Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-308

384 Az országgyűlés képviselőházának akkor nem lesz itt zsidókérdés, mert fejlődő gazdasági életben nem sok, nem túltengő a magyar intelligencia, hanem kevés. Fejlődő gazdasági életben mindenki talál elhelyezke­dést és fejlődő gazdasági élet automatikusan levezeti azokat a problémákat, amelyeket ma megoldani nem tudunk. T. Képviselőház! Ehhez a politikához, ezek­hez az elgondolásokhoz a nemzeti egység párt­jának miénsiéakielt elemeitől kérek tácmiogiatást. (Boczonádi Szabó Imre: Mind az!) Az esemé­nyekért ők épp úgy felelősek, mint a kormány. Amint Darányi Kálmán miniszterelnök úr sem mondhatja majd, ha baj lesz, hogy nem ér a nevem, úgy a többségi párt_ mérsékelt elemei sem bújhatnak a passzivitás spa­nyolfala mögé. Itt nincs helye többé az optimizmusnak. Emlékszem olyan időre, ami­kor még tagja voltam annak a pártnak és az a párt megtalálta súlyos helyzetekben önma­gát. (Boczonádi Szabó Imre: Már itthagyta!) Emlékszem olyan időre, amikor a nemzeti egy­ség pártjának mérsékelt elemei szembe mertek fordulni még a nagyhatalmú Gömbös Gyulá­val is és meg tudták akadályozni olyan tör­vényjavaslatait, amelyek az ország szempont­jából károsak lettek volna, (vitéz Ujfalussy Gábor: Elég baj volt, hogy szembeszálltak vele! Bár ne szálltak volna vele szembe! — — Fábián Béla: Hát miről is volt szó? Hadd halljuk mi is! — Boczonádi Szabó Imre: Most sikolt majd Payr!) A nem­zeti egység pártjának mérsékelt elemei tisz­tában lehetnek azzal, hogy ha ez a szélső­jobboldali rezsim uralomra jut, elsöpri őket a politika színteréről. Üj emberek, új eszmék fogják őket elsöpörni. Ezért az ő soraikban, .a kormánypárt soraiban csak azoknak van lét­jogosultságuk, akik színt vallanak, kiállnak és helytállnak azért a véleményért, amelyet négy­szemközti beszélgetések során egymás közt gyakran kicserélnek, amelyről azonban a párt­értekezleten, vagy a plénumban beszélni soha­sem mernek. Lehetetlen és nem őszinte állapot az, hogy a Nemzeti Egység Pártjának azok a képviselői ós tagjai, akik egykoron Bethlen Istvánt vezé­rüknek vallották, (vitéz Kő József: Soha!) ma meghunyászkodva és szótlanul mennek el olyan támadások mellett, mint amilyenben Bethlen Istvánt Meesér képviselőtársunk ré­szesítette. (Boczonádi Szabó Imre: Ez a sikoly!) Meesér képviselőtársunknak megvan az a joga, hogy Bethlen István közgazdasági tudását két­ségbevonja, elvégre Bethlen a magyar poli­tikai életből koldusszegényen távozott, tehát valószínű, hogy nincsen olyan közgazdasági tudása, amilyennel egyes képviselőtársaink büszkélkedhetnek. De az nem helyes, hogy az ilyen támadásokat lenyelik azok, akik egykor Bethlen katonái voltak, hogy annyira meg­hunyászkodnak, annyira visszavonulnak és annyira nem mernek a magyar élet fontos kér­déseihez hozzányúlni, hogy mindent szó nélkül eltűrnek és saját háttérbeszorításukat is lenye­lik. Elegen vannak ahhoz odaát, hogy kimond­ják azt, amiről maguk között beszélnek és ami az ő meggyőződésük, mert ha így tesznek, ak­kor erejüket érvényesíteni tudják. Egy súlyos, fontos javaslat tárgyalásánál, súlyos és az egész magyar életre kiható órákban a mérsé­kelt politika uralomrajutásához, a