Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.
Ülésnapok - 1935-297
Äz országgyűlés képviselőházának í ikik megmunkálják! A svábokén! — Malasits 3léza: Mindenkié a föld, csak nem azoké, akik Hegmunkálják! — Zaj! — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) T. Ház! Ugyancsak megoldásra vár ja vaktában fennálló adósság kérdése is, amivel a kormány szintén foglalkozik. Hitelszeorvezetünk egyszerűsítése és (megerősítése irány ái>an az altmiista földintézeteknek másfél évvel ezelőtt keresztülvitt fúziója után ismét nagy lépést tettünk előre a Magyar Általános Takarékpénztárnak iá Magyar Általános Hitelbankba történt beolvasztásaival. Ez a tranzakció jelentős mértékben -hozzájárult a hitelszervezet túldimenzionáltságából eredő hátrányok csökkentéséhez. Hitelszervezetünk teljesítőképességének fokozása továbbra is egyik Irányelve pénzügyi politikánknak. Ebben a vonatkozásban különösen fontosnak tartjuk, mélyen t. Ház, a vidéki pénzintézetek helyzetének rendezését és megerősítését, ami lényegesen hozzá fog járulni a vidéki hitelszükséglet tökéletesebb kielégítéséhez. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Igen nagy gondot fordít a kormány arra is, hogy a hitelszervezetet és az annak irányítása alatt álló erőforrásokat minél tökéletesebben beállítsa abba a nagy nemzeti munkába, amelyet az ötéves beruházási terv jelent. A gazdasági és hitelélet terén is érvényesítenünk kell azt a posztulátumot, amely meggyőződésem szerint előfeltétele nemzetünk jobb jövőjének, hogy a gazdasági közösség minden tagja, akár egészen kis emberről, akár úgynevezett mammut-vállalatról van szó, csak a közösségi célkitűzések által megszabott irányokban és csak ezekkel a célkitűzésekkel összhangzásban fejtheti ki működését. (Élénk helyeslés és taps, a jobboldalon és a középen.) Noha ebből az alapelvből az következik, hogy a közösségi érdekeket képviselő államhatalomnak sokszor irányítólag kell beavatkoznia a gazdasági életbe, ez nem jelenti az egyéni kezdeményezés kizárását, (Rupert Rezső: Dehogy nem jelenti!) hanem csunán az egyéni tevékenység irányának és határainak megszabását, (Helyeslés és taps a jobboldalon. — Farkas István: Bolsevizmus!) ami nélkül igazán eredményes társadalmi és gazdasági együttműködés és szilárd alapon nyugvó társadalmi béke nem képzelhető el. (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon, i— Rupert j Rezső: Jelenti a milliók