Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-300

70 Az országgyűlés képviselőházának T. Ház! Látva azt, hogy, egyes hatósági in­tézkedések, rendőri intézkedések nem rendel­keznek a törvényes jogalappal, kötelességem ezeket az ügyeket a Ház elé hozni, elsősorban egy konkrét ügyet, amely Gyöngyösön történt akkor, amikor pártom egyik ottani vezető em­bere, Király János 55 éves gyöngyösi kisgazda szaíbiályszerű bejelentést tlett Györgyényi Gyur­esik László gyöngyösi rendőrkapitány úrnál, hogy az általam bejelentett párt gyöngyösi szervezetét két társával együtt megalakítja. Erre a rendőrkapitány kijelentette, hogy a be­jelentést nem veszi tudomásul. (Mózes Sándor: Nincs joga hozzá!) Az illető pontosan ugyanezt mondotta. Bár a magyar alkotmány szerint — mondotta Király János — nem vagyok köte­les bejelenteni a pártot és bár törvényes intéz­kedés nincs rá, hogy csak annak a pártnak a működését lehet megengedni, amely parla­menti képviselettel rendelkezik, — ez csupán az utóbbi években kifejlődött szokás — mégis kénytelen vagyok a rendőrkapitány úr figyel­mét felhívni arra-, hogy a bejelentés törvényes, a párt Hubay Kálmán személyében rendelke­zik parlamenti képviselettel. Erre a rendőr­kapitány úr azt mondta, hogy: »Kérem, a be­jelentést tudomásul veszem, maga pedig egy kicsit maradjon itt.« Erre öt perc múlva kézbe­sítettek neki ott a rendőrségen ugyanarra a napra és ugyanarra az órára szóló idézést és miután az idézést átvette, — mert a formákra rettenetesen ügyelünk! — kihirdették előtte a rendőri felügyelet alá helyezésről szóló végzést. (Zaj. — Csoór Lajos: Nem is 24 óra alatt!) Ez az ember büntetlen, feddhetetlen előéletű! Utána a másik két pártbejelentőt is nyomban rendőri felügyet alá helyezték, az egyikkel, Vargha Sándorral pedig közölték, hogy ha pe­dig ennek ellenére tevékenykedni merne < a pártban, sürgősen internáló táborba fogják küldeni! (Zaj. — Elnök csenget.) T. Ház! Ezek az intézkedéseik 'elsősorban az én pártommal szemben érvényesülnek, de ér­vényesülnek bizonyos tekintetben más jobbol­dali lalakulatokkal szemben is. Rajniss Ferenc igen t. képviselőtársam szóvá fogja tenni pél­dául a Nemzeti Front egyik főemberének, Ke­nézlői Tibornak az ügyét, amelyet én éppen ezért csak röviden akarok vázolni. Az illető egy (röpiratot ad (ki, — él törvényes jogával, mert ez még nincsen betiltva — amelyben azt mondja, hogy a jelenlegi belügyminiszternél alkalmasabb embert is tudnánk látni a belügy­miniszteri székben. (Felkiáltások a balközé­pen: Ezt csak szabad?) A röpiratot aláírja mint felelős kiadó és erre őt 48 órán belül rendőri felügyelet alá helyezik. (Felkiáltások a balközépen: Joga van ezt a véleményt nyil­vánítani! — Elnök csenget.) Ezek a dolgok igenis felháborítóak és ha ezt látja a tömeg, ha ezt látja a közvélemény, akkor igenis félő, hogy ő maga is azt hiszi, hogy törvénytelen eszközökhöz szabad folya­modnia, látván, hogy itt egy olyan elv is ér­vényesülhet, mely szerint bizonyos tényezőket etóak hódolat Iliét és nem bírálat. (Mózes Sándor: Előzőleg más ellenzéki pártokkal csi­nálták ugyanezt! A független kisgazdapárttal kezdték.) T. Ház! Most pedig áttérek azokra a rend­őri intézkedésekre, amelyek 1938 február 21-én történtek Budapesten és az országban, s ame­lyeknek következményeképpen Budapesten 72, az országban pedig körülbelül 200 tisztességes magyar embert helyeztek rendőri felügyelet alá. Az előzmények túlságosan ismeretesek uh­300. ülése 1938 április 27-én, szerdán. hoz, hogy azokat most — az idő előrehaladott voltára való tekintettel — ismertessem, elieu­ben fel keli hívnom a figyelmet bizonyos té­nyekre. Megtörténik a rendőri felügyelet alá helyezés, mire február 23-án megjelenik az ügyről egy úgynevezett hivatalos jelentós. Hogy ki adta ki, ma sem tudjuk, aláírva nincs, nincs jelezve, hogy melyik hatóság adta ki, (behat ma sem tudjuk azt, hogy ezért ki a felelős. (Csoór Lajos: Senki sem felelős!) A lapokban úgy jelent meg, hogy a »Magyar Távirati Iroda jelenti«. Ez a hivatalos jeieríés ellentmondást nem tűrően, félreértést kizá­róan, kategorikusan, expressis verbis kimondja azt, hogy azok pedig, akiket rendőri felügye­let alá helyeztek, alkotmányellenes törekvése­ket tápláltak és ezeket az alkotmányellenes tö­rekvéseket törvényellenes eszközökkel akarták megvalósítani. Ezt mondja ez az úgynevezett hivatalos jelentés. Ha ea tényként anegállapíttatott, akkor mi a logikus? Az illetőket nyomban át kell küldeni a királyi ügyészséghez, (Csoór Lajos: Ú,gy van! Bíróság elé!) nyomban meg kell indítani ellenük a bűnvádi eljárást és kegyetlenül, kí­métlenül el kell ítélni őket, — de ez a füg­getlen magyar bíróság feladata. (Úgy van! Ügy van! a balközépen. — Meizler Károly: Tiszta dolog! Köteles, feljelenteni!) Megjele­nik február 23-án ez a hivatalos jelentés, amely bizonyos tényeket állapít meg katego­rikusan és erre ugyancsak február 23-án, csak néhány órával későbben, — minthogy a házkutatások seinmit sem eredményeztek, azok a bizonyos előre beharangozott nagy sikerek fiaskóval végződtek és az egyik balkéz' a rendőrségen nem tudta, hogy mit csinál a má­sik balkéz, 'mondom: ugyancsak február 23-án megjelent a miniszterelnök úrnak egy nyilat­kozata. Amikor újságíró kollégáim a minisz­terelnök urat meginterpellálták a felől, hogy: kérem, azt mondta a hivatalos jelentés, hogy itt alkotmányellenes célokat törvényellenes esz­közökkel akartak megvalósítani, mi lesz tehát az intézkedés, mikor mennek át ezek a királyi ügyészségre? Erre a miniszterelnök út, látván, hogy ^fiaskót vallott az ügy és a kormány­hatóságot a Zrínyi-utcából félrevezették, azt mondta: majd a rendőrség megállapításaitól függ, hogy vannak-e olyan momentumok, ame­lyek miatt az ügy iratait át; kellene küldeni az ügyészséghez. Mi az, hogy vannak-e momen­tumok? (Zaj.) A hivatalos jelentés kategori­kusan megállapította, hogy vannak, hogy al­kotmányellenesek, hogy törvényellenesek azok az eszközök, amelyekkel ezek az 1 emberek dol­goztak és akkor azt mondják: amennyiben ilyenek vannak, az ügy^ majd a bíróság elé kerül. Február 21-én történt a dolog, ma ápri­lis 27-e van és egyetlen ügy sem ke-rült a füg­getlen magyar bíróság elé! (Csoór Lajos: Félnek odaállni vele!) T. Ház 1 ! Ebből csak egyet lehet megállapí­tani: a hivatalos jelentés vagy felületes volt, vagy tudatosan valótlant állított. ' De ezért a felelősséget valakinek akkor is viselni© kell, ha a hivatalos jelentést óvatosságból senki sem írta alá. Az illetők ma is rendőri felügye­let alatt vannak, a megalázotts ágnak abban az állapotában, amelybe eddig — bocsánatot ké­rek — csak az utcai lányok és a toloncházba való csavargók, munkakerülők jutottak és ezek a tisztességes (magyar emberek és magyar leányok kénytelenek elszenvedni az utcai prostituáltaknak kijáró szerepet és helyze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom