Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-318
Az országgyűlés képviselőházának 318. annyit se tudjon a maga ellátására fordítani, mint ezelőtt. Szükségesnek tartom továbbá az ipari munkáslakáskérdés gyors rendezését is, amil a miniszterelnök úr is említett, de amit én még fokozottabb mértékben kérek. (Farkas István: Tizenheten laknak egy kis szobában!) Szerintem nem is azon van a hangsúly, hogy hány gyermekével lakik munkás az otthonában, hanem azon, hogy a munka bizonytalanságában, egy nedves, egészségtelen lakásban élő család nemcsak erőteljes nemzedéket nem tud adni a nemzet számára, hanem azokat a kötelességeket sem tudja átérezni, amelyeket pedig minden magyarnak át kell éreznie. Hiába beszélek egy pincelakásban, sötét odúban lakó embernek nagy magyar célokról, az nem tud belenézni az ezeréves magyar napba, mert szeme nem szokott a világossághoz. (Ügyi van! Ügy van! a jobb- és baloldalon.) Ki kell tehát emelni őket abból a sötét odúból s polgári sorba kell őket állítani, hogy tudják meglátni és vállalni a nemzeti kötelességet. (Helyeslés.) Ezeknek a kérdéseknek megoldása után szükségesnek tartom a sztrájk és a munkáskizárás eltörlését. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ezeket az intézkedéseket azonban csak akkor lehet meghozni, ha a többi törvényes intézkedés is megvan, amelyekkel^ a munkás jogait és emberi méltóságát biztosítjuk. T. Ház! Két esizitendővel ezelőtt a Nlemizeti Munkaközpont küldöttsége ment Darányi Kálmán miniszterelnök úrhoz és kérte a minimális munkabérek, a korsizierű munkaidő és a fizetéses szabadság bevezetését. Darányi Kálmán miniszterelnök ár iákkor mindezt megígérte és teljesítette is. {Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) — Pey er Károly: Először is Gömbös ígérte meg és Gömbös csinálta meg!) A mostani kormányhoz csak az a tiszteletteljes kérésiem, hogy ezeket a rendeleteket az élethez hatályosabban idomítsa, mert sem a fizetéses szabadság, sem a minimális 'munkabérek kérdésénél nines a rendelet szelleme és intenciója ia gyakorlati életben mindenhol ikerasi&tülvive. Szükség van ia munkáskérdések teljes ^és őszinte megoldására, mert a magyar munkásság ezekben a történelmi időkben nem lehet többé nemzet-, Isten- és tőkeellenes. A munkásság nem állhat többé a marxista neimzetköiz'i ideolóigiia szolgálatában. {Ügy van! Ügy van! jobb felől. — Peyer Károly: Csak ibizza rájuk!) Mi nem vagyunk (hajlandók egy miagyar munkást sem feláldozni nemzetközi tanokért, mert imi nem a világ munkásiaiéirt, hanem magyar fájtjainkért dolgozunk szociális és kulturális téren. (Helyeslés jobbfelől. — Buchinger Manó: Bár már látnám!) Igen t- Ház! Darányi Kálmán miniszterelnök úr éppen úgy, mint Imrédy Béla miniszterelnök úr végleg szakított a liberális társadalmi és 'gazdasági felfogással, szakított pedig azért, mert a nemzetre háruló és a világháború következményeként előállott nagy 'nemzeti feladatokat az egyéni szabadság túlzott kultiválása mellett nem lelhet megoldani. Itt a nemzet szabadságáról van szó és a nemzeti szolidaritásáról iaz az erő, mely biztosi that ja a nemzeti célok elérését. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Az individuális-liberális materialista felfogás azért sem maradhat érvényben, mert hiszen a történelmi események bizonyítják, hogy a nemzet életében az anyagi kérdés még nem münden és egy gazdaságilag gazdag és erős nemzet ülése 1938 május 23-án, hétfőn. 93 elpusztulhat, ha lelkiekben nem erős. 1848-ban például nem gazdasági, hanem lelki fellendülés volt, 1918 pedig nem gazdasági, hanem lelki összeomlás következniénye volt. {Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ennek következtében tehát a nemzeti szolidaritás gondolatvilágának kell érvényesülnie ajzi egyéni szabadság gondolatvilágával szemben, legalább is addig, amíg ez ta nemzet történelmi céljait el nem érni. (Heresies jobbfelől. — Buchinger Manó: Mindig!) T. Ház! Ebben a világnézeti harcban, amelyben élünk, a legfontosabb — és ebben százszázalékig egyetértek Tildy képviselőtársammal — hogy százszázalékig magyar alapon álljunk. A mi világnézetünk nem lehet egyik vagy másik nemzet világnézete. A mi világnézetünk csak egy lehet: az Istentől való nemaet és az Istentől való kereszténység örök igazán felépülő magyar világnézet. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Minden akadályt le kell döntenünk, ami magyar és magyar között eddig fennállott. Örömmel látom és örömmel kell mindnyájunknak tudomásul vennünk, hogy egy nagy ellentét, amely a nemzet életében két évtizeden keresztül magyart magyartól elválasztott, a királykérdés, a legitimista kérdés, lekerült a napirendről. Le kellett kerülnie a napirendről és úgy kellett kezelni ezt a kérdést mindig, ahogy a magyar államhatalom kezelte, mert az elv, amelynek érvényesülnie kell, az, hogy a nemzet az alkotmányosságért mindent feláldozhat, de önmagát soha. A nemzet létérdekeivel szemben nem lehetnek és nincsenek szerzett jogok és éppen ezért nagy könnyebbsége a magyar életnek és a belső erőgyűjtésnek, hogy ez a kérdés, amely a legjobb szándékú magyarokat elválasztotta egymástól, lekerült a napirendről. De egy kérésem volna a liberális baloldalház kérdésével is és ezt itt, az eucharisztikus kongresszus alkalmával kell különösen a törvényhozás házában felemlítenem. Ha egy nemzet vallási szempontból több felekezetből áll, egyik felekezet sem a nemzet, csak együttvéve valamennyi. De ne állítsa senki oda azt a tételt sem a magyar élet elé, hogy melyik előbbrevaló: a nemzet-e vagy az egyház. Meggyőződésem: a nemzetet is az Isten teremtette és senki sem szeretheti jobban Istenének alkotását, mint magát az Istent, mert különben Teremtőjét tagadja meg. (Ügy van! Ügy van!) De egy kérésem volna a liberális baloldalhoz is. Az a bizonytalanság, amelyről Tildy képviselőtársam beszélt, (Felkiáltások a jobboldalon:. Hol van? ~ Peyer Károly: Helyettesítjük!) elsősorban onnan állott elő, hogy a liberális baloldal különbség nélkül minden jobboldali megmozdulást támadott, kritizált és sárba rántott. A liberális baloldal vegye tudomásul, hogy a jobboldali Magyarország is bókét és rendet akar, csakhogy az magyar béke, magyar rend kell hogy legyen. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Mindig türelemről és szeretetről prédikálnak és mellette türelmetlenek és gyűlölködők. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Én jó magam hitványnak érzem magam, ha az önérdekem védelméről van szó, de lebírhatatlan erő él bennem, ha nemzetem szolgálatára rendelhetem életemet, öcsáriója, rágalmazója mindenkinek lehet, de egy igazi eszmét és egy egész férfiút hazugságokkal legyőzni nem lehet. (Ügy van! Ügy van! jobbik*