Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-300

78 Az országgyűlés képviselőházának SOO. ülése 19S8 április Ê7-én, szerdán. alatt áll, amelyeket mi nem ismerhetünk és amelyek talán kényszerítő körülmény gyanánt hatottak rá. Megmondom magyarul: azt hit­tük, hogy a magyar királyi kormány nem akarta a szomszédságunkba került német nagy­hatalom r érzékenységét érinteni, azt hittük, hogy talán van valami megállapodás a német kormánnyal erre vonatkozólag. Ezt a hitünket, ez.t a lehetőséget azonban szétoszlatta egy napihír., amely három nappal ezelőtt jelent meg álmagyar sajtóban és amely Böszörményi Zol­tánról szól, arról a nyilasvezérről, akit a m. kir. Kúria lázadás és lázadásra való felbujtás miatt két vagy két és félesztendőre jogerősen elítélt, aki azonban az ítélet után elbujdosott és Bécsbe kiszökött. A magyar sajtóban és a kormánylapokban is megjelent hírek szerint ez a Böszörményi Bécsben jelentkezett a politikai hatóságoknál s bejelentette, hogy ő Magyarországról politi­kai menekült gyanánt lépte át a határt, letele­pedési engedélyt kért és kapott, amiből nyil­vánvalóvá válik az, hogy a német kormány nem ugyanúgy értelmezi a politikai menedék­jog kezelését, velünk szemben, mint ahogy a magyar kormány értelmezte Ausztriával szem­ben. (Buchinger Manó: Bizony, ez elég súlyos dolog!) T. Képviselőház! Nem tehetek róla, ezt a jelsiniséget nemcsak amiatt helytelenítem, mert sérti a jóérzésű magyar emberek érzésvilágát, nemcsak azért helytelenítem, mert ebből azt látjuk,, hogy a magyar kormányban nincs meg az a gerinc, nincs meg az az erő, nincs .isiiig az az ellenállóképesség, amelyet, ha megvolna, a németek becsülnének meg legelőször és a. né­metek ismernének el legelőször, hanem nehez­ményezem ezt a jelenséget azért is, mert Bö­szörményi szökése nem történhetett véletlenül. Élénken foglalkoztatta a közvéleményt -a Bö­szörményi-ügy és az ő áldozatainak az ügye — hiszen nem nevezhetem másnak, mint áldozat­nak azt a sok szegény, szerencsétlen embert, (Takács Ferenc: Azok le is ülik a súlyos bün­tetéseket! Azok nem tudtak elszökni!) akik sú­lyos büntetéseket kaptak ennek a kalandornak a beugratása folytán — mondom, hónapokon keresztül érdekelte és izgatta a magyar köz­véleményt ez az ügy, a Böszörményi-féle tár­gyalásról mindenki tudott, tudniok 'kellett te­hát róla a hatóságoknak is és számítaniuk kel­lett arra, hogy amikor a kir. Kúria ebben az ügyben kimondja az utolsó szót, akkor Böször­ményi, ha nem fogják le és nem helyezik letar­tóztatásba, keresni fogja az utat, hogy elvon­hassa, kivonhassa magát a jogerős büntetés alól. Nyilvánvaló tehát, t. Képviselőház, hogy itt — a legenyhébb kifejezéssel élve — súlyos mulasztás történt ós én azt kérdezem a belügy­miniiiszter úrtól, aki nem volt kíváncsi ennek az interpellációnak a szövegére, — és én meg is értem, hogy imáért nem volt rá kíváncsi — mondja meg, ki .hibás abban, hogy Böszörmé­nyi megszökhetett és elvonhatta magát csele­kede telinek törvényes következménye alól? Es azt (kérdezem a belügyminiszter úrtól, hogy azok a közegek, .akik ebben hibásaik, megkap­ták-e már megérdemelt büntetésüket? Mert nem védetlen dolog az, ,t. Képviselőház» hogy .azon az oldalon, ahová Böszörményi tartozott, a nyii­las frakcióknak abban a csoportjában, de egyéb csoportjaiban is büszkén beszélnek az emberek arról, hogy milyen büntetést kaptak, büszkélkednek vele, érdemnek tekintik, hogy a magyar független ibíróságok milyen ítéletet szabtak ki reájuk, mert valamennyien meg vannak győződve arról, hogy őket a bírósági ítéletek ellrnére komoly büntetés nem, fogja érni. Amikor pedig ezek az elemek és az egyéb hozzájuk szító elemek azt látják, hogy komoly büntetések kirovása esetében valóban bekövet­kezik a büntetlenség, .valóban lehetővé válik az, hogy megszökjenek az országból emberek, akiket a Kúria két és félesztendőre ítélt, ne méltóztassék azon csodálkozni, ha ez a ragály. ez a fertőzés, amelytől most hidegrázást kapott az egész ország, amely az ország gazdasági és társadalmi életét veszélyezteti, tovább terjed. Azért kérem a belügyminiszter urat, indít­son sürgős vizsgálatot annak kiderítése érde­kében^hogy kik felelősek Böszörményi szöké­séért és a vizsgálat megállapítása alapján a legszigorúbb és a legkomolyabb retorzióval él­jen velük szemben. Elnök: Az interpellációt kiadjuk a belügy­miniszter úrnak. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvé­nek felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (felolvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvvel szemben? (Nines!) Ha észrevétel nincs % a jegyzőkönyvet hitelesí­tettnek jelenteni ki és az ülést bezárom. „ (Az ülés végződik délután 3 óra 22 perckor.) Hitelesítették : vitéz Szalay László a. h. Egry Zoltán s. naplóbírálóbizottsági tagok. k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom