Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-319

152 Az országgyűlés képviselőházának 319 szóvá kell tennem azt is, hogy egyes túlterhelt szolgálati helyeken, mint pl. az államvasutak­nál, a máshol 44 órás «munkahét .bevezetése után is olyan munkaidő van megállapítva, amely szinte már a szolgálat és a közbizton­ság rovására megy. Ne legyenek kénytelenek ezek az alkalmazottak napi 15—16 órát dolgozni minden külön ellenszolgáltatás nélkül! Pl. na­gyobb állomásokon a raktárakban teljesített szolgálat után csaknem minden nap éjfélkor kerülnek haza és reggel korán állnak munkába az alkalmazottak. Ez nem 44 órás munkahét, hanem annak sokszorosa.. (Reibel Mihály: A rendőrségnél is így van!) Azt is kérem, hogy az ugyancsak a kereskedelem- és iparügyi mi­niszter úr által kiadott legkisebb órabérekre vonatkozó rendelkezés is foganatosíttassák az államvasúti munkásságra nézve is, mert az ez­időszerint az állam vasutakra — sajnos — még nem vonatkozik. Ha már az á'llamvasutakról van ^ szó, le­gyen szabad előtérjssztenem egy speciális kér-, dést is. Ezeken a rendszeres szolgálati helye­ken az órabéresek a kinevezettekkel felváltva teljesítenek szolgálatot az államvasutaknál. Az órabéresek 21—24 fillér órabért kapnak, Így keresetük alig tesz ki havi 60—70 pengőt. A létszáímcsökkentés óta, főleg az emelkedő for­galom miatt, a Máv. elegendő kinevezett és rendszeresített állásban lévő alkalmazott hiá­nyában több szolgálati helyet ilyen órabére­sekkel kénytelen betölteni, akik nyomorúságos körülmények köpött élve teljesítenek rendkívül fontos szolgálatokat. Higyje meg az igen t. kormány, ezeknek a rendszeresítése és kineve­zése szinte már erkölcsi kötelesség, hiszen 8— 10—15 évig várnak, .amíg napibéreiskéint reind­szenesíttétnek. Békében a^ váltókezelőket, a kocsirendezőket, a vonatkísérőket és a fűtőket napibéresekként vették fel. A Máv.-nál nincs körülírva a imunkás fogalma, mert rendszere­sített állásra nem lenne szabad 10—15 esztendőn át órabéreseket alkalmazni. Rendkívül ag­gasztó, hogy kis órapánzű óraibéresek vigyáz­nak a forgalom biztonságára és hogy segéd­tiszti óraibér&sek tisztviselői forgalmi szolgá­latot teljesítenek. Négy szakvizsgát ítésznek és 26 fillér órabért kapnak, kinevezésre pedig 4—5 esztendeig is várniak. A családbérrendszerrel kapcsolatban, amelyről a munkások és a kisilletményű alkal­mazottak kérdésére is {kitértem előbh, a kö­vetkező határozati javaslatot nyújtom be és kérem, hogy méltóztassék azt " elfogadni (ol­vassa) .-^»Utasítsa a Ház a kormányt, rendelje el a munkások bérfizetési rendszerénél a csa­ládi munkabérrendszer bevezetését és a bérmi­nimum megállapítására vonatkozó rendelkezé­sek érvényét az állami és állami üzemi mun­kásokra is terjessze ki.« (Helyeslés balfelöl.) Nagyon jól tudjuk, hogy a közszolgálati alkalmazottak egyes kategóriáiban szünetel az automatikus előléptetés. Annakidején az a bi­zonyos korpótlékrendszer volt érvényben, ame­lyet részletesen ismertetni nincs fizikai időm, de felesleges is volna, mert az igen t. kormány­nak alaposan kell ismernie ezt a kérdést, sőt, amint tudomásom van róla, ezzel a kérdéssel nem régen foglalkozott is. Ezért csak határo­zati javaslatomat nyújtom be és kérem, hogy (olvassa): »Utasítsa a Ház a kormányt, hogy mindaddig, amíg a közszolgálati alkalmazot­taktól az 1924. évi 5200/M. E. sz. rendelettel.el­vett automatikus előléptetési rendszert úgy a közszolgálati, mint az állami üzemi alkalmazot­illése 1938 május 24-én, kedden. tak részére vissza nem állítja, addig minden egyes kategóriára állítsa vissza azokat a kor­pótlékokat, amelyeket ezen rendeletek előtt a köz- és üzemi alkalmazottak egyes kategóriái­ra érvényes törvények és rendeletek biztosí­tottak.« Van azonban még egy másik kérdés, amely­nek révén szintén kis anyagi eszközökkel rend­kívül nagy eredményeket lehetne elérni és rendkívül^ nagy megnyugvást lehetne kelteni. Ez a családi pótlék intézménye, amely azonban a mai követelményeknek nem felel meg, (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) különösen, amikor mindenki per longum et latum a családvédelem­ről beszél. A családvédelemnek csak egy kis atomja az, hogy a közszolgálati alkalmazottak részére ezek a családi pótlékok emeltessenek fel. Ezért kérem az igen t. Házat, méltóztassék elfogadni határozati javaslatomat, mely a kö­vetkezőképpen szól (olvassa): »Utasítsa a Ház a kormányt, hogy a hatályos családvédelem előmozdítása végett a tényleges és nyugdíjas közalkalmazottak feleségei után járó .családi pótlék csökkentésére kiadott rendelkezések ha­tályon kívül helyeztessenek.« Mélyen t. Ház! Kisebb jelentőségű az a javaslatom, amely a közlekedési segély, fel­emelésére vonatkozik. Javaslatom, a következő (olvassa): »Utasítsa a Ház a kormányt, hogy a többszörösen megdrágított közúti, közlekedési tarifára való tekintettel a közlekedési segélyek csökkentésére kiadott rendelkezéseket helyezze hatályon kívül.« T. Ház! Megjegyzem, hogy azokat a kíván­ságokat, amelyeket ezekben a határozati javas­latokban előterjesztettem, kisebb összegekkel, kisebb anyagi szolgáltatások igénybevételével lehetett volna rendezni. Most azonban az érde­keltek nevében egy olyan fájó kéréssel kell fordulnom a t. kormányhoz, amely kérés tel­jesítése nagyobb összeget, igényel. Mégis arra kérem a t. kormányt, hogy ha nem is lehet egyszerre, de fokozatosan lépjen arra az útra, amely úton ez a kívánság teljesíthető. Ne te­gyünk különbséget a tisztviselői kategóriák között s ha a múltban elhibázott rendelkezése­ket hoztunk, azokat igyekezzünk reparálni és igyekezzünk a köznyugalmat ezen az úton is megteremteni. Ezért a következő határozati javaslatot terjesztem elő (olvassa): »Utasítsa a Ház a kormányt, hogy az államvasúti segéd­tiszteket és altiszteket az 1925. évi status- és fizetésrendezés alkalmából ért aranykorona fi­zetési értékelési sérelmek fokozatos megszün­tetése céljából kellő fedezetet állítson be a költségvetésbe.« Ugyancsak beterjesztem N következő hatá­rozati javaslatot (olvassa): »Utasítsa a Haz é kormányt, hogv a 15 évnél kevesehib szolgálati^ idővel nyugdíjba helyezett közalkalimigzottak 40%-os szanálási levonását szüntesse cmeg.« Mélyen t. Ház! Aimlnt már a pénzügyi bi­zottságban voltaim Ibátor részletesen kifejteni, ha a kormányzat az Államvasutak hatáskörét lényegesen kiterjesztené és saját felelőssége mellett felhatalmazná az Államvasutakat, hogy bizonyos intézkedéseket tehessen az alkalmazot­takra, vonatkozólag, akkor sok olyan intézke­dést lehetne tenni, aimelvekkel nagy eredmé­nyieket lehetne elérni. Erre vonatkozik követ­kező határozati javaslatom, (olvassa): »Utasítsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom