Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-323

Az országgyűlés képviselőházának 323. ülése 1938 június 3-án, pénteken. 371 viszont ha a még hátralevő hónapokat is szá­mításiba vesszük, akkor körülbelül 10—15%os emelkedést állapíthatuinlk meg. Különös fontossággal bír azoknak a házi­iparoknak támogatása, amelyek az önellátás szempontjából jönnek 'tekintetbe, így különö­sen a kender-, len- és gyapjúfeldolgozó tan­folyamok létesítése. A kender feldolgozásával kapcsolatban még szükségesnek tartom meg­említeni a kenderáztatók létesítésének lehetővé tételére szolgáló segélyek folyósítását. Háziiparunk fejlesztésével összefügg az értékesítés kérdésének megszervezése. Házi­ipari és iparművészeti exportunk 1933-ban csak 650.000 pengőt tett ki, 1934-ben 1,100.000 pengőre emelkedett fel, 1937-ben pedig már 7,410.000 pen­gőre növekedett. Ebből látjuk, hogy itt tény­leg olyan fejlődéssel számolhatunk, amely a háziiparral foglalkozó magyar falusi lakosság keresetét a jövőben igen lényeges mértékben emelheti majd fel. Gyáripari termelésünk fejlesztése szem­pontjából elsősorban azoik az iparok jönnek te­kintetbe, amelyeknek nyersanyaga részben már I itt nálunk megvan, részben pedig amely nyers­anyagot egyrészt mezőgazdaságig termelésünk átszervezésével, másrészt meglévő termelési ágak fejlesztésével tudnánk^ elérni. Ebből a szempontlból egészen röviden meg­említendőnek gondolnám len termelésünk fej­lesztését. Régebben a len textiliparunk legfon­tosabb nyersanyaga volt és csak az utóbbi idő­ben szorította ki^ az olcsóbb pamut. Magyar­ország len term élése Európában rangsorban ma már csaikl a tizeniharmadiik helyen áll. 1935— 1936-ban lenitermelésünk 53.000 métermázsát, 1936/37-Hben 97.000 métermázsát tett ki, ugyan­akkor behozatalunk 72.000 métermázsa volt. Belföldi termelésünk 1935/36-ban az ipari fel­használásához szükséges mennyiségnek 22%-át,. 1936/37-ben 41%-át fedezte. Az esetben, ha je­lenlegi hazai szükségletünket hazai nyers­anyaggal akarnók ellátni, körülbelül még 5000 hold len termelésére volna szükség. Az eset­ben pedig, ha a belső piac felvevőképességével számolunk,, ezi az 5000 hold 'esetleg a kétszere­sére is felemelhető volna. A ruhaszövet előállításánál belföldi gyapjú­termelésünk a szükséges nyersianyagmennyi­ségnek körülbelül csak 46%-át fedezi. Ha te­kintetbe vesszük a szükséges finomabb minő­ségű gyapjú behozatalát, még akkor is körül­belül 2 millió juh volna az, amelynek gyapjú­termését a magyar ipar át tudná venni, amely esetben az előbb említett külföldi behozataltól el tunánk tekinteni. Ugyancsak jelentős mennyiséget haszná­lunk fel a kenderből. Az ipar teljes szükségle­tének ellátásához még körülbelül 5000 holdon kellene kendert termelnünk. A leg­utóbbi időkben műselyemszükségletünk is na­gyon fokozódó, erősbödő tendenciát mutat. Ebben a vonatkozásban teljesen behozatalra szorulunk. Azt, hogy a műselyem termelése az utóbbi időben milyen hihetetlen jelentőséget nyert, talán megvilágítja az a számadat, hogy a világ termelése tíz év alatt 103.000 tonnáról felemelkedett 450.000 tonnára. Importunk ebben a vonatkozásban 25.000 métermázsát tesz ki, a kikészítésre behozott mennyiségen felül. A műselyem nyersanyaga alfacellulóze, segéd­anyaga marónátron és szénkéneg. Sem az ár magassága, sem nyersanyaghiány nem aka­dálya a hazai