Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-318

Az országgyűlés képviselőházának 318. míottevő ipar vagy kereskedelem egyáltalán nincs és így a községeknek és városoknak át­adott kereseti adó a vidéki városokat úgyszól­ván alig érdekli és mégis azt tapasztaljuk, hogy a vidéki városok és községek sokkal könnyödben lemondanának éppen a nemzeti szolidaritás gondolatától áthatva erről a jöve­delemforrásiról, mint a székesfőváros, hogy ez­zel annak a nagy néptömegnek megélhetését elősegítsék. Szükség lennie revízió lalá venoi összes italmérési jogszabályainkat is, mert ezek a rendelkezések már jórészt elavultak és ezeknek revíziójával is elő tudnánk segíteni a belföldi borfogyasztást. Mindannyian , tudjuk, milyen rendkívüli kálváriát kell járnia annak az egyénnek, aki korlátolt vagy korlátlan, avagy pedig saját termésű borkimérésre engedélyt kér. A legritkább eset az, ha valaki egy-két hónap alatt megkaphatja az engedélyt; néha egv esztendő, sőt másfél esztendő is szükséges ahhoz, hogy egy ilyen kérvénynek sorsa jobbra vagy balra eldőljön. S ezért nem lehet okol­nunk az eljáró hatóságokat. Ennek az oka a bonyolult jogszabály, mert a hatóságok termé­szetesen nem képesek mellőzni azokat a fóru­mokat, amelyeknek meghallgatását az érvény­ben lévő jogszabályok előírják. A boldog békeidőkben indokolt lehetett ez az igen körülményes engedélykiadás, mert ak­kor indokolta ezt az alkohol elleni küzdelem és ablban az időben nem volt nehéz elhelyezni a bortermésünket, mert a nagy osztrák-magyar monarchiáiba, Magyarország bortermését hiánytalanul el tudtuk helyezni. A háború utáni időkben azonban mindkét vonatkozásban megváltozott a helyzet, mert Magyarországon a borfogyasztás fejkvótája 34 liter, — miként a statisztika mutatja — ez pedig sem közegész­ségügyi, sem közerkölesiségi szempontból ve­szélyesnek egyáltalán nem mondható. Ennek következtében, azt hiszem, nagy segítség lenne, ha az italmérési engedélyek kiadására vonat­kozólag jogszabályainkat megváltoztatnánk. A bortermelés köztudomásúlag egyike a legdrágáb'b termelési ágnak. Már az elültetés­nél — különösen a hegyvidéken^ — a drága rigolírozással és a drága ojtványköltséggel indul el és állandóan viseli a szakszerű meg­munkálás és a védőszerek nagy költségeit, Mégis ez az egyetlen mezőgazdasági ág az, amelyben a gazda nem rendelkezik a saját termeivényével szabadon, mert ezerféle jog­szabály köti annak az értékesítését. Minden termelési ág — akár mezőgazdasági, akár pe­dig ipari — a termeivényeit korlátlanul érté­kesítheti ott, ahol akarja, egyedül csak a bor­termelés az, amely ebben korlátozva^ van. Ép­pen a belső fogyasztás fokozása érdekében szükséges és időszerű lenne italmérési jog­rendszerünknek revizió alá vétele és annak a mai megváltozott viszonyokhoz való átala­kítása. Az utóbbi esztendőkben minden borter­melő állam revizió alá vette ezeket a jogsza­bályokat és arra törekedett, hogy belföldi fo­gyasztását növelje. Így azt látjuk, hogy Fran­ciaország rendeletet, illetőleg törvényes jog­szabályt alkotott arra vonatkozólag, hogy az étkezdékben a menürendszer mellett ingyen szolgáljanak ki bort. (Meskó Rudolf: Beleszá­mítják!) Természetes, hogy beleszámítják a bort. Szerbiában a kávéházakban is megvan engedve a bornak kismértékben! kimérése, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIX. ülése 1938 május 23-án, hétfőn. 123 szükséges lenne tehát, hogy nálunk is a kávé­házakban, valamint az étkezdékben szabadon árusíthassák a bort. (Helyeslés.jobb f elől.) Köz­tudomású, hogy nálunk még azokban a kávé­házakban is, ahol ebédet és vacsorát szolgál­nak ki, csak zárt palackbort lehet kapni, buté­liás üvegekben, ami természetesen drágább, ! mint a kismértékben kimért bor s az ott ét­kező vendégek palackozott bort éppen ezért nem is isznak. így nem fokozhatjuk a belső fogyasztást. Szükséges lenne, ha a pénzügyi kormányzat megengedné azt, hogy poharan­ként, vagy általában kismértékben minden ká­véházban árusíthassanak bort, mert ezzel bel­földi borfogyasztásunkat jelentékeny mérték­ben fokozhatnánk. A termelői . borkimérések engedélyezése nagyon megkötött, mert a fennálló szabá­lyaink értelmében ennek az engedélynek ki­adása is igen sokféle előzetes eljárástóL vau függővé téve. Iskola, templom, vagy kórház közelsége természetesen mindannyiunk előtt olyan akadály, amely miatt a borkimérést en­gedélyezni nem lehet. Nem tudom azonban el­képzelni, hogy miért ne lehetne ott megadni a borkimérést, ahol a szomszédságban egy másik borkimérés van. Hiszen a fűszerest vagy a rő­föst senki sem akadályozza, hogy egymás mel­lett is felállítsák üzleteiket. Miért kell éppen csak a bortermelő gazdát akadályozni abban, hogy ott árusíthassa termeivényét, ahol akarja. Természetesen maguk a bortermelő gazdák sem kívánják azt, hogy ad absurdum vigyüfc a borkimérési engedélyek megadását, csak azt kívánják, hogy legalább is annyira lazítsák ezeket a megkötöttségeket, hogy ott, ahol a borkimérő azt magára nézve előnyösnek tartja és jelentékeny Összeget invesztál a kimérési helyiségbe, ne akadályozzák azt, hogy borkimé­rési engedélyt kaphasson. T. Ház! Mindezeket természetesen az italmé­rési jogszabályoknak gyökeres átformálásával tudjuk csak elérni, ezért kérem a mélyen t. kormányt, hogy italmérési jogszabályainkat éppen a szőlőtermelő gazdák érdiekében a le­hetőséghez mérten minél előbb tegye megfon­tolás tárgyává és vegye azt revízió alá. T. Ház! ; Költségvetésünkkel kapcsolatban ezeket a kiragadott kérdéseket voltam bátor a mélyen t. kormány szíves figyelmébe ajánlani, mint olyan kérdéseket, amelyeknek orvoslásá­val gazdasági és szociális helyzetünket a meg­változott viszonyok és a korszellem kívánal­maihoz közelebb vihetjük. Ezzel jelentős mér­tékben elősegítenénk a nyugodt fejlődés elő­feltételét képező társadalmi béke megvalósu­sát és mivel kiegyensúlyozott költségvetésünk ennek elérését biztosítja, ennek következtében ezt a költségvetést a részletes tárgyalás alap­jául elfogadom. (Éljenzés.) Elnök: Szólásra következik? Vásárhelyi Sándor jegyző: Buchinger Manó! Buchinger Manó: Mélyen t. Ház! Tekintet­tel az idő előrehaladottságára, tisztelettel ké­rem, hogy beszédemet a holnapi napon mond­hassam el. (Helyeslés jobbfelől) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a kért halasztást megadni 1 ? (Igen!) A Ház a ha­lasztást megadja. T. Ház! A napirend tárgyalására szánt idő letelt. Javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendére tűzzük ki 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom