Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-308

386 Az országgyűlés képviselőházának évre el van látva nemes valutával. Az ezermilliós kölcsön, a beruházási kölcsönnel, amelyet a kormány kibocsátott, ez a nemzet kötelességének tesz eleget hazájával szemben, de meg kell említenem valamit, — és ezt nem is én mondom, hanem odakintről hoztam, különösen a munkástömegéktől — azt, hogy nem tudom, ez az ezermilliós kölcsön nem árt-e majd sokat különösen a munkásosztálynak, (Mozgás.) Ismerek a községemben olyan birtokost, ezerholdas birtokost, akinek most 40.000 pengőt kell fizetnie a beruházási kölcsönhöz való hozzájárulásként. Most, amikor a munkás az 1 pengő 30 filléres napszámmal nincs megelégedve és bérjavítást akar, azt mondja ez a birtokos: Barátaim a múlt évben nekem 10.000 pengő adóm volt, ebben az esztendőben 18.000 ipengő adóm lesz, mert az új beruházási törvény értelmében nekem a beruházásokhoz szent kötelességem hozzájárulni. Ez a beruházási kölcsöntörvényjavaslat különösen a honvédelem szempontjából, de más szempontokból is nagyon fontos. Nagyon fontos már csak azért is, mert a kormány programmjában benne van, hogy ebből az ezermilliós kölcsönből utakat akar építeni és a gazdasági életet akarja fellendíteni. Csakhogy nem tudom, mélyen t. Képviselőház, hogy azok a munkások, akiknek munkaadói — és ezek feladata a beruházási kölcsönhöz hozzájárulni — nagy vagyonadót fizetnek, bír ják-e addig, amíg az egymilliárdos kölcsön kikerül az illető dolgozó munkások kezébe. Mélyen t. Képviselőház! Engedtessék meg nekem, hogy én is foglalkozzam ezekkel a szélsőjobboldali agitációkkal. Nem akarok itt a németek ellen beszélni, hiszen a világháborúban a magyar hadsereg, a magyar katona ság a nemetekkel összeforrott. Mi ezt az öszszeforrást sohasem feledhetjük el, mert mint testvérek harcoltunk a világháborúban. Amikor a vidéket, a falvakat járjuk, felállunk a dobogóra és azt mondjuk odakinn a magyarságnak, a dolgozó népnek: legyetek mindig derék magyarok, álljatok meg a helyeteket nehéz viszonyok között is. (Patacsi Dénes: Helyes!) Mondom, a magyarságot serkentjük arra, hogy legyen jó magyar és akkor ebben az országban látunk embereket, utcai politikusokat, akik idegen eszmékkel járják az országot, akik idegen államok jelvényeivel és idegen államok lobogója alatt szaladgálnak ebben az országban. Kérdem a Háztól, különösen azoktól az uraktól, akik járják a külföldet, akik járják Németországot: látott-e valaki Németorszáigban csak egy németnek a kabátja gomlyukában magyar jelvényt? (Boczonádi Szabó Imre: Az összes bécsi zsidók ilyen jelvényt hordanak!) Látott-e valakinél Németországban magyar nemzetiszínű kokárdát, látott-e Németországban nemzetiszínű magyar lobogó alatt németeket masirozni? Nem látott. Ha a 84 millió németet mind megnézzük, egyetlen egy magyar jelvényt sem lehet a gomlyukukban találni. Nálunk azonban a kicsi, megcsonkított Magyarországon, künn a falvakban és a váró sókban nem látunk egyebet, mint azt, hogy nyilaskereszttel feldíszített emberek szaladgálnak, mondhatnám lázítanak. (Zaj.) Nem akarják látni ezek az urak, hogy volt ebben, az országban egyszer, egy 1918 s utána következett 1919, akkor amikor a Károlyi-kormány azt mondotta, hogy ura a helyzetnek, pár hónap múlva azonban Kun Béla kiragadta 808. ülése 1938 május 9-én, hétfőn. kezéből a hatalmat Nem láttam. 1919-ben magyar tisztet a vörös hadsereg élén. a középosztályból nagyon kevés embert láttam közöttük, ellenben láttam munkásokat, láttam géplakatosokat, vasasokat és Lenin-fiúkat, mert azok az urak, akik a Károlyi-rezsim alatt azt mondották, hogy nem félünk a farkastól, akik azt mondották, hogy ez a kormány ura a helyzetnek, kiejtették a fegyvert a kezükből abban a pillanatban, amikor azok a 'munkások, akiket most lázítanak az ország minden részében, kezükbe vették a fegyvert. (Rajniss Ferenc: Ez már sokszor megtörtént a világon!) Elnök: Kérem a képviselő urat. méltóztassék közeledni a napirendre kitűzött törvényjavaslathoz. Jenes András: 'Ez a törvényjavaslat különösen azt a célt szolgálja, — hiszen minden oldalról elhangzott ebben a Házban — hogy az állásnélküli diplomások elhelyezéséről gondoskodjék. En magam teljesen tisztában vagyok azzal, mit szolgál ez a törvényjavaslat, de engedtessék meg nekem, hogy én is rátérjek itt, a törvényhozás előtt, az álláshalmozásokra. Ha ezt megszüntetnők, nagyon sok keresztény magyar ifjú el volna (helyezhető e nélkül a törvényjavaslat nélkül is» még ha mindjárt törvény is lesz ebből a javaslatból. (Patacsi Dénes: Törvény lesz belőle!) Sok munkás emberrel beszélek. Éppen a napokban beszéltem egy munkással, aki elmondotta, hogy az egyik nagyobb közüzemnél van egy igazgató, aki foglalkozására nézve tengerészkapitány, de egy évi szabadságot kért azért, hogyha ez az igazgatói állás megfelel, ennél az üzemnél maradjon és eddigi állásából nyugdíjba menjen- Amikor ez a szakember, ez a munkás felvételre jelentkezett, így szólt az igazgatóhoz: igazgató uram, legyen szíves vizsgáztasson engem felvétel előtt. Az igazgató, aki az üzem élén áll. ezt mondotta: barátom, én nem vizsgáztathatom, mert nekem fogalmam sincs ehhez a szakmához, én katonatiszt vagyok. Ha ezek az urak ezeket az állásokat nem töltenék be, ha az az állásnélküli ifjúság, amelyről oly sokat 'beszélnek, amely ebben az országban künn van az utcán, az ilyen urak állását elfoglalhatná, akkor ezek a hangok elmúlnának és ennek a fiatalságnak, azt hiszem, túlnyomó nagy része elhelyezkedhetnék. (Patacsi Dénes: Oda is keresztényeket!) Mélyen t. képviselő urak, rátérek a földművesek kérdésére, rátérek azért, mert nem látom ebben a törvényjavaslatban azt a részt, azt a kitételt, amely a magyar mezőgazdaságot, a magyar földműves-ifjúságot és az idősebbeket is biztosítja. (Rajniss Ferenc: A mezőgazdasági napszámosok között nem biztosítottak elég helyet a zsidóknak! — Egy hang jobbfelől: Húsz százalék oda is bejuthat! — Patacsi Dénes: Az a baj, hogy a földből sok azoknak a kezén van!) Meg vagyok győződve arról, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslatot — mert ebből a javaslatból hiányzik a magyar földre, vonatkozó rész — a Darányi-kormány nagyon rövid időn belül idehozza a magyar törvényEz a most előttünk fekvő törvényjavaslat ugyanis csak akkor lesz egész, amikor nem válogatnak a földtulajdonosokban és amikor a mezőgazdasággal foglalkozó munkásság, amely ma gazdasági téren, mezőgazdasági té-