Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-314

Az országgyűlés képviselőházának 31 k. vonatkozólag állítólag a következő kijelentést tette: *A guis/tau egy szegény harmados ember­nek elvitte az (Utolsó szem búzáját a felelőtlen ideiglenes végrehajtó és hazudott a tanácsno­kának, amikor az esetet jelentette, talán így akar érdemeket szerezni az előbbre jutáshoz.« A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye es a vélel­mezett bűncselekmény között kétséges, mert a nyomozási eljárás során kihallgatott tanúk vallomásainak egybevetése alapján nem álla­pítható meg, hogy (nevezett képviselő a vád tárgyává tett kifejezéseket használta volna. zaklatás esete forog fenn, javasolja at. Kép­viselőháznak, hogy Takács Ferenc országgyű­lési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát 'bezárom ós a­tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezjik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a men­teJimi bizottságnak Talkács Ferenc országgyű­lési képviselő úr mentelmi ügyében tett javas­latát elfogadni! (Igen!) A Ház a mentelmi bi­zottság javaslatát «magáévá tette és Takács Ferenc országgyűlési képviselő úr tmentelmi jogát ebben az; ügyben nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság 607; számú jelentése gróf Pongráez Jenő képviselő úr men­telmi ügyiében. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előad: Tisztelt Képviselő­házig A szegedi kir. főügyészség gróf Pongráez Jenő országgyűlési (képviselő mentelmi jogá­nak felfüggesztését kérte, imert a gyulai kir. járásbíróság megkeresése szerint nevezett kép­viselő ellen dr. Rohály Pál kondorosa kötzségi orvos tett feljelentést azért, mert a »Békés« című gyulai helyi időszaki lap Nagy Gusztáv nevű tudósítója előtt Gyulán 1936. évii július hó 21. napján azt a tényt állította róla, hogy Szarvas és Kondoros között 1936. évi július hó 20- napján történt autó- és kerékpárfcarambol súlyos sérültjét nem vette rögtön kezelés alá, hanem azt kérdezte, hagy a honoráriumiot ki fogja fizetni s a költségeket, majd azt kérte, hogy hozzanak előbb jódot, kötszert és tetanusz injekciót, addig hozzá nem nyúl ti taz erősen vérző sérülthöz. A feljelentés tárgyát képező ezen cselek­ményben az 1914 : XLI. t.-c. 1. '§-ába ütköző és a 9. §. 6. pontja értelmében felhatalmazásra hi­vatalból üldözendő rágalmazás vétségéneik tény­álladéki elemei állapíthatók meg. Békés vármegye alispánja, mint a sértett felettes hatósága a bűnvádi eljárás lefolytatá­sához szükséges felhatalmazást 1936. évi októ­ber hó 20. napján 20.171/1936. szám alatt meg­adta. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között nem kétséges, zakla­tás esete nem forog fenn, javasolja a t. Kép­viselőháznak, hogy -gróf Pongráez Jenő ország­gyűlési képviselő ímentelmi jogát ebben az ügy­ben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a men­ülése 1938 május 17-én, kedden. 625 telmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és gróf Pongráez Jenő képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 608. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: Tisztelt Képvi­selőház! A budapesti kir. főügyészség Drozüy Győző országgyűlési képviselő mentelmi jogá­nak felfüggesztését kérte, mert a budapesti királyi büntető törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szer­kesztő ellen Bíró Imre Boldizsár lapszer­kesztő főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Magyar Gazda« című poli­tikai hetilap 1937. évi augusztus hó 22. napján kiadott 34. számában megjelent »Szelid szer kesztői üzenet« feliratú cikk tartalma, de kü­lönösen annak következő kitételei miatt: »... barátai és tanítványai, akiket örökség kép hagyott a Magyar Agrársajtó Szindiká­tusra, meg nem engedett módon garden-party jegyekkel üzérkednek.« »ö azonban jól tudja, hogy a szindikátus vezetősége arról semmit sem tud, s mégis személy szerint az elnököt, azt a férfiút állítja be bűnbaknak« »... akinek lábujja hegyében több az etika, mint önnel* egész lényében — Jékefbe oltott Imre Boldi­zsár! Mielőtt a bíróság előtt számolna ezért a vaddisznóságért, meg kell mondanunk ön­nek, — a zsidónak, kereszténynek, egyként hit ványnak, a zupásból helyesírástudás nélkül, zergetollas agrárszerkesztővé magasztosult iro­dalmi Baezur Gazsinak, hogy — lelkünkre, dol­gos életünkre esküszünk: könnyes szemmel sírjuk a gyalázatot, hogy a sors valaha is összehozott minket és agrárujságíró társadal­munkat Önnel, a potrohos, csúnya szolifugá­val: Önnel — a Berger Jékefbe oltott Imre Boldizsárral!«. A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző s a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét a felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hír lapi közleményért Drozdy Győző országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között nem, kétséges, zak­latás esete nem forog fenn, javasolja a t. Kép­viselőháznak, hogy Drozdy Győző országgyű­lési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát 'bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom Követ­kezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a men­telmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság" javaslatát elfo­gadta és Dnozdy Győző képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 609. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház!

Next

/
Oldalképek
Tartalom