Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-315

Az .országgyűlés képviselőházának S15. és gyökeresen megváltoznia Hiszen rendszerváltozásra törekszik ma mindenki Európában. Megcsinálta a rendszerváltozást a fasizmus és a hitlerizmus a»'egyik oldalon és a másik oldalon a sztálinizmus, (Rassay Károly: Nagyon "helyes a parallel! — Ügy van! balfelől. — Zaj.) itt vannak a lehetőségek, tessék megcsinálni. A harmadik: a boldog Anglia. Istenem, irigylem nagyon és boldog volnék, ha nálunk is olyan szociális és gazdasági viszonyok volnának, de mi ide vagyunk szorítva a szláv és német tenger közé és nekünk valamerre el keli indulnunk. Nem lehet azt a kényelmes álláspontot elfoglalni, amelyet az igen t. miniszterelnök úr elfoglalt, hogy mindenkit megdicsért, megsimogatott és nem tudtuk, hogy hát merre is akarunk menni, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc'belügyminiszter: Mi elsősorban magyarok akarunk maradni! — Élénk helyeslés és taps a jobb- és baloldalon. -— Horváth Zoltán: Magyarok akarunk maradni! — Ügy van! Ügy van! balfelől. — Zaj.) Azt méltóztatik talán jóhiszeműen gondolni, hogy mi ném akarunk magyarok maradni! Mi otthagytuk a hazánkat, otthagytuk a kommunizmus alatt saját második otthonunkat, hogy elmenjünk -ezért a hazáéit harcolni. Ne-tessék ilyent mondani. A belügyminiszter úr nagyon jól tudja, hogy rosszhiszemű volt- ez a megjegyzés velünk szemben. (Zaj. — vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Csak nem akartam, hogy az ön megjegyzését félreértsék!) Nem akarok mást mondani, de Rakovszky Tibor van olyan jó magyar, mint Keresztes-Fischer. (vitéz Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter: Eszemben sincs kétségbevonni! — Rassay Károly: Azt a történelem fogja eldönteni!.— Zaj. — Elnök csenget.) Bocsánatot kérek, így nem. lehet beszélni ebben az országban. (Horváth Zoltán: Felreértette!) Forradalomról, forrongásról és felfordulásról beszélnek- Hiszen mi hirdetjük faluról-falura, hogy' a felfordulásból mindig a szegény ember, a kisember húzza a rövidebbet. Emlékezzünk 1918-ra és 1919-re. Amikor a kartelbárók és egyéb más duskálkodó emberek zsebükben kékpémzzel Bécsből és Svájcból nézték, miikor jöhetnek: ide vissza tovább csinálni azt a gazdaságpolitikát, amelyet eddig csináltak, azt a szegény kis parasztot, azt a csendőrtlszthelyettest, azt a papot, azt a kisiparost húzták fel a fára és lőtték agyon, annak a -gabonáját rekvirálták el, annak a marháját vitték el, annak a fiát vitték el a tiszai frontra a románok ellen. Senki kisember, aki dolgozni és élni akar, felfordulást és forradalmat nem akar. (Helyeslés balfelől.) ' ' Ne méltóztassék ezzel a dajkám a-ével mindig előjönni, mert éppen mi, 'nemzeti alapon és szociális alapon álló párt vagyunk a biztosítékiad annak, hogy ebben az országban soha többé forradalmi megmozdulás nem lehet. De ha forradalmi megmozdulások, volnának is, ezeknek nem az ilyen törvény javaslatok a megaikádályozói. (Zaj és mozgás.) Ha szélsőség van ebben az országban, (Zag a jobboldalon.) akár baloldali szélsőség, akár jobboldali, szélsőség, az addig lesz; amíg a -másik oldalon is van szélsőség., (Buchinger Manó: Erdokífgtj) Nem akarom senki egyéni JteMntélyét érinteni, nevét máskép említeni, csak aiqnt politikai fogalmat, de amíg van az egyik oldaülése 1938 május tî-èpi] szérián, 15 Ion Károlyi Gyula gróf féle politikai megmozdulás, addig a másik oldalán mindig lesz szélsőséges politikai megmozdulás, amely attól fél, hogy ez minden komoly, okos, józaai, mélyreható megmozdulást meg fog akadályozni, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Nem fognak seimmit megakadályozni!) Tessék számolni azzal, hogy a közvéleményben mi a hangulat iés hogy mit mondanak arra, hogy miért kellett a Darányi-kormánynak elmennie. (Zaj, -— Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Nem megnyugtató, mert vagy igaz az, hogy a volt miniszterelnök úr elkedvetlenedett, vagy nem dgiaz. Más oka nem lehet az elmenésnek, (Horváth Zoltán; Nem volt erélyes!) Neon volt erélyes ?• Hiszen azért panasizlkodtak mindig, hogy túl erélyes, -hogy túl erélyes kézzel hozza egymiásután a javaslatokat. Azt mondták a Házban, hogy túlgyors a munkatempója, hogy ebbe a nagy munkába bele fogunk pusztulniKivel szemben nem volt erélyes? Ez a kérdés mindig' nálunk. Ha erélyes vagyok a nagy. tőke túlkapásaival szemben, akkor neim kapok minden oldalról egyforma elismerést- Ha azonban erélyes vagyok azoktkal a nyomorult, szerencsétlen emberekkel szemben, akik talán jó szándékból, de nem ismerve a törvényt, nem ismerve, hogy meddig mehetnek el, turbulenciát követnek: el, "mint 'ahogyan elkövettünk 1912-ben, a nemzeti mozgalmiak idején mi is ilyeneket ... (Mozgás a baloldalon.) Emlékszünk a régi negyvennyolcasokra, igen is voltak turbulenciák, amikor Boda főkapitány ÚT lovasrendőrei végigzúgtaík a budapesti utcán. (Egy hang balfelől: Az igaz!) Voltak ilyenek. De nem hasonlítom őket a mostaniakkal össze. (Rassay Károly: Ne bizony, mert ezek a nemzeti jelvényekért történtek ! ) Két-három kődobáló csirkefogó miatt, (Zaj és felkiáltások balfelől: F-elbéreltek!) vagy nyolc-tíz olyan ember miatt, akit felbujtanak esetleg a másik oldalról, vagy röpiratok miatt, amelyek nem onnan indulnak ki, ahonnan azokat imp dt alják, nem szabad olyan intézkedésekre ragadtatnunk magunkat, amelyek egy egész nagy mozgalmat, egy egész nagy ideát próbálnak gúzsba kötni. S emellett az a nézetem, hogy nem teszünk sem külpolitikailag, sem belpolitíkailag^ jó szolgálatot, ha olyan látszatokba burkolózunk,. amelyek talán nincsenek is henne a kormány intencióiban. (Moz- . gás a baloldalon. — Rupert Rezső: Ezt nem . értjük! — Rassay Károly: Melyek azok a lát szátok?) Még egyet vagyok bátor felhozni, anélkül, hogy személyeskedni óhajtanék, mert nem szeretnék az elvi alapról a személyes kérdések útjára lesiklani. Itt tilalmaznak olyan pártokat és szervezeteket, — nagyon helyesen — amelyek fogadalmat, esküt stb. követelnek tagjaiktól, de ha végignéz az igen t. kormány a pártokon és a parlamenten, itt is, ott is, láthatja, hogy hányan vagyunk itt, akik 1919 után esküt tettünk. (Rassay Károly: Már aki tett! — Peyer Károly: Nem mindenki tett!) Tettünk, ne tiltakozzunk, a bolsevista megmozdulások ellen, a szabadkőművesség ellen, stb. En is tettem. Bevallom őszintén, csupa hazafias felbuzdulásból, nem azért, hogy valami jó- stallumba jussak. (Rassay Karoly: Akkor szétesett ország volt! Nem volt törvényes kormány!) Ezekkel szemben is állanak ezek a krudébs renjl^ksízések? Amikor e szervezetek útjaj! már pozíciókat éltünk el, (Peyer Károly: Mar