Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-316

^ Az országgyűlés képviselőházának 316. az első százezer jelentkezőt prerogativák ille­tik meg, — hogy megszerezze ezeket az első helyeket. T. Képviselőház, éppen azért, mert semmi veszély nem származhatik ahból, ha a belügy miniszter úr — hiszen éppen egy erős kor­mánynak lehet ez az álláspontja — maga fö­lött elismeri a bírói végső döntést, fenntartom indítványomat. Van ehhez a szakaszhoz egy másik indít­ványom is. Minthogy azonban tudomásom van arról, hogy a kormány úgyis foglalkozik az­zal, hogy a különféle vallási jellegű jelvények hordását eltiltja, vagy bizonyos uniformizálá­sok ellen az eddiginél is szigorúbb intézkedést tegyen, helyesebben az eddigi intézkedéseket végrehajtsa és mert tudomásom van arról, amit & bizottságban is én voltam bátor először felemlíteni, hogy a kormány tervbevette, hogy megszünteti ezeknek az egyesületeknek mili­tarizálását, ezt rábízom a kormányra s ezért visszavonom indítványomnak ezt a részét, amely új 3. bekezdés beiktatását indítványozta a következő szöveggel (olvassa): »Egyesület vagy bármely más megjelölésű szervezet és tagjai — nem véve ki a törvény­hozásban, vagy törvény által alkotott más tes­tületben való képviseletre irányuló politikai pártot és tagjait sem — vallási jellegű jelvé­nyeket, különösen bármily keresztet, semmi­féle elváltoztatott alakban, vagy elnevezéssel nem hordhatnak, sem másként nem használ­hatnak, valamint katonai és hasonló jellegű szervezeteket nem létesíthetnek.« (Egy hang a jobboldalon: A nagy felszabadító!) Elnök: Szólásra Hubay Kálmán képviselő úr következik. A képviselő úr nincs jelen. A benyújtott módosító indítványt azonban tár­sai is aláírták. Ezek szerint következik Ra­kovszky Tibor képviselő úr. Szintén nincs je len. Aláírta továbbá Csoór Lajos képviselő úr. (Csoór Lajos: Itt vagyok, de nem kívánok szólni.) Következik Meizler Károly képvi­selő úr. Meizler Károly: T. Képviselőház! Olyan értelmű indítványt nyújtottam be, hogy a bel­ügyminiszter úr az alapszabályok jóváha­gyása kérdésében három hónap alatt nyilat­kozzék. Ez nem megkötése kíván lenni a bel­ügyminisztérium szabad elhatározásának ab­ban a tekintetben, hogy milyen alapszabálya egyesületek működését hajlandó jóváhagyni, csupán egy anomáliát kíván kiküszöbölni, azt az anomáliát, amelyre a tegnapi napon példá­kat is hoztam fel: az elfektetésnek anomáliá­ját. Nem kötöm magamat ahhoz, hogy három hónap, négy hónap, hat hónap vagy egy hó­nap legyen-e ez a határidő, de mégis csak he­lyes volna, ha a belügyminiszter urat kötné a törvény abban a tekintetben, hogy a benyúj­tott kérvényeket meghatározott időn belül in­tézze el. Akár kedvezően, akár kedvezőtlenül, de mégis csak valahogyan intézzék el az alap­szabályok ügyét; valami szankció, vagy határ­idő legyen felállítva, hogy n^ történjék meg az, hogy évekig fekszik egy ilyen kérvény a belügyminisztériumban. A benyújtott alap­szabálytervezet átkerül néha a miniszterelnök­ségre, a miniszterelnökségről, ha ipari vonat­kozású, átadják az iparügyi minisztériumba, labdáznak az aktával, vagy kérvénnyel, tolo­gatják esetleg éveken keresztül ide-oda és évek múlva derül ki, hogy nincs engedélyezve az az egyesület. Ezért tisztelettel kérem, méltóztassék olyan irányú megkötést felvenni a törvény­szövegbe, hogy akár három, akár hat hónapon ülése 1938 május 19-én, csütörtökön. 35 belül, de mégis egy bizonyos záros határidőn belül nyilatkozzék a belügyminiszter, akár el­utasítja, akár megadja a láttamozási. Elnök: Kíván még valaki ehhez a szakasz­hoz szólni"? (Mózes Sándor szólásra jelentke­zik.) Mózes Sándor képviselő urat illeti a szó. Mózes Sándor: T. Ház! Előttem szólott t. képviselőtársam indítványához magam is hoz­zájárulok annál is inkább, mert a múltban igen szomorú tapasztalataim voltak abban u tekintetben, hogy a régi egyesülési jogszabá­lyokat sem alkalmazták az összes egyesüle­tekre egyforma mértékben. A helyi közigazgatási hatóságoknak igen sokszor módjukban van különbséget tenni kü­lönféle egyesületek között, még akkor is, ha csak társadalmi jellegűek, vagy gazdasági jel­legűek és éppen erre való tekintettel nagyon is indokolt az, hogy a belügyminiszter keze is megköttessék bizonyos irányban, legalább idő­belileg, hogy köteles legyen, ha nem is három hónapon belül, de egy bizonyos határidőn be­lül nyilatkozni abban a tekintetben, hogy megadják-e a jövőben a láttamozási kérő új egyesületnek a módot arra, hogy működését a benyújtott alapszabályok szerint a jövőben megkezdhesse. A múltban, éppen az igen t. belügyminisz­ter úrnak régebbi belügyminisztersége alatt fordultak elő olyan esetek, hogy amikor Pest vármegye déli részében lévő községekből a gaz­dák sorozatosan adtak be kérvényeket új gaz­dakörök megalakítása tárgyában a belügymi­nisztériumba, azért, mert azokat én, mint el­lenzéki ember nyújtottam be, a belügyminisz­ter úr sorozatosan elutasította a gazdakörök alapszabályait. (Mozgás a jobboldalon.) Fél év múlva pedig, amikor ezeket az alapszabályokat mindenféle változtatás nélkül kormánypárti oldalról adták be, új kormánypárti vezetőség kinevezésével, a belügyminiszter úr jóvá­hagyta. Ha ennek a törvényjavaslatnak szellemét nézzük, azt kell megállapítanunk, hogy ebben a törvényjavaslatban minden körülmények kö­zött bizonyos sötétség, bizonyos olyan rendel­kezések foglaltatnak, amelyek nem határozot­tak abban a tekintetben, hogy milyen feltéte­lek mellett kell intézkednie *a belügyminiszter­nek az alapszabályok jóváhagyása tárgyában. Elfogadom azt az indítványt is, hogy amennyiben a belügyminiszter úr határozatot hoz az alapszabályok jóváhagyása vagy jóvá nem hagyása tekintetében, akkor a belügymi­niszteri határozat ellen a közigazgatási bíróság­hoz lehessen fellebbezni. Nem irreleváns az, van-e jogorvoslat a belügyminiszter határo­zata ellen vagy sem. A magam részéről nagyon fontosnak tartanám, hogy legyen ilyen jogor­voslat, különösen olyan esetekben, amilyeneket az előbb felsoroltam. Tekintettel arra, hogy az indítvány helyes, én is ezen indítvány mel­lett szavazok. Elnök: Kíván még valaki a szakaszhoz szó­lani? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vi­tát bezárom. A belügyminiszter úr óhajt szólni. vitéz Keresztes-Fiseher Ferenc belügymi­niszter: T. Képviselőház! Az alapszabályok lát­ta mozása kérdésében voltam bátor állásponto­mat kifejteni. Kérem a szakasz változatlan, il­letve az előadó úr módosítása szerinti elfoga­dását. (Helyeslés.) Legyen szabad pár szóval röviden reflek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom