Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-319

Az országgyűlés képviselőházának 319. földreformot, Magyarországon ezen a téren ínég imiimdiig csak gyenge tapogatódzást lá­tunk. (Bucüínger Manó: Itt is elfelejtették!) JN em lenét a tömegeknek megmagyarázni, hogy •miért vannak itt százezetrholdas (birtokok egy kézben ugyanakkor, amikor többmilüó ember évek óta nincstelen. A magántulajdon elvének hílvei vagyunk valamennyien ás a magántulaj­don elvéneik fenntartását gondosan őrizni kíván­juk. De a magán tulaj don elvének ibizítoisítása mellett is hozzá kell ivégre nyúlni ahhoz, hogy a tömegek, a nép földéhségét kielégítsük. Itt van azután a fala kultúrájának problé­mája. A falut fel kell emelni, vezetni üeli es üözelebb kell hozni nemcsak Budapesthez, ha­nem általában a városokhoz, {Ügy van! Ügy van!) hogy a városok kultúrájából, a városom életéből, lorgalrnábói, mozgalmából is kivegye a r részét. Fel kell emelnünk a falut, hogy a városban ne ellenséget, hanem barátot lásson, amellyel együtt dolgozik. Ennek érdekében az útépítési, közlekedési, elektrifikáiásd problémák óriási tömegét kell és lehet is megoldani, Ez nemcsak a falu problémaiját fogja előbbre vinni, hanem felszívja az összes munkaerőket, amelyek rendelkezésre .állanak. A falu problémájához tartozik a szerve­zettség kérdése is. Olvassuk, hogy más államok éleiimiiszer-tartalékokat halmoznak fel és ugyanakkor az őstermelő Magyarországon bi­zonyos mezőgazdasági cikkeik behozatalára van szükség azért, mert a költségvetési év elején nem számoltak azzal, hogy a költségvetési év végéig mennyi lesz a szükséglet. Engedelmet kérek, az államhatalom ne akarjon mindenbe beleavatkozni, ne akarja, a magángazdasági élet minden lépését irányítni, hanem irányítsa jól azokat a kérdéseket, amelyek automatikusan hozzá vannak utalva, amelyekkel amúgy is foglalkoznia kell. Szeretném (hangsúlyozni, hogy Magyar­országon az iparnak és a kereskedelemnek na­gyobb hivatása és fontossága van, mint más államokban. Magyarországnak nincs gyarmata, embenfeleslegét nem tudja sehol sem elhelyezni. A magyar ember felesleget egyedül a magyar ipar és kereskedelem, a városok fejlődő életé tudja felszívni, (vitéz br. Roszner István: Az intenzívebb mezőgazdaság is sokat fel tudna szívni, csak érteni kellene hozzá!) Amikor a magyar ipar pl. 20—40%-os fázis­adókkal kénytelen dolgozni és amikor a ma­gyar iparosok és kereskedők és általában a szabad foglalkozást üző magyar polgárok azt látják, hogy az állam nemcsak csendes társuk, hanem úgy érzik, hogy ellenséges társuk, (vi­téz br. Roszner István: Akitől megkapják a szubvenciót) akkor jogos az a kérés, hogy ez ezentúl ne így legyen, és a kormány az ipart és a kereskedelmet ne kezelje ellenségként. Általában szeretném a kormány figyelmét felhívni a városok életére. Legutóbb a milliár­dos beruházási javaslat kapcsán bátor voltam felolvasni az állami adók kimutatásáról szóló könyvből, hogy az állami adóknak milyen hor­ribilis nagy részét szolgáltatják a városok és szolgáltatja különösen a főváros. Ne legyen tehát a város és ne legyen a főváros sem mostohagyermeke az államnak.Reményi-Schnel­ler Lajos pénzügyminiszter úr éveken keresz­tül Budapest székesfőváros szolgálatában ál­lott és ezért remélem, hogy a pénzügyminisz­ter úr a főváros kérdéséiben megértőbb lesz, mint elődei voltak. Ha már a fővárosnál tartok legyen sza­KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIX. illése 1938 május 2b-ên, kedden. 