Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-304

Az országgyűlés képviselőházának 304. ülése 1938. évi május hó 3-án, kedden, Sztranyavszky Sándor, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A Ház a napirenden lévő törvényjavaslat vitájának tartamára az ülések idejét napi 8 órában állapította meg. — Az állami rend megóvása végett szükséges sajtórendészeti rendelkezésekről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Vázsonyi János, Nagy Emil, Rupert Rezső, Surgóth Gyula, Meizler Károly, Ángyán Béla, Sulyok Dezső, Csoór Lajos, Propper Sándor, Drobni Lajos, Hubay Kálmán. — A leg­közelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációs-könyv felolvasása. — Személyes kérdésben felszólalt : Haám Artúr és Propper Sándor. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A hormány részéről jelen van : Mikecz Ödön. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra i perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Huszár Mihály, a javaslatok mellett felszólalók jegy­zésére vitéz Kenyeres János, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Vásárhelyi Sándor jegyző urakat kérem fel. A t. Ház tudomására hozom, hogy legkö­zelebbi ülésünkön a napirend megállapítása után a pénzügyminiszter úr írásbeli választ fog adni Cseh-Szombathy László képviselő úr­nak az adóhátralékok behajtása ügyében folyó évi április hó 6-án előterjesztett interpelláció­jára. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. T. Ház! Mielőtt napirendünk tárgyalására áttérnénk, határoznunk kell Temple Rezső képviselő úr tegnap benyújtott indítványa fe­lett, amelyben javasolja, hogy a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat vitájának tartamára az ülések ideje napi 8 órában állapíttassák meg. Kérdem, méltóztatik ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház az indítványt elfogadta. A ház­szabályok értelmében imént hozott határoza­tunk már mai ülésünkön érvénybe lép. (Eszter­gályos János: De legalább be is jönnének a képviselő urak! — vitéz Benárd Ágost (a balol­dal felé): Ott is!) Most pedig áttérünk a napirendén levő tör­vényjavaslat tárgyalására. (írom. 617., 619.) Szólásra következik Vázsonyi János kép­viselő úr! Vázsonyi János: T. Ház! A napirenden szereplő törvényjavaslat »az állami rend meg­óvása végett szükséges sajtórendészeti rendel­kezésekéről szól, lényegében azonban, ahogyan a tegnapi ülésen az erről az oldalról felszólalt KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIII. képviselőtársaim fejtegették, a sajtószabadság megszüntetését jelenti. Elméletileg lehet, hogy igazuk van az igen t. képviselőtársaimnak, akik erről az oldalról ilyen irányban kritizál­ták a javaslatot, gyakorlatilag azonban nincs igazuk, mert megszüntetni csak olyasmit lehet, ami van vagy volt. A sajtószabadság ebből a szempontból abban az elbírálásban kell hogy részesüljön, hogy »de strigiis quae non sunt«; sajtószabadságról ugyanis 1914 óta — tehát éppen azóta, amióta a sajtótörvény létezik — valójában nem beszélhetünk. Nem beszélhetünk pedig azért, mert 1914 óta a háború esetére szóló kivételes hatalmon alapuló rendelkezések voltak érvényben, amely rendelkezések a sajtó­szabadságot nemcsak, hogy nem tartották fenn és nem inaugurálták, hanem — egészen termé­szetszerűen — a sajtószabadságot megkötötték. (Esztergályos János: Az író tolla bilincsbe van verve!) Törvényileg beszélhetünk sajtószabadság­ról, mert a törvény alapján van sajtószabad­ság. Az 1914 :XIV. te. 1. §-a teljesen abban a szellemben, ugyanazzal a szöveggel, mint az 1848-as törvény, csak más szórenddel fejti ki, hogy sajtó útján mindenki szabadon közölheti és terjesztheti gondolatait. (Esztergályos Já­nos: Próbálja meg!) Ez a törvény azonban — mint nagyon jól méltóztatik tudni — sohasem élt, mert a háború alatt — amint ezt éppen az előbb voltam bátor megjegyezni — a kivételes hatalom alapján való kormányzás folytán saj­tószabadságról nem lehetett beszélni s azóta is a rendeletek érvényének meghosszabbítása folytán állandóan a háború esetére szóló f ki­vételes hatalomra vonatkozó rendelkezések vannak életben, miáltal az 1914 :XIV. te. eme íj Í-a, amelyet bátor voltam idézni, mind a mai napig soha, egyetlen órára sem lépett életbe. Ha tehát arról beszélünk, hogy ez a törvény­javaslat a sajtószabadságot meg akarja szün­S8

Next

/
Oldalképek
Tartalom