mérsékelt politikai irányzat megerősítéséhez nem az el­lenzéknek, hanem a Nemzeti Egység Pártja mérsékelt elemeinek támogatását ké rem. J\ ja­308. ülése 1938 május 9-én, hétfőn. vaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés bal­felől, A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Karnis Gyula foglalja el.) Elnök: T. Ház! A Ház ülését újból megnyi­tom. Szólásra következik Jenes András képvi­selő úr. Jenes András: Mélyen t. Ház! Méltóztas­sék megengedni, hogy mielőtt magához vaslathoz hozzászólnék, csak röviden, néhány szóval belekapcsolódjam Payr Hugó képviselő­társam beszédébe. Payr Hugó képviselőtársam felszólalásában megütötte a fülemet egy kife­jezés: a tömegnyomor. Tömegnyomorról be­szélt Payr Hugó képviselőtársam is, és ugyan­erről beszélnek odakinn a vidéken, a falvak­ban azok az urak is, akik ellen itt a Házban ő beszélt: az általa szélsőjobboldaliaknak neve­zett agitátorok. Nemcsak én, hanem ott kint a tömegek is arra vagyunk kíváncsiak, hogy ha egyképpen hangoztatják a tömegnyomort, Payr Hugó képviselőtársam, aki majdnem minden beszédében megemlíti ezt és azok a kint élő szélsőjobboldali agitátorok, ki fogja ezt a kérdést megoldani 1 ? En három éve vagyok tagja ennek a tör­vényhozásnak. Meg kell állapítanoim, hogy három évvel és öt évvel ezelőtt tényleg tömeg­nyomor volt ebben az országban, de ezt na­gyabb részben igenis levezette ez a kormány, ez a reformparlament. Éppen ezért, mielőtt a javaslathoz hozzászólnék, már élőire iá köszö­netet mondok ennek a 'kormánynak, s a kor­mány elnökének azért a hatalmas munkájáért, hogy a Ház elé hozta ezt a zsiidójavaslatot. Erre a javaslatra ilgenis szükség volt és szük­ség van arra, hogy ebből a javaslatból törvény legyen. Ez ugyanis megoldja azokat a kérdése­ket, amelyekkel itt ebben az országban meg­száimlálihatatlan sok ember már 19 év óta fog­lalkozik. Ügy emlékszem. 19 évvel ezelőtt vetődött fel ^ebben az országban a faj védelem kérdése. 19 év alatt hallottuk a fal vakban, a városok­ban, uton-útfélein, hogy ezt a kérdést meg kell oldani, de 19 év alatt nem volt államférfiú és a hangoskodók közül nem került ki olyan fér­fiú, aki bátran, magyar emberhez illően az ország színe előtt ki mert volna állni egy.ilyen nagyfontosságú törvényjavaslattal, mintamely­lyel ki mert most állni a kormány elnöke, Darányi Kálmán, aki a magyarságért küzd. Ha ebből a törvényjavaslatból törvény lesz, úgy tudom, azt a célt fogja szolgálni, hogy a keresztény magyarság a gazdasági életben elhelyezkedhessék. Ennek a javaslatnak elgondolása nagyon 'szép, hangzatos, tetszik is odakint az emberiségnek. Méltóztassék azon­ban megengedni, hogy itt rámutassak arra, mi okozta azt. hogy az elmúlt évtizedek alatt á keresztény magyarság gazdasági, kereske­delmi és üzleti téren, a gazdasági életben nem helyezkedhetett el. Hivatva vagyok ezt itt is­mertetni, mert kint éltem, az emberiség közt, éltem a mi uraink iközt. Ebben az országban az elmúlt évtizedek Ideje alatt a kereskedő. az iparos a mi középosztályunk, dzsentriink, atrisztoíkrátáink előtt nem volt ember. Ne mél­tóztassék rossznéven venni tőlem, ha kijelen­tem, hogy ez nemcsaik a 'múltban, nemcsak év-

Next

/
Oldalképek
Tartalom