Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-309

Az országgyűlés képvisel ("házának hoztak. Ha tehát a zsidóság azt kívánja, hogy a magyarság kebelébe számíttassék és ha magát asszimiláltnak tartja, akkor ilyen nehéz viszonyok közt se tagadja meg magyar imivoltát és ne vezesse az érdek, az' egyéni érvényesülés, amint lapjukban, az Egyenlőségben ez helyesen ikii is volt fejtve. A zsidóság nemzetközi összeköttetése ma már ebben az autarchiás világban nem számít, de hogy mennyire támogatják egymást nemzetközileg, annak bizonyítéka, hogy Berlinben olyan budapesti zsidógyerekek voltak német lapok szerkesztői, akik németül sem. tudtak, természetesen nem a mostani időkben, hanem a weimari Németországban. Azt is látjuk, hogy a színi pályán és a zenészét terén a "zsidóság internacionálisan behálózta az egész világot. Látjuk, hogy olyan színésznőt, aki jóformán imég németül sem tudott, német filmben szerepeltettek odakint Hollywoodban, hogy megfelelően tudják azután őt idehaza prezentálni, hogy as a film, amelyben odakint szerepelt, ide mint idegen film jöjjön és az ő egyéniségének és kiválóságának mintegy szimbólumaként szerepeljen a magyar filmművészetben. En az utóbbi időben azt láttáim, hogy a keresztény tehetségeiket minduntalan csak elnyomták, ezzel szemben sok olyan tehetség szerepelt a zsidóság köréből, aki tulajdonképpen nem is volt tehetségnek mondható- Talán a zeneművészet az egyetlen iter, ahol ők esetleg néha nagyobbat tudnak produkálni, a zene iránti faji szeretetüknél fogva, de még itt sem tudtak olyan átütő erővel megjelenő tehetségeiket felmutatni, akik minden körülmények közt a keresztényeket elnyomhatnák. Ami az újságíró-kérdést illeti, én hajlíthatatlan vagyok abban a felfogásomban, hogy zsidó ne legyen Magyarországon újságíró. Katasztrofális szerencsétlenségnek tartom, hogy az ujságírókamarának 20% zsidó tagja lehet. A mai kapitalista újságírás, — mert hiszen annak kell mondanom — a zsidó szerkesztő kezében van, aki gyönyörűen kijátssza majd a törvényt. még pedig olyanformán, hogy nem tart állandó alkalmazottakat, hanem majd külön írói honoráriumokért íratja meg a cikkeket és így íratja meg a lapot. Az egész törvényt ki lehet forgatni, ki lehet játszani azáltal, hogy nem fixfizetéses alkalmazottak lesznek, hanem időről-időre dolgozó alkalmazottaik veszik fel az írói honoráriumokat. (Horváth Zoltán: Az újságírás hivatás, nem mesterség!) T. Képviselőtársam azt mondja, hogy az újságírás hivatás és nem mesterség. Szomorúan kell megállapítanom; hogy ma is nagyon sokan vannak olyanok, még a politikai életben számottevű egyéniségek is, akik a meggyőződésüknek meg nem felelő lapokba írnak vezércikkeket megfelelő szerzői honoráriumért, ezért mesterség. (Csoór Lajos: Professzinista politikusok vannak!) Nekem nem is kell ezzel bővebben foglalkoznom, ezt a materialiisztikus helyzetet igen szépen feltárta az előttem szólott t. képviselőtársam és én nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni. (Horváth Zoltán: Az irodalmat nem lehet iparszerűen űzni!) De. sajnos, ez így van. Erkölcsileg alkalmatlanoknak tartom a zsidókat arra. hogy magyar újságírók legyenek. A zsidó nem tud objektív lenni, a zsidó elfogult, nem tud disztingválni. Akármikor legyen szó zsidóról, abban a pillanatban az ő zsidó ujságjában minden eszközzel megvédi. Hiszen konkrét eseteket tudok erre mondani. TJjból 309. ülése 1938 május 10-én, kedden. 413 felidézem azt, amit a bizottságban is elmondottam, hogy itt volt Kispesten a legnagyobb gazságokat elkövető Román-Roth nevezetű ügyvéd (Hubay Kálmán: Azt írták, hogy előkelő ügyvéd volt! Tisztalelkű!) és mert a kormány lapjai leleplezték üzelmeit, a zsidó lapok felháborodással írtak ezekről a leleplezésekről. (Hubay Kálmán: Hajsza volt ellene, azt írták!) Megírták, hogy hogyan lehet ilyen tekintélyes ügyvédet ilyen dolgokkal vádolni, sőt egyenesen megtámadták a kormány lapját azzal, hogy azért bántja az illetőt, mert zsidó. (Hubay Kálmán: Előkelő, tisztalelkű ügyvéd!) Ez ellen az ügyvéd ellen azután különböző csalási ügyekből folyólag 96 bűnvádi feljelentést adtak he, ma pedig a jól megérdemelt 'börtönben ül. (Hubay Kálmán: Sohasem fog eleget kapni!) Ez az egy példa is megvilágítja a zsidó újságírók mentalitását. Amikor zsidóról van szó, a valutasíberek neveit egyáltalán nem közlik, mindig a nagy ismeretlenről beszélnek. Bezzeg, ha egy jóhangzású keresztény név akad véletlenül, heteken át ebből élnek és, mint égbekiáltó bűnöket, kiteregetik mindazokat a bűnöket, amelyeket az illető talán véletlenül mások befolyására, követett el. Meg lehet ismerni a zsidó sajtó mentalitását, amikor a keresztény politikusokat támadja. Különleges elfogultsággal ír róluk és például a törvényszéki tárgyalásokat sem hív szellemben közli. Amikor pedig megtörtént, hogy akadt egy bíró, aki egyik képviselőtársunk indokolatlan megtámadása alkalmával — Marton Béla képviselő úrról volt szó — kiutasította őket a tárgyalóteremből, akkor egyszerűen az ő autonómiájuk és szuverenitásuk megsértését látták ebben és igazságért kiáltottak T. Ház! Még egy félóra meghosszabbítást Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja. Csilléry András: T. Ház! A zsidó sajtó destruktív hatása most is egyenesen rettenetes. Hogyan írnak például most is Az Est es a többi iapok a római pápáról, a kereszténységről, a papokról! Páter Banghának védekeznie kellett az ellen, hogy belekapaszkodja

: nak az ő reverendájába. A háború előtti utolsó években azt írták a katolikus egyházról, hogy »mint nőstényfarkas, felfalta híveit« és hogy »nincs szükség papokra egy országban«. (Egy hang a középen: Ki irta?) Természetesen Az Est, ki más? A legszemérmetlenebh hangon ír a zsidó sajtó a mi nagy törí ténelmi alakjainkról. A zsidó mindent destJ ruálni akar, fel akarja forgatni az országot, a társadalmi rendet, hogy a zavarosban halásszon Egyetlen egy kultúrnemzet nem veszi tőlünk rossz néven, ha kizárjuk a zsidókat az ' újságírásból, mert okmányokkal tudjuk igazolni, — mint ahogyan t. képviselőtársaim az előbb felolvasott néhányat — hogy hazánk katasztrofális helyzeteiben a zsidók mindig a rombolást és a destruálást hirdették saját lapjaikban. A törvényjavaslatnak azt az intézkedését, hogy a zsidó hitélettel foglalkozó szaklapokat zsidók írják, aláírom, de ezeken a lapokon fel kell tüntetni, héber betűkkel, hogy zsidó lapok. Hadd tudja a közönség, hogy miről van szó. A zsidó sajtó teljesen pénzügyi vállalkozás. Azért, hogy több példányt tudjon eladni, a bulvárlap természetszerűen olyanokat képes