Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-318
Az országgyűlés képviselőházának 318. míottevő ipar vagy kereskedelem egyáltalán nincs és így a községeknek és városoknak átadott kereseti adó a vidéki városokat úgyszólván alig érdekli és mégis azt tapasztaljuk, hogy a vidéki városok és községek sokkal könnyödben lemondanának éppen a nemzeti szolidaritás gondolatától áthatva erről a jövedelemforrásiról, mint a székesfőváros, hogy ezzel annak a nagy néptömegnek megélhetését elősegítsék. Szükség lennie revízió lalá venoi összes italmérési jogszabályainkat is, mert ezek a rendelkezések már jórészt elavultak és ezeknek revíziójával is elő tudnánk segíteni a belföldi borfogyasztást. Mindannyian , tudjuk, milyen rendkívüli kálváriát kell járnia annak az egyénnek, aki korlátolt vagy korlátlan, avagy pedig saját termésű borkimérésre engedélyt kér. A legritkább eset az, ha valaki egy-két hónap alatt megkaphatja az engedélyt; néha egv esztendő, sőt másfél esztendő is szükséges ahhoz, hogy egy ilyen kérvénynek sorsa jobbra vagy balra eldőljön. S ezért nem lehet okolnunk az eljáró hatóságokat. Ennek az oka a bonyolult jogszabály, mert a hatóságok természetesen nem képesek mellőzni azokat a fórumokat, amelyeknek meghallgatását az érvényben lévő jogszabályok előírják. A boldog békeidőkben indokolt lehetett ez az igen körülményes engedélykiadás, mert akkor indokolta ezt az alkohol elleni küzdelem és ablban az időben nem volt nehéz elhelyezni a bortermésünket, mert a nagy osztrák-magyar monarchiáiba, Magyarország bortermését hiánytalanul el tudtuk helyezni. A háború utáni időkben azonban mindkét vonatkozásban megváltozott a helyzet, mert Magyarországon a borfogyasztás fejkvótája 34 liter, — miként a statisztika mutatja — ez pedig sem közegészségügyi, sem közerkölesiségi szempontból veszélyesnek egyáltalán nem mondható. Ennek következtében, azt hiszem, nagy segítség lenne, ha az italmérési engedélyek kiadására vonatkozólag jogszabályainkat megváltoztatnánk. A bortermelés köztudomásúlag egyike a legdrágáb'b termelési ágnak. Már az elültetésnél — különösen a hegyvidéken^ — a drága rigolírozással és a drága ojtványköltséggel indul el és állandóan viseli a szakszerű megmunkálás és a védőszerek nagy költségeit, Mégis ez az egyetlen mezőgazdasági ág az, amelyben a gazda nem rendelkezik a saját termeivényével szabadon, mert ezerféle jogszabály köti annak az értékesítését. Minden termelési ág — akár mezőgazdasági, akár pedig ipari — a termeivényeit korlátlanul értékesítheti ott, ahol akarja, egyedül csak a bortermelés az, amely ebben korlátozva^ van. Éppen a belső fogyasztás fokozása érdekében szükséges és időszerű lenne italmérési jogrendszerünknek revizió alá vétele és annak a mai megváltozott viszonyokhoz való átalakítása. Az utóbbi esztendőkben minden bortermelő állam revizió alá vette ezeket a jogszabályokat és arra törekedett, hogy belföldi fogyasztását növelje. Így azt látjuk, hogy Franciaország rendeletet, illetőleg törvényes jogszabályt alkotott arra vonatkozólag, hogy az étkezdékben a menürendszer mellett ingyen szolgáljanak ki bort. (Meskó Rudolf: Beleszámítják!) Természetes, hogy beleszámítják a bort. Szerbiában a kávéházakban is megvan engedve a bornak kismértékben! kimérése, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIX. ülése 1938 május 23-án, hétfőn. 123 szükséges lenne tehát, hogy nálunk is a kávéházakban, valamint az étkezdékben szabadon árusíthassák a bort. (Helyeslés.jobb f elől.) Köztudomású, hogy nálunk még azokban a kávéházakban is, ahol ebédet és vacsorát szolgálnak ki, csak zárt palackbort lehet kapni, butéliás üvegekben, ami természetesen drágább, ! mint a kismértékben kimért bor s az ott étkező vendégek palackozott bort éppen ezért nem is isznak. így nem fokozhatjuk a belső fogyasztást. Szükséges lenne, ha a pénzügyi kormányzat megengedné azt, hogy poharanként, vagy általában kismértékben minden kávéházban árusíthassanak bort, mert ezzel belföldi borfogyasztásunkat jelentékeny mértékben fokozhatnánk. A termelői . borkimérések engedélyezése nagyon megkötött, mert a fennálló szabályaink értelmében ennek az engedélynek kiadása is igen sokféle előzetes eljárástóL vau függővé téve. Iskola, templom, vagy kórház közelsége természetesen mindannyiunk előtt olyan akadály, amely miatt a borkimérést engedélyezni nem lehet. Nem tudom azonban elképzelni, hogy miért ne lehetne ott megadni a borkimérést, ahol a szomszédságban egy másik borkimérés van. Hiszen a fűszerest vagy a rőföst senki sem akadályozza, hogy egymás mellett is felállítsák üzleteiket. Miért kell éppen csak a bortermelő gazdát akadályozni abban, hogy ott árusíthassa termeivényét, ahol akarja. Természetesen maguk a bortermelő gazdák sem kívánják azt, hogy ad absurdum vigyüfc a borkimérési engedélyek megadását, csak azt kívánják, hogy legalább is annyira lazítsák ezeket a megkötöttségeket, hogy ott, ahol a borkimérő azt magára nézve előnyösnek tartja és jelentékeny Összeget invesztál a kimérési helyiségbe, ne akadályozzák azt, hogy borkimérési engedélyt kaphasson. T. Ház! Mindezeket természetesen az italmérési jogszabályoknak gyökeres átformálásával tudjuk csak elérni, ezért kérem a mélyen t. kormányt, hogy italmérési jogszabályainkat éppen a szőlőtermelő gazdák érdiekében a lehetőséghez mérten minél előbb tegye megfontolás tárgyává és vegye azt revízió alá. T. Ház! ; Költségvetésünkkel kapcsolatban ezeket a kiragadott kérdéseket voltam bátor a mélyen t. kormány szíves figyelmébe ajánlani, mint olyan kérdéseket, amelyeknek orvoslásával gazdasági és szociális helyzetünket a megváltozott viszonyok és a korszellem kívánalmaihoz közelebb vihetjük. Ezzel jelentős mértékben elősegítenénk a nyugodt fejlődés előfeltételét képező társadalmi béke megvalósusát és mivel kiegyensúlyozott költségvetésünk ennek elérését biztosítja, ennek következtében ezt a költségvetést a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Éljenzés.) Elnök: Szólásra következik? Vásárhelyi Sándor jegyző: Buchinger Manó! Buchinger Manó: Mélyen t. Ház! Tekintettel az idő előrehaladottságára, tisztelettel kérem, hogy beszédemet a holnapi napon mondhassam el. (Helyeslés jobbfelől) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a kért halasztást megadni 1 ? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. T. Ház! A napirend tárgyalására szánt idő letelt. Javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendére tűzzük ki 20