157 bad utalnom arra, hogy most Bécsnek főváros jellege megszűnt. Bécs eddig ajevantei keres­kedelem központja volt. Adottság volna ennek a kereskedelemnek Budapestet, mint közpon­tot odakínálni; adottság volna, hogy azok a nagy világcégek, amelyek a közel keletet és Ázsiát a nyugat kereskedelmeivel összekötik, Budapesten ugyanolyan fiókokat és képvisele­teket tartsanak fenn, amilyeneket fenntartot­tak Bécsben. Hogy ez mit jelent tranzité for­galomban, továbbá a szabadkikötő kereske­delmi lehetőségei és az idegenforgalom szem­pontjából, ezt nem kell bővebben fejtegetnem. Fel kell vetnem a kérdést, megtett-e a kor­mány mindent annak érdekében, hogy a le van" tei kereskedelem Budapestre jöjjön. Ehhez nem is kell pénz, nem kellenek külön beruhá­zások, nem kellenek külön intézmények, csak egy kis ügyesség, mozgékonyság, egy kis esz kell. (vitéz br. Roszner István: Azt kölcsön­kérjük a Nöf.-től!) Erre a _ kérdésre a kereskedelmi és ipar­kamara Budapesten tegnap este választ adott, bár nem erre a kérdésre akart választ adni. Amikor a kamara megállapította, hogy a Nem­zetközi Vásár és a Tenyészállatkiállítás ide­genforgalma 43%-os visszaesést mutatott fel, amikor megállapította, hogy ezeken a vásáro­kon a tavalyi 16.650 külföldi látogató helyett az idén csak 9400 külföldi látogató jelent meg, azt hiszem, szomorú választ kaptunk az álta­lam előbb felvetett kérdésre, (vitéz br. Rosz­ner István: Jolblb volt a forgalma, mint tavaly!) A kamara megállapította, hogy ta­valy ugyanezekben az időkben (vitéz br. Rosz­ner István: Melyik kamara?) — előbb mond­tam, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara, amely elsősorban van érdekelve eb­ben a kérdésben — a fővárosi szállodai szo­báknak csak 17%-a volt üres, most 50%-a volt üres. A Kamara megpróbálta az okot is meg­keresni és magyarázatként azt fűzte a jelen­ségekhez, hogy ezeknek első oka az, Anschluss, második oka a devizamegkötöttség, főképpen pedig az a jelenség, hogy Bécs városa volt a magyar idegenforgalom gyüjtőközpontja, erre voltunk beállítva. Éppen ezért azt javasolja a kamara, hogy Velencét kellene új gyüjtőköz­pontként kiépíteni. Ha ma körülnézünk és vizsgáljuk annak a nagy világeseménynek a kísérő jelenségeit, amely ma Budapesten lejátszódik, ha az eucha­risztikus kongresszus idegenforgalmát vizs­gáljuk, akkor sajnálattal kell megállapítanunk,, hogy a jelentkezőknek csak egylharmadrésze jött el Budapestre. (Mozgás.) Ha ezt megálla­pítjuk, akkor igazán nem túlzás, ha azt mon­dom, hogy akik ezt előidézték, hazaárulást kö­vettek el. (Homonnay Tivadar: Nem mi va­gyunk a hibásak!) Amikor a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara az idegenforgalom csökkenéséről beszélt, ugyanakkor a Magyarországig Epítő­anyagkereskedők Szövetségének gyűlésén meg­állapították, hogy az építkezések ebben, az esztendőben 70 százalékkal visszaestek. Sem a kamara, sem a Magyarországi Építőanyag­kereskedők Szövetsége nem mondja meg a valódi okot, amely ezt a nagyarányú, horri­bilis visszaesést indokolttá tette, de mi nyu­godtan megmondhatjuk, hogy belpolitikai okai vannak annak, hogy a magyar gazdasági élet­ből sokmillió pengőt kiloptak. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Belpolitikai okai vannak annak, hogy eb­25

Next

/
Oldalképek
Tartalom