektől. Amikor a bekötő utakkal kapcsolatos nagy munkálatok megindultak, hozzájárulásra bírta a vármegyét s ezenkívül több segélyt is eszközölt ki az akkori kormányzattól. Ezt az érdekeltek Örömmel fogadták, hiszen mindenki Örült annak, hogy a vármegyének ez a része véere-valahára megmenekül a tisziai árvizektől. Sajnos azonban, a dolog — hogy úgy mondjam — ' visszafelé sült el. Amikor ugyanis annakidején ármentesítő társulatot kellett alapítani és erre a vármegye akkori alispánja 12.362/1933. számai felhívásában az érdekelteket összehívta, ebben az írta, hogy elgondolása szerint az ármentesítés megterhelése holdankinti átlagban egy pengő körül mozogna. Amikor az érdekeltség Összejött a társulat megalakítására, akkor az alispán úr. de a mű«zaki emberek sem tudták garantálni, hogy holdankint csak egy pengő lesz a hozzáülése 1938 június 9-én, csütörtökön. 541 járulási összeg. A társulat erre nem alakult meg, hanem az akkori vezetőség megbízást kapott arra, hogy pontosan dolgozza ki az alapítandó társulat költségtervezetét és terjessze ezt az érdekeltek elé. Ez meg is történt és a földrnívelésügyi minisztériumnak Borsod vármegyéhez intézett 40.618/1935. számú leirata azt mondja, hogy az összes munkálatok 1,713.00a pengőbe fognak kerülni s hogy a megterhelés évenkint katasztrális holdankint 1*70 pengőbe fog kerülni s ez lesz az a végleges összeg, amellyel az ármentesítést meg lehet oldani. Természetesen amikor a főispán úr közölte ezt a leiratot az érdekeltséggel, mindenki vállalta ezt a megterhelést, megalakították a társulatot és a munkálatokat továbbfolytatták. Egy esztendő múlva azonban a közgyűlésen kiderült, hogy a holdankénti ármentesítés! járulék nem 1" 70 P-t tesz ki, azért, mert 1,713.000 P-nél sokkal nagyobb összeg kell az ármentesítés keresztülvitelére. Ezért a legutóbbi közgyűlésen azt az indítványt terjesztették az érdekeltség elé, hogy szavazzon meg ezenfelül még 2,000.000 P hozzájárulást. Ez azt jelentette természetesen, hogy az 1-70 P-s kataszteri holdankénti hozzájárulás lényegesen megnövekedik és olyan terhet fog jelenteni az érdekeltségre, amelyet nem bírhat el; egyébként ÊLZ cl 2,000.000 P, amelynek megszavazását kérték az érdekeltségtől, nem is állt rendelkezésre. Jakabb államtitkár úrtól megtudtam, hogy abból az 1000 milliós beruházási kölcsönből, amelyről oly sokat hallunk, 2,000.000 P fog rendelkezésre állni az Ármentesítő Társulat alimentálására. Mondom, ezt Jakabb államtitkár úr mondotta és én csak ő utána mondom. Éppen ezért hozom fel ezt a kérdést a földrnívelésügyi tárca tárgyalásánál, hogy megnyugtatást kérjek a tekintetben, vájjon így van-e ez, mert ha nem így van, akkor a legnehezebb helyzetbe fog kerülni a Délborsodi Ármentesítési Társulat és azok a gazdák, akiken a társulat segíteni akar. A helyzet ugyanis az, hogy a már befektetett 1,700.000 pengőből is 955.000 pengő államkölcsön, amely után a társulat 9"13%-os amortizációt fizet. Én már felhoztam egy beszédemben, milyen lehetetlenül magas összeg ez. amikor mindig azt halljuk, hogy a föld népén segíteni akarnak. Az volna a helyes, hogy 4%-os kamatot és még valami kevés amortizációt fizessen a társulat, e helyett azonban, amint mondom, 9-13%-os amortizáció terheli a társulatot. Ha most még 2,000.000 P kölcsönt kellene felvennie és utána ugyancsak 948%-os^ amortizációt kellene fizetnie, ez azt jelentené, hogy legalább is háromszor 1-70 pengő lesz a költség, legalább is annyira kell számítani, ez pedig olyan ármentesítési járulék, amelyet ottan nem fognak kibírni. Azért hívom fel a földrnívelésügyi miniszter úr figyelmét erre, mert ebből elégedetlenség fog keletkezni, hiszen pénz nem áll rendelkezésre, a földeket már három-négy esztendeje igénybe vették és három-négy esztendeje nem fizet ezért a földért senki sem. Igaz, hogy a földrnívelésügyi kormányzat az idén is juttatott 200.000 pengőt a további munkálatok folytatására, de mikor lesz kifizetve annak a sok szegény, szerencsétlen embernek az igénybe vett földje. Hiszen nem tudják ma használni a földet, egyéb földjük után pedig ármentesítési járulékot kell fizetniök, annak ellenére, hogy a föld nincs is ármentesítve. A víz éppúgy elviszi, ha magas a Tisza, ezeket a földeket, mintha ármentesítési járulékot nem kellene fizetni utánuk. Ezt az átmeneti állapotot kell 77*
