Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-323

344 Az országgyűlés képviselőházának 323. ülése 1938 június 3-án, pénteken. ciálpolitikai alkotások rovására megy. En priopagandaminiszter helyett szociális minisztert hoztam volna. Ezzel bővítettem volna ki a miniszteri kart és megszerveztem volna a szociális és egészségügyi minisztériumot, mert nagyon fájdalmas az a tudat, hogy ma Magyarország az egyetlen ország, ahol nincs ilyen irányú minisztérium. Minden országban van külön szociális és egészségügyi minisztérium, csak Magyarországion nincs. Volt ugyan Magyarországon is, de belefulladt a panamákba, akkor azonban nem a panamákat igyekeztek megszüntetni, hanem, a piszkos mosdóvízzel együtt kiöntötték a gyereket is. T. Képviselőház! A propagandaminiszitériuim szükségét vagy szükségtelenségét most itt nem vitatom, csak a sorrendi kérdést vetem fel ós azt mein dorn, hogy ha van pénzünk új minisztériumra, akkor az az új minisztérium csak a szociális és egészségügyi minisztérium lehet. Chautemps francia miniszterelnök éppen 'tegnap utasította el a propagandaminisztérium gondolatát, mondván, hogy a legjobb propaganda a jó pollitilka. Tessék azonban elhinni, hoigy még ennél is jobb propaganda a jó szociálpolitika. Hia tehát a kormánynak volna egy jól funkcionáló szociálpolitikai minisztériuma, aMkor ennél több propagandára nem is volna szüksége, mert maguk a tények, maguk a cselekedetek, maguk a szociális alkotások és intézmények dicsérnék a legjolbban a kormány politikáját; ebben az esetben tehát egyáltalában nem Volna szükség külön, nagy költséggel 'fenntartott propagandaminisztériumra. T. Ház! Hipokrita állapot ez. amelynek azonban van egy tragikus része is, az t, i.{ hogy ennek megfeleően alakul a munkásság helyzete. A szellemi munka és a fizikai munka értékelése ma méltatlan és lealázó. Hallottunk itt számokat a tegnapi nap folyamán is a munkabérek alakulásáról. Az iparügyi minisztérium tárcájának tárgyalása során valószínűleg újabb számok kerülnek majd ide az ipari munkabérekről, illetve azoknak alacsonyságáról. Bizonyos azonban, hogy napjainkban a munka értékelése —• mind a szellemi, mind a fizikai munka értékelése — méltatlan és lealázó. A munkabérek alacsonyak, a munkaviszonyok jórészt rendezetlenek. A munkásokkal való bánásmód emibertelen, nem ebbe a korszakba való. Végeredményben igazán azt kell mondanom, hogy az, ami szociálpolitikai követelésekben, a szociálpolitikai gondolat felvetésében és ébrentartásában a nyilvánosság elé Ikerül, mind csupa üres szó, amelyek helyett mi tisztelettel tetteket kérünk a kormánytól. T. Képviselőház! A zsidótörvény a kereskedelmi munkát, a kereskedelmi alkalmazottak munkakörét a szellemi munka magaslatára emelte. Ez eddig még nem volt törvényben kodifikálva. Ez helyes lehet, de viszont konzekvenciákkal is jár. Ha a kormány törvényben fektette le azt az elvet, hogy a kereskedősegéd s az utazó kereskedő munkája és általában a kereskedelmi munka szellemi, tevékenység, akkor méltóztassék ennek konzekvenciáit a munkabér, a munkaviszony és a bánásmód tekintetében is végig levonni; méltóztassék akkor a gondolátsort végiggondolni és most már gondoskodni arról, hogy a kereskedelmi munkások ennek megfelelő elbánásban részesüljenek ; gazdasági és szociális szempontból. Adja meg a kormány ehhez a címhez a szűkségas jelleget. A kereskedelmi alkalmazottak munka- és jogviszonyai nagyrészt rendezetlenek vagy legalább is rendszertelenül rendezettek. Itt van például a munkaidő maximálásának kérdése, amelyre nézve szintén nincs megfelelő rendszabály. A maximális munkaidő törvényes szabályozása sürgősen szükséges az üzleti életben. Ezért a kereskedelmi alkalmazottak érdekképviselete azt kéri a minisztériumtól, hogy az üzletekben és az ezekkel kapcsolatos irodákban rendelje el a heti 48 órás, az élelmiszerszakmában pedig a (heti 51 órás munkaidőt. Méltóztatnak látni, hogy a kereskedelmi alkalmazottak érdekképviseletének az igényei ebben a tekintetben pem túlzottak, mert hiszen van egy korábbi törvény, amely az irodai munkára 44 órai heti munkaidőt állapít meg. Az üzleti életben 48, az élelmiszerszakmában 51 órás heti munkaidőt kérnek, ami abszolúte nem mondható túlzottnak, úgyhogy ezen a téren a kormány valóban, tehetne egy nagy lépést előre és közeledhetnék ahhoz ,az állásponthoz, amelyet önmaga állapított meg törvényben, hogy tudniillik & kereskedelmi munka tulajdonképpen nem fizikai, hanem szellemi munka. A vikendkérdés is rendezetlen. Erre vonatkozólag azt kérik ,a kereskedelmi alkalmazottak, hogy szombaton délután 1 órától Ihétfő reggel 9 óráig — az élelmiszerszakma kivételével — az összes üzletek zárva maradjanak. Az élelmiszerszakmában dolgozó alkalmazottak a szombat délutáni munkaszünet elmaradásáért más napon részesüljenek kárpótlásban. Jellemző, hogy például a lakberendezési szakmában hét munkaadó testület a munkások érdekképviseletével együtt kérte a vikendnek ilyen módon való^ rendezését, tehát nincs különbség munkás és munkáltató érdekképviseletek között. Bornemisza miniszter úr kereskedelemügyi miniszter korában meg. is ígérte ezt a rendezést, valahol azonban a minisztérium valamelyik osztálya, valamelyik osztályfőnöke jóvoltából ez elcsúszott, rendezetlen maradt. A kereskedelmi alkalmazottak beadványban is kérték a minisztériumtól ennek a kérdésnek ilyetén való rendezését, amit én itt bátorkodom megismételni. Az ebédidő kérdését úgy kérik a kereskedelmi alkalmazottak szabályozni, hogy az napi két órában állapíttassák meg és ez alatt az idő alatt az összes üzletek maradjanak zárva, mert ha az ebédidő alatt az üzletek nyitva maradnak, akkor az alkalmazottak a szükséges ebédidőhöz nem jutnak hozzá. Ezért kéri a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsége, mint a kereskedelmi munkások legnagyobb érdeképviselete, hogy ezt így rendelje el a minisztérium; kéri továbbá azt is, hogy a teljes vasárnapi munkaszünet tekintetében történjenek meg végre a szükséges intézkedések. Azt kérik a kereskedelmi alkalmazottak, hogy a vasárnapi munkaszünet végleges megvalósítása mellett a pirosbetűs ünnepnapokon, — március 15-én és október 6-án is — a kereskedelemben munkaszünet legyen. A miniszterelnök úr kereskedelemügyi miniszteri minőségében tegnap nyilatkozott a vasárnapi munkaszünet kérdéséről és kilátásba helyezte, hogy ezen a téren minden lehetőt el fog követni. Itt azonban generális rendelkezésre van szükség. Ha az iparcikkek árusításánál meg lehetett valósítani a teljes vasárnapi munkaszünetet, akkor nem látom semmi akadályát annak, hogy ezt az élelmiszerszakmában is megvalósítsák. Ez csupán megszokís kérdése. Nagyon sokszor hangsúlyozzák ennek az országnak keresztény voltát és keresztény kormányzását, amit külön hangsúlyozni azért