gyártásnak, mert marónátront is és szénkéneget is megfelelő mennyiségben tu­dunk már előállítani. Régebben volt egy mű­selyemgyárunk, amely azonban a gyártási el­járás elavult volta miatt beszüntette az üze­mét. Egy új műselyemgyár létesítése az ország egyik igen fontos szükségleti cikkének belföl­dön való előállítását tenné lehetővé és ebből a szempontból országos érdek volna. Ha iparunk olaj ellátását vizsgáljuk, meg­állapíthatjuk azt, hogy az utóbbi időben a nö­vényi olajok nagymértékben pótolni tudták a külföldről behozott zsiradékokat és olajokat, így különösen a napraforgóolaj, amely techni­kailag képes mind a halzsírt, mind a koprát pótolni, sőt jelenlegi helyzetünk mellett, meg­felelő plusztermelés esetén, nem okozna külö­nösebb nehézséget kivitelünknek ezen a téren való fokozása sem. A hazai forrásból történő ellátásra való berendezkedés esetén a szüksé­ges napraforgót a meglévőn felül körülbelül 60.000 holdon lehetne termelni. Ennek révén mentesülnénk körülbelül 52.000 métermázsa halzsír és 36.800 métermázsa kopra behozata­lától. Igen fontos feladata még az iparügyi mi­nisztériumnak, hogy Magyarország megfelelő villamosítása minél rövidebb időn belül meg­történjék. Ha a villamosítás ügyét nézzük, akkor azt látjuk, hogy 3400 községből 1100 van villamosárammal ellátva. Ha a lélekszám­arányt nézzük, ez már sokkal kedvezőbb, mert az ország lakosságának körülbelül 60 száza­léka rendelkezik villamosárammal. Az ország villamosításának pénzügyi alátámasztása azonban meglehetősen súlyos akadályokkal küzd.^ Az ehhez szükséges összeg körülbelül 100 millió pengőt tesz ki, amihez még az a nehéz­ség is járul, hogy itt a tőkét csak 5—6 évenkint lehet megforgatni. A bruttó jövedelem nem tesz ki többet 15—16 százaléknál. Célszerű és hasznos volna egy villamosítási alap létesítése, amely lehetővé tenné a vállalatok részére, hogy olyan községeket is belekapcsoljanak a villa­moshálózatba, amelyeknek bekapcsolása e nél­kül a segítség nélkül annyira nem rentábilis, hogy a legkomolyabb akadályokba ütközik és tényleg effektív veszteséget jelentene azokra a vállalatokra, amelyek ezt a munkát elvé­geznék. Egy másik igen fontos munkaalkalom a vízvezetéki és csatornázási munkálatok el­végzése. 56 városunk közül 27-nek van vízveze­téke és 23-nak csatornázása. Ha ezek a mun­kálatok megkezdődnének, munkanélküli lakos­ságunk hosszú ideig volna foglalkoztatva. T. Ház! Amint méltóztatnak látni, itt a feladatok olyan sokaságával állunk szemben, hogy tulajdonképpen abból az összegből, amely erre a célra az iparügyi tárca rendelkezésére áll, osak a legnagyobb nehézségek árán, a leg­nagyobbfokú kezdeményezés és invenció segít­ségével lehet ezeknek a munkálatoknak csak egy részét is elvégezni. Kétségtelen azonban, hogy ha ezt a kérdést egy másik szempontból vizsgáljuk és azt kérdezik tőlünk, hogy mind­ezeknek a munkálatoknak elvégzéséhez rendel­kezünk-e egyrészt a szükséges nyersanyaggal, másrészt munkaerővel, akkor azt a feleletet kell, hogy adjuk, hogy ezeknek a munkálatok­nak elvégzéséhez mind a szükséges nyers­anyag, mind a munkaerő ebben az országban rendelkezésre áll. Elsősorban szervezési kér­dés, — még pedig nem a legnehezebb szerve­zési kérdéseknek egyike — az ország közgaz­daságának oly módon való irányítása, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom