Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-299

Àz országgyűlés képviselőházának lönösen nem alkalmas arra a^ mai bizonytalan időkben, amikor az áralakulásban nem is árhullámzásnak, hanem olyan ár leszakadásnak van kitéve, hogy például az állatárakban máról-holnapra 40%-os esések állhatnak be, amikor az agrikultúra nem tud megfelelő szilárd kalkulációs alapon elindulni és nem tud magának olyan rendszert felépíteni, amelyre biztosan számíthat. Az kétségtelen tény, hogy az ilyen megrázkódtatások a mezőgazdaságban munkanélküliségre, pangásra, a 'befektetett tőkék elvesztésére vezetnek, nekünk tehát nemcsak biztonsági szelepként, hanem komoly gazdasági tényezőként is ki kell építenünk^ az ipart. Ez nagyon örvendetesen meg is történt az elmúlt időkben és ma már a magyar ipar különösen a minőségi termelés tekintetében az európai iparok versenyében nagyon sok tekintetben igen magasan áll. Megértem és helyeslem azt, ha ez^ az ipar vámvédelemben és különféle kedvezményekben részesül, ellenben jogokat kötelezettségek nélkül nem tudok elképzelni, iha tehát az állani ezt az ipart kedvezményben részesíti, akkor legalálbb annyi joga legyen meg az államnak, hogy a Pénzintézeti Központ útján ezeknél a vállalatoknál állandó és kötelező revíziót folytathasson és betekintése legyen ezeknek a vállalatoknak intern mérlegeibe, mert azt, hogy valamely gazdasági ág egyfelől vámvédelmet élvezzen, másfelől adót ne fizessen, semmikép pen sem tudom összeegyeztetni. Határozati javaslatom ennek a kiáltó ellentétnek és igaz ságtalanságnak a megszüntetését célozza. II. számú határozati havaslatom a következőképpen szól (olvassa): »Utasítsa a. Ház a kormányt olyan törvényjavaslatnak három hónapon belül leendő benyújtására, amelynek tárgya: Azon alapelvnek törvénybeiktatása, hogy az 1937 :XXI. te. 1. §-ának, valamint 2. §-a 1. és 3. 3- pontjának hatálya alá eső vállalatoknál bármely munkavállalónak bánmely címen élvezett összes illetménye nem haladhatja meg a m, kir. miniszterelnök törvényes illetményeit. (Helyeslés a baloldalon.) Az ezen felül élvezett illetmények beszüntetendők és az így elért megtakarítások 1. a vállalatoknál alkalmazott munkások imiunkabérének emelésére, 2. a vállalati munkás jóléti intézményekre, 3. a Nemzeti önállósítást Alap céljaira fordítandók.« (Elénk helyeslés a baloldalon és a közében.) T. Ház! Talán nem kell bővebben kifejtenem azt, hogy Magyarországon a legnagyobb erkölcsi és szellemi munkát az ország miniszterelnökének kell végeznie. Ha az ország miniszterelnöke, aki az egész kormányzásért vállán viseli a felelősséget, bizonyos illetménnyel ímegelégedhetik, akkor ezekben az átmeneti és nehéz időkben, amikor mindenkinek meg kell hoznia a maga áldozatát, az én véleményem szerint, magánvállalatoknál is ,meg lehet elégedni ezzel az összeggel és senkinek sem lehet magasabb illetménye, mint a miniszterelnöknek. (Elénk helyeslés a baloldalon. — Helyeslés .jobbfelől — Horváth Zoltán: Mit szól ehhez Fabinyi? — Br. Berg Miksa: Fabinyi mit szól hozzá?) Antal István igen t. képviselőtársam egyik legutóbbi beszédében azt hangoztatta, hogy Magyarországon a jövedelem 80%-a a lakosság 20%-ának kezében van, viszont a lakosság 80%-a a jövedelemiből csak 20-%ot élvez. ABÜÍ299. ülése 1938 április 26-án, kedden. 35 kor ezt a kiáltó ellentétet kívánom eloszlatni, azt hiszem, t. Ház, lényeges lépést ajánlok a szociális feszültség levezetésére és ezért ezt a határozati javaslatot feltétlenül alkalmasnak tartom kedvező hangulat és kedvező szociális atmoszféra kialakítására. Következő határozati javaslatom a következőképpen szól (olvassa): »Utasítsa a Ház a kormányt olyan törvényjavaslatnak hároou hónapon belül leendő benyújtására, amelynek tárgya: »A legalább a VI. fizetési osztály legalacsonyabb fokozatát elért állami, törvényhatósági, községi tisztviselő öt évig, miniszter és államtitkár pedig tíz évig nyugdíjazása vagy állásából történt felmentése napjátó! számítva sem az állami, törvényhatósági, községi szolgálatban napidíjasnak vagy szerződéses alkalmazottnak, sem az 1937:XXI. te. 1. §-ának, valamint 2. §-a első és harmadik pontjának hatálya alá eső vállalathoz alkalmazottnak nem alkalmazható. (Helyeslés baifelől.) Ez a rendelkezés nem érinti a miniszter és államtitkár által kinevezése előtt viselt állásnak újból való elfoglalását.« (Dinnyés Lajos: Csináljuk meg kérem! — Rassay Károly: Hat évvel ezelőtt indítványoztam! — Bárczay János: Ugyan kérem! Talán rajtunk múlik, képviselő úr? — Rassay Károly: Már hat évvel ezelőtt indítványoztam, de leszavaztak! — Zaj. — Horváth Zoltán: Hát kinn múlik? Többen vannak, megszavazhatják!) T. Ház! Azt hiszem, hogy e javaslatom indokolására sem kell különösebb okfejtésekbe bocsátkoznom. Abszurdum, hogy nálunk 15 éven keresztül minden miniszter, kiválóan kényelmes vezérigazgatói székbe jut, (Br. Berg Miksa: Csak szegény Lázár Andor nem! — Horváth Zoltán: Az »Lázár« maradt! — Derültség.) s amikor politikai szolgálatait a hálás haza már megelégelte, akkor a magángazdaság ölelő karjaiba siet és sokkal nagyobb illetmények mellett a párnázott vezérigazgatói székben éli le életének hátralévő bús napjait. (Derültség.) Ez a rendszer nem tartható fenn. Ez a rendszer ellenkezik a szociális igazságossággal. (Ügy van! Ügy van! balfelöl) Nem lehet politikai érdemekért közgazdasági stallumokat elfogadni. (Úgy van! Ügy van! half elől.) Természetes dolog, hogyha valaki már minisztersége előtt is benn ült egy állásban, újra elfoglalhatja állását. (Dinnyés La» Jos: Schneller visszamehet! — Élénk derültség. — ReményiSchneller Lajos pénzügyminiszter: Máris visszaküldtök? — Derültség.) A miniszter úrnak ez testhezálló javaslat. Ezt a kiáltó igazságtalanságot azonban, mint már mondtam, ezen a téren is meg akarjuk szüntetni. A következő határozati javaslatom szintén törvényjavaslat benyújtását célozza és tárgya a földbirtok helyesebb megoszlásának előmozdítása a következő alapelvek mellett: (Olvassa): »1. A bár több tulajdonos tulajdonában álló, de egy gazdasági egységet alkotó, vagy több önálló gazdasági egységet alkotó, de ugyanazon tulajdonos vagy társtulajdonosok tulajdonában álló mezőgazdaságilag művelt földbirtok legnagyobb területe az ország határától mért 50 kilométeres övezetben 1000 katasztrális holdban, egyebütt 5000 katasztrális holdban nyer megállapítást. (Rassay Károly: Na? — Helyeslés a középen. — Mozgás. — Brogli József: Nagyon sok!) < 2. A földbirtokrendezési terv minden köz-