Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-319

Az országgyűlés képviselőházának 319. földreformot, Magyarországon ezen a téren ínég imiimdiig csak gyenge tapogatódzást látunk. (Bucüínger Manó: Itt is elfelejtették!) JN em lenét a tömegeknek megmagyarázni, hogy •miért vannak itt százezetrholdas (birtokok egy kézben ugyanakkor, amikor többmilüó ember évek óta nincstelen. A magántulajdon elvének hílvei vagyunk valamennyien ás a magántulajdon elvéneik fenntartását gondosan őrizni kívánjuk. De a magán tulaj don elvének ibizítoisítása mellett is hozzá kell ivégre nyúlni ahhoz, hogy a tömegek, a nép földéhségét kielégítsük. Itt van azután a fala kultúrájának problémája. A falut fel kell emelni, vezetni üeli es üözelebb kell hozni nemcsak Budapesthez, hanem általában a városokhoz, {Ügy van! Ügy van!) hogy a városok kultúrájából, a városom életéből, lorgalrnábói, mozgalmából is kivegye a r részét. Fel kell emelnünk a falut, hogy a városban ne ellenséget, hanem barátot lásson, amellyel együtt dolgozik. Ennek érdekében az útépítési, közlekedési, elektrifikáiásd problémák óriási tömegét kell és lehet is megoldani, Ez nemcsak a falu problémaiját fogja előbbre vinni, hanem felszívja az összes munkaerőket, amelyek rendelkezésre .állanak. A falu problémájához tartozik a szervezettség kérdése is. Olvassuk, hogy más államok éleiimiiszer-tartalékokat halmoznak fel és ugyanakkor az őstermelő Magyarországon bizonyos mezőgazdasági cikkeik behozatalára van szükség azért, mert a költségvetési év elején nem számoltak azzal, hogy a költségvetési év végéig mennyi lesz a szükséglet. Engedelmet kérek, az államhatalom ne akarjon mindenbe beleavatkozni, ne akarja, a magángazdasági élet minden lépését irányítni, hanem irányítsa jól azokat a kérdéseket, amelyek automatikusan hozzá vannak utalva, amelyekkel amúgy is foglalkoznia kell. Szeretném (hangsúlyozni, hogy Magyarországon az iparnak és a kereskedelemnek nagyobb hivatása és fontossága van, mint más államokban. Magyarországnak nincs gyarmata, embenfeleslegét nem tudja sehol sem elhelyezni. A magyar ember felesleget egyedül a magyar ipar és kereskedelem, a városok fejlődő életé tudja felszívni, (vitéz br. Roszner István: Az intenzívebb mezőgazdaság is sokat fel tudna szívni, csak érteni kellene hozzá!) Amikor a magyar ipar pl. 20—40%-os fázisadókkal kénytelen dolgozni és amikor a magyar iparosok és kereskedők és általában a szabad foglalkozást üző magyar polgárok azt látják, hogy az állam nemcsak csendes társuk, hanem úgy érzik, hogy ellenséges társuk, (vitéz br. Roszner István: Akitől megkapják a szubvenciót) akkor jogos az a kérés, hogy ez ezentúl ne így legyen, és a kormány az ipart és a kereskedelmet ne kezelje ellenségként. Általában szeretném a kormány figyelmét felhívni a városok életére. Legutóbb a milliárdos beruházási javaslat kapcsán bátor voltam felolvasni az állami adók kimutatásáról szóló könyvből, hogy az állami adóknak milyen horribilis nagy részét szolgáltatják a városok és szolgáltatja különösen a főváros. Ne legyen tehát a város és ne legyen a főváros sem mostohagyermeke az államnak.Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter úr éveken keresztül Budapest székesfőváros szolgálatában állott és ezért remélem, hogy a pénzügyminiszter úr a főváros kérdéséiben megértőbb lesz, mint elődei voltak. Ha már a fővárosnál tartok legyen szaKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIX. illése 1938 május 2b-ên, kedden. 157 bad utalnom arra, hogy most Bécsnek főváros jellege megszűnt. Bécs eddig ajevantei kereskedelem központja volt. Adottság volna ennek a kereskedelemnek Budapestet, mint központot odakínálni; adottság volna, hogy azok a nagy világcégek, amelyek a közel keletet és Ázsiát a nyugat kereskedelmeivel összekötik, Budapesten ugyanolyan fiókokat és képviseleteket tartsanak fenn, amilyeneket fenntartottak Bécsben. Hogy ez mit jelent tranzité forgalomban, továbbá a szabadkikötő kereskedelmi lehetőségei és az idegenforgalom szempontjából, ezt nem kell bővebben fejtegetnem. Fel kell vetnem a kérdést, megtett-e a kormány mindent annak érdekében, hogy a le van" tei kereskedelem Budapestre jöjjön. Ehhez nem is kell pénz, nem kellenek külön beruházások, nem kellenek külön intézmények, csak egy kis ügyesség, mozgékonyság, egy kis esz kell. (vitéz br. Roszner István: Azt kölcsönkérjük a Nöf.-től!) Erre a _ kérdésre a kereskedelmi és iparkamara Budapesten tegnap este választ adott, bár nem erre a kérdésre akart választ adni. Amikor a kamara megállapította, hogy a Nemzetközi Vásár és a Tenyészállatkiállítás idegenforgalma 43%-os visszaesést mutatott fel, amikor megállapította, hogy ezeken a vásárokon a tavalyi 16.650 külföldi látogató helyett az idén csak 9400 külföldi látogató jelent meg, azt hiszem, szomorú választ kaptunk az általam előbb felvetett kérdésre, (vitéz br. Roszner István: Jolblb volt a forgalma, mint tavaly!) A kamara megállapította, hogy tavaly ugyanezekben az időkben (vitéz br. Roszner István: Melyik kamara?) — előbb mondtam, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, amely elsősorban van érdekelve ebben a kérdésben — a fővárosi szállodai szobáknak csak 17%-a volt üres, most 50%-a volt üres. A Kamara megpróbálta az okot is megkeresni és magyarázatként azt fűzte a jelenségekhez, hogy ezeknek első oka az, Anschluss, második oka a devizamegkötöttség, főképpen pedig az a jelenség, hogy Bécs városa volt a magyar idegenforgalom gyüjtőközpontja, erre voltunk beállítva. Éppen ezért azt javasolja a kamara, hogy Velencét kellene új gyüjtőközpontként kiépíteni. Ha ma körülnézünk és vizsgáljuk annak a nagy világeseménynek a kísérő jelenségeit, amely ma Budapesten lejátszódik, ha az eucharisztikus kongresszus idegenforgalmát vizsgáljuk, akkor sajnálattal kell megállapítanunk,, hogy a jelentkezőknek csak egylharmadrésze jött el Budapestre. (Mozgás.) Ha ezt megállapítjuk, akkor igazán nem túlzás, ha azt mondom, hogy akik ezt előidézték, hazaárulást követtek el. (Homonnay Tivadar: Nem mi vagyunk a hibásak!) Amikor a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara az idegenforgalom csökkenéséről beszélt, ugyanakkor a Magyarországig Epítőanyagkereskedők Szövetségének gyűlésén megállapították, hogy az építkezések ebben, az esztendőben 70 százalékkal visszaestek. Sem a kamara, sem a Magyarországi Építőanyagkereskedők Szövetsége nem mondja meg a valódi okot, amely ezt a nagyarányú, horribilis visszaesést indokolttá tette, de mi nyugodtan megmondhatjuk, hogy belpolitikai okai vannak annak, hogy a magyar gazdasági életből sokmillió pengőt kiloptak. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Belpolitikai okai vannak annak, hogy eb25