Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-318
116 Az országgyűlés képviselőházának 31 dobén összesen csak 272 községet tudtak felmérni. (Dinnyés Lajos: Azt is drágán!) Nagyon is fontos volna tehát először is a földmérési törvény megalkotása, mert lehetetlenség, hogy ezt az ügyet ma is még mindig egy régi császári pátens szabályozza. Ezenkívül fontos volna a földmérési felii" Tr előségeknek tisztán az új felméréseknél való foglalkoztatása és külön decentralizált nyilvántartó mérnöki hivatalok felállítása. Mivel itt a mérnöki létszám emeléséről is szó van, legyen szabad ezt az iparügyi miniszter úr ő nagyméltóságának is szíves figyelmébe ajánlanom. T. Ház! Előttem szólott Cseh-Szombathy László képviselőtársam részletesen foglalkozott az agrárkérdésekkel. Teljes mértékben osztozom abban a felfogásban, hogy a telepítést gyorsítani kell. A kormány is tudatában van ennek, amikor a milliárdos beruházásrój szóló törvényben külön erre a célra 20 millió pengőt irányzott elő és ezenkívül még az állami költségvetésben is évről-évre több millió pengő áll rendelkezésre erre a célra. (Egy hang a jobboldalon: Ahhoz a 20-hoz m ég egy nullát kellene hozzátenni!) Természetesen szívünk szerint való volna, ha még többet is lehetne erre a célra fordítani; de talán lehetséges lesz a jövőben. Fontosnak tartanám különösen a házhelyhez juttatásokat, az erősebb kormánybeavatkozást a vételekbe és a bérlőszövetkezetek támogatását. A mezőgazdasági hitel lehetővé tétele is már nagyon időszerű volna és ha a kormány a védettséget fokozatosan leépíti, akkor a mezőgazdasági hitel bizonyosan újból lehetővé válik és a gazdáknak igen nagy segítségére lesz. Az állatárak fenntartását és a mezőgazdasági export további biztosítását is igen fontosnak tartom (Dinnyés Lajos: Mecsér!) és ajánlom a kormány figyelmébe, valamint a hegyközségi törvény mielőbbi megalkotását és a bor értékesítésének biztosítását is. A mezőgazdasági munkanélküliség '" csökkentése érdekében máris igen jelentős lépések történtek. Örömmel üdvözlöm a kötelező munkatáborok létesítését és hiszem, hogy az így elvégzendő közmunkákkal kettős célt érünk el, egyrészt azt, hogy az igen fontos közmunkák elvégeztetnek, ^másrészt azt, hogy a munkanélküliség megszűnik s azonkívül a magyar ifjúság a munkatáborokban megfelelő hazafias neveléshez is jut. (Ügy van! a jobboldalon.) Ugyanígy fontosnak tartom azt, amit a főméltóságú kormányzó úr is olyannyira kiemelt rádióbeszédében, hogy a magyar ifjúság ipari, kereskedelmi és gazdasági pályákra átképeztessék és ebből a célból a közép-^és felsőfokú iparosképzés is mielőbb megtörténjék s ennek az iparosképzésnek a céljait szolgáló intézmények felállíttassanak. Rendkívül fontos és visszatérő probléma a kisiparosság megsegítése. A kisiparosság az ország Hamupipőkéje és azt lehet mondani, hogy a csonka országnak a kisiparosok a gazdasági rokkantjai. Azt hiszem, hogy most majd a nagy beruházással igen sokat lehet segíteni rajtuk, különösen akkor, ha a közszállításokat elsősorban kisiparosoknak juttatják. Legyen szabad itt felhívnom az iparügyi miniszter úr figyelmét az ipartestületi önsegélyzők működésére. így például Zalaegerszegen, kerületem székhelyén is működik az ipartestületben egy ilyen önsegélyző osztály, amely 1500 pengő heti befizetéssel dolgozik és három év alatt több mint 50.000 pengő kölcsönt adott <?. ülése 1938 május 23-án, hétfőn. ki tagjai részére. Ezek a kölcsönök mind visszafolynak. Olyan szépen működik ez az önsegélyző osztály, hogy még némi osztalékot is tud adni minden tagjának. Azt hiszem, hogy ezeknek az ipartestületi önsegélyző osztályoknak mindm ipartestületnél való kifejlesztése nagyon hasznos célt szolgálna s általuk, csekély állami támogatással, rendezhető volna a kisipari hitel kérdése. Rá kell mutatnom az ipari decentralizáció fontosságára is. Remélem, hogy a zalai olajfúrások lehetővé fogják tenni, hogy Zalában nagy iparvállalatok is alakulhassanak. Már többen említették előttem a közlekedési utak, különösen a bekötő utak kiépítésének fontosságát. Egyik legnagyobb problémája a falu népének, hogy minden magyar falu bekapcsoltassák a magyar gazdasági élet vérkeringésébe és csak örömmel vesszük, ha. a kormány erre a célra minél nagyobb összegeket tud fordítani. Ugyancsak fontos volna Zala vármegyének a villamosítása is. Rá kell itt mutatnom arra, hogy milyen nehézségei vannak Zalaegerszeg városának a tröszttel kötött áldatlan és lehetetlen szerződése folytán. Nagyon kérem az iparügyi miniszter urat, legyen segítségére városomnak és Zala vármegyének abban, hogy ez a kérdés megfelelő módon rendeztessék. T, Ház! Miután így a gazdasági és pénzügyi problémákkal már foglalkoztam, legyen szabad mob' még néhány szociális kérdést is tárgyalnom. (Halljuk! Halljuk!) Egyik legfőbb feladatunk a keresztény magyar ifjúság elhelyezése. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett zsidótörvény is, amely a gazdasági és szociális körülmények folytán vált szükségessé. Hiszem, hogy az izgalmak le fognak csillapodni s ez a törvény valóban lehetővé fogja tenni, hogy sok munka- és állásnélküli magyar ifjú megfelelő elhelyezkedéshez jusson. (Zaj a balközépen.) Csak azt szeretném, ha ifjaink tényleg megfelelő érdeklődést tanúsítanának a gazdasági pályák iránt s nem látom ezzel az egy törvénnyel ezt a kérdést elintézettnek, hanem a magyar ifjúság elhelyezése érdekében igen fontos az álláshalmozások megszüntetése is, az összeférhetlenség szigorú szabályozása, a nagy fizetések mérséklése, esetleg a nagy fizetések maximálása, azonkívül fontosnak tartom az állami munkaközvetítés kizárólagosságát. (Dinnyés Lajos: Miért nem csinálják meg 1 ? 15 éve módjukban lett volna! — Egy hang a jobboldalon: Várjon! — \ Dinnyés Lajos: Mire várjak?) Elnök: Dinnyés képviselő úr maradjon ' csendben! — Meizler Károly: Éljen az elnök! — Dinnyés Lajos: Azzal nincs elintézve, hogy figyelmeztetést kaptam!) Árvátfalvi Nagy István: A legfontosabb teendőnek tartom azonban az intézményes családvédelmet. De rá kell mutatnom arra, hogy a falu népe érdekében is még igen sok a tennivaló ezen a téren. Az Öregségi biztosítás fejlesztése kell, hogy egyik fontos feladatunk legyen. A falu népe egészségügyének rendezése, az 1—2000 pengőn felüli kórházi költségeknek — amenynyire az lehetséges — elengedése, kórházak építése országszerte, népházak létesítése és amely községben még elemi iskolaépület nincs, annak a megépítése. (Dinnyés Lajos: Szavazzuk meg!) Hiába mondja Dinnyés képviselőtársam, hogy ezeknek a problémáknak, a meg-
