Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.
Ülésnapok - 1935-299
I 32 Az országgyűlés képviselőházának ennek a javaslatnak a megszavazásával. A szakértők azt mondják, hogy ez a befolyó ösz~ szeg nagyobb lesz, mint ahogyan a javaslatban tervezve van, mert a rendelkezésre álló adóalapok többet fognak produkálni a javaslatban tervezett kulcs mellett való megadóztatás esetén, mint amennyi a javaslatba be van állítva. Beszéde végén pedig nagyon helyesein «miutlatottt rá Malasits képviselőtársaim arra, mogy ennek iáz egész, javaslatnak, illeive megszavazandó törvénynek sikere attól függ, (hogy megtudja-e teremteni a koonmámy ebiben az országban iaz építő ni'Uinkía atmoszféráját! (Propper Sándor: Már megterem teltté! Megtejremtettíe iaa ellenkező atmoszférát!) Mert egy ilyen mindem izomerőt, minidien idegszálat éis lelki [képességet igénybevevő erőfeszítést a neimzet csak aikkor tud sikereseim keresztülvinni, ha lelkileg diszponálva van nagydolgok végrehajtására. Letört, Önbizalmát vesztett nemzettel ilyen nagy célokat megvalósítani nem lehet. Erire a kiét 'tételre építem fel (beszédeimet: a javaslat felhatalmazási, általános politikai jellegére ési fannak &i lellki atmoszférának fontosságára, amielylbem ez a törvény imtajd a maga életét ímegkezdi. Ezér/tj nemcsak szakszerűéin kívánok -a javaslattal foglalkozni, hanem (minit a költségvetési vitánál is szokás, általános politikai bírálaltlot m kívánok mondani a kormány ténykedéseiről, m^rt az a vélieimiémyeim, hogy ha valaimlikor, aikkor ennek a javaslatnak tárgyalásánál igemis a kormány általános és: egész politikai magatartását alapos bírálait tárgyává nemcsak szabad, hanem keil is fenni. (Ügy van! bal felől.) T. Ház! A javaslatot a független kisgazdapárt, amelynek megbízásálból itt most a javaslathoz hozzászólóik, elfogadja, még pedig azért, mie(rt ázom az elvi alapom áll, hogy minid erat a hadseregnek. , Nem felejtettük el, hogy nagy nemzeti tiragédiánk 1918-ban akikor teljesedett be, amikor egy szerencsétlen emlékű magyar hadügyminiszter kiimiomdta, hogy mem akar többé katlanát látni. (Ügy van! Ügy van!) És aziü stími felejtettük el és nemi is fogjuk isohia elfelejteni, hogy a magyar feltámadás első sugafra akkor yillamt meg, aamiilkor nagybányai Horthy Miíklós <megkezditle Szegeden és, folytatta a Dunántúl a nemzeti hadsereg megszervezésiétt'. Sem, (belső remdet, seim külső tekintélyt mein kivárahiat magának egy állam, amelynek nincs jól megszervezett, fegyelmezett, hazafias szelleműi, de a politikától minden vonatkozásban. Itávdltaritíott hadserege. Amikor tehát a független kisgazdapárt öröinlmel, sőt miondhatnám lelkesedéssel hozza meg ezt a nagy áldozatot a miagyair hadsereg fejlesztése érdekében, a kormiányinak a hadsereg fejlesztéséhez solk sikert és szerencséit! kíván és azt óhajtja, hogy az országnak minél több haszna származzék, a hadsereg megerősítéséiből. Mert min den nép annyit nyom a, nemzetiközi tülekedések serpenyő jelben, amennyi eirőit fegyveresi ereje jelent. A wiüsoná pacifista jelszavak .az alattit a 20 esztendő alatt, amely a világháíború befejezése óta lepergett, csúfosan megbuktak. Ha valaha valaki pacifista volt, .be kellett látnia, hogy az leaniberiség vagy mem érett meg a pacifiamiusra, vaigy 'talán sohasem fog raiieigérnl, miért alaptermészetével ellenkezik a poeifizmius és úgylátlszik a bellumi omnniuim ©omtra omnes, a mindenki háborúja mindenki ellen életeleme a 299. ülése *1.938 április 26-án, kedden. fejlődésinek, úgylátszik, hoigy háború nélkül a légkör soihasem fog nneigtisztulni, hogy a feszültségek levezetője ibármemmyire undorító, inhumánus és bármennyire ellenkezik is az ember jiolblb érzéseivel, mindörökké csaik a háború marad. Ezért fogadjuk el ezt a javaslatot, azonban ennek elfogadása a legtávolabbról sem jelent bizalmi vótumot a kormány számára. A treugtt deinek vége. Mi, a független kisgazdapárt, a választójogi javaslat tető alá hozása érdekében szinte az öngyilkosság haláráig mentünk el és szállítottuk a bizalmat éjjel és nappal a kormánynak. (Tauffer Gábor: Ez az oka a mai helyzetnek!) Ennek ma miár vége, mi ezzel az öngyilkos politikával szakítunk, akciószabadságunkat visszanyertük és nem vagyunk hajlandók a kormány váltóját zsímlui. Nem szeszélyből és nem: hangulatból, hanem abból a mélységes cmeggyőződésbőd, hogy az a kormány, amelynek a tevékenysége ilyen hallatlan bizalmi válságba döntötte az országot, nem alkalmas az ügyek eredményes továbbvitelére. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Nem vagyunk hajlandók többé a pakfongot színaranyképpen értékelni, a limonádéról elhinni, hogy tokaji aszú és nem vagyunk hajlandók a tehetetlenséget •megfontoltságnak és az egyhelyben topogást bölcseségnek minősíteni. Haladást kívánunk, aktivitást kívánunk. (Zaj a baloldalon.) Eddig elmentünk az öngyilkosság határáig azért, hogy végre-valahára a titkos választójogból törvényt csináljunk. Ennek ideje azonban lejárt. A közéletben olyan jelenségek vannak, amelyek mellett aggodalmunk nyilvánítása nélkül nem lehet elmennünk. Politikai kérdéseket tárgyalunk a legszélesebb mederben. Azt 'hiszem tehát, elmondhatom ezzel kapcsolatban a következőket. (Halljuk! Halljuk!) Néhány nappal ezelőtt lezajlott Budapesten a Gellért-szállóban egy fényes vacsora, amelyen egy aktív alispán, a Nemzeti Egység Pártjának egyik társelnöke, a székesfőváros tiszti főügyésze és egy aktív miniszteri tanácsos f eláll va ünnepeltek egy olyan embert, (Hubay Kálmán: Aki az egyik legtisztességesebb magyar ember! — Halljak! Hall juk! balfelől.) aki ezidőszer:nt a kormány renj delkezése következtében rendőri felügyelet alatt áll. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Hubay Kálmán: Nincs törvényes indoka a rendőri felügyeletnek! — Fábián Béla: Ezt intézzék el a kormánnyal! — Br. Berg Miksa: Az egyiket rendőri felügyelet alá helyezték, a | másikat nem 1 ?! — Halljuk! Halljuk! —Gr. Fesi tetics Domonkos: Már vacsorázni seon szabadi j — Malasits Géza: Dehogy mernek a kormány• nyal vitába szállni! A segédcsapatai a kormánynak! — Hubay Kálmán: Micsoda? — Nagy zaj. — Gr. Festetics Domonkos: Már vacsorázni sémi szabad? — Hubay Kálmán: Hol a bűntett? Nincs ellene törvényes eljárás! Ma sem vitték a törvény elé! — Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Rassay Károly: Maradjunk csak a politikai vonatkozásoknál! — Horváth Zoltán: A kormány intézkedett!) Sulyok Dezső: Ügy szeretném ezt a kérdést objektíve megvilágítani. Engedjék meg nekem! Elnök: Kérem a képviselő urat, 'méltóztassék a törvényjavaslatról beszélni. (Hubay Kálmán: Ez a helyes! — Horváth Zoltán: Politikai bizalom kérdése! — Zaj a baloldalon és a középen.)
