Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-326

532 Az országgyűlés képviselőházának 326, a tüzelőanyagot, mert ezzel a népesség összeségét sújtja. Most különösen fontos lesz ez a kérdés. Mihozzánk Ausztriából sok fát hoztak be, most Ausztriából ez a fabehozatal biztosan megszűnt, vagy meg fog szűnni, vagy pedig olyan feltételek mellett jön majd be a fa. amelyek még kedvezőtlenebbé teszik a mostani helyzetet. Ennek előreláthatólag az lesz az eredménye, hogy a tél folyamán a fakartel megint garázdálkodni fog és megdrágítja a tüzelőanyagot, megdrágítja a fát. Ezen a területen fokozott jelentősége van annak, 'hogy a szegény emberek nem tudnak fához jutni, mert hiszen a parasztemberek, a. vidékiek nem rendezkedhetnek be szénre, nem rendezkedhetnek be gázra, mert az nem áll a rendelkezésükre, tehát csak fával füthetnek. A legszegényebb emberek azok, akik fával tüzelnek, fával fűtenek. Ezeknek a legszegényebb embereknek kell lehetővé tennünk, hogy fához, fűtőanyaghoz jussanak. Azért szólaltam itt fel, mert, ha jön a tél, bajok lesznek. Különöskép arra kívánom felhívni a kormány figyelmét, hogy Ausztriából nemcsak tűzifát hoztunk be, hanem hoztunk be fát ipari feldolgozás céljaira is. A faipar panaszkodik azért, hogy drága a behozatal; az ácsok, az asztalosok természetesen panaszkod na)k, mert a fakartel úgy szabja meg a behozatali feltételeket, hogy azután az itthon kitermelt fát is nagyon magas áron tudják értékesíteni. En tehát arra kérem a kormányt, hogy egyrészt az ipar érdekében, másrészt a fogyasztóközönség érdekében rendszabályozzák meg a kartelt, úgyhogy a kartel ne drágítsa meg idebent a faanyagot. A címet nem fogadóin el. Elnök; Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az államtitkár úr kíván szólni. Gr. Teleki Mihály földmívelésügyi államtitkár: T. Ház! Rendkívül örülök annak, hogy az állam erdészettel s egyáltalán az erdészettel olyan bőségesen foglalkoztak a képviselő urak. Magam is rendkívül fontos üzemágnak tekintem ezt, amelynek nemzetgazdasági szempontból igen nagy jelentősége van. Ha visszagondolunk arra, hogy 1920-tól kezdve körülbelül l-l—1-2 milliárd pengő ment külföldre fáért, tehát annyit fizettünk ki csak fáért, amilyen értékben búzát exportálunk, akkor látszik ennek az üzemágnak, illetőleg termelési ágnak a rendkívüli fontossága. Egyes képviselő urak szívesek voltak felhívni figyelmünket arra, hogy az államerdészet, illetőleg a 2. cám nincs kellőképpen dotálva. Különösen Mózes képviselő úr mondotta, hogy az Alföld fásításával kapcsolatosan lassú a fásítás üteme. Fel kívánom hívni a t. Ház figyelmét arra, hogy a költségvetésben ezúttal is ugyanakkora összeg van erre a célra előirányozva, mint volt a múltban és hogy ez az összeg a célnak megfelelő mértékű. A csemetekertek, amelyek rendelkezésünkre állanak, megfelelő mennyiségű csemetét és suhángot tudnak a gazdaközönség rendelkezésére bocsátani. Erre vonatkozólag pár adatot kívánok a t. Háznak felolvasni. 1937. évben az Alföldön — tehát tisztán az Alföldön — 15.194 katasztrális hold erdőtelepítés történt. Ebből 9400 hold új erdőre, 1573 hold gazdasági fásításokra, 4209 hold pedig éppen a képviselő úr által említett új fasorok létesítésére esett. Ezzel az így folytatott telepítéssel együtt az Alföldön az utóbbi időben telepített erdőterület 64.000 katasztrális hold. Ugyanakkor természetesen gondja volt a ülése 1938 június 9-én, csütörtökön. kormánynak arra is, hogy necsak az Alföld, hanem a kopár vízmosásos területek is megfelelő fásításban részesüljenek és ebből a célból a múlt évben 1034 katasztrális hold fásíttatott be. Egyes képviselő urak kifogásolták, hogy az ültetett csemeték ellenőrzése talán nem történik eléggé rigorózusan. Megemlíteni kívánom, hogy 1088 katasztrális holdnyi erdei csemetekertünk van. Egyik képviselő úr felhozta a vándorfaiskolák kérdését is. Ezekre nincs szükség, mivel közel 1100 hold kiterjedésű csemetekert áll rendelkezésre és a múlt év végén 105 millió erdei facsemete és 1 millió suháng termeltetett ki és és 800.000 suháng ültettetett ki a múlt év őszén. A fásítások ellenőrzésével kapcsolatosan megjegyzem, hogy az erdőigazgatósághoz beosztott erdőmérnökök hajtják végre az ellenőrzést és a költségvetésben is az Alföld fásításával kapcsolatban megfelelő összeg van erre a célra előirányozva.. Nirnsee képviselőtársam felhívta figyelmünket arra, hogy az erdőtörvény igen kompilkáit, igen bonyolult és megfelelő módon a kisemberek részére olyan füzetet kellene kibocsátani, hogy áttekinthető legyen és hogy a törvény intenciói népies nyelven legyenek ebben a füzetben leírva. A magam Túszéról ezt megfontolás _ tárgyává fogom tenni és a miniszter úrnak ilyen irányú előterjesztést fogok tenni. Egyébként, azt hiszem, talán a célt szolgálná az is, ha rádióelőadásokban hívnánk fel a gazdaközönség figyelmét népies nyelven az erdőtörvényre. Dinnyés képviselőtársam előhozta a lillafüredi Palota-szálló kérdését. Ügy látszik, a képviselő úr nem nézte meg tüzetesen a költségvetést, mert az, állami erdőigazgatósági birtokok címében a 9. rovaton van a kérdés tárgyalva s ott úgy a Palota-szálló kiadásai, mint bevételi rovata megtalálható. Ezekből az adatokból konstatálható, hogy a múlt éviben a szálloda már nem dolgozott deficittel és megvan a remény arra, hogy esetleg az idegenforgalom emelkedésével a szálloda jövedelmezősége házi kezelésiben is 'biztosítva lesz a jövőben. Természetesen abban az esetben, ha megfelelő bérlőt lehetne kapni, (Dulin Jenő:. Vannak ajánlkozók! — Felkiáltások: Dinnyés! — Derültség.), akkor nem hiszem, hogy a földművelésügyi kormányzat elzárkóznék attól, hogy ezt a megoldást válassza. Dinnyés igen t. képviselőtársam felhívta a kormány figyelmét a Kóburg hercegi uradalom pusztavacsi fásítására is. Ebben az ügyben interpellációt is jegyzett be, amelyre még választ nem kapott. A miniszter úr nevében is módomban van azt a kijelentést tennem, hogy a képviselő úr az interpellációra^ megfelelő választ fog kapni, megjegyezni kívánom azonban, hogy ezeket az erdősítéseket nem sua sponte hajtották végre a nevezett uradalomban, hanem előzetesen kijelölt területeket erdősítették be. Csoór t. képviselőtársam a kisgazdák fakitermelésének leegyszerűsítése ügyében szólalt fel a címhez, kifogásolva azt, hogy ez nehezen megy, minden kérvényre okmánybélyeget kell ragasztani s igen nagy nehézségek vannak e téren, mert nem tudják, hová kell fordulni ebben az ügyben. Utána fogok járni ennek is és az illetékes fórumok figyelmét ennek leegyszerűsítésére fel fogom hívni. A képviselő úr azt is mondotta, hogy a legelők fásításánál is bizonyos panaszok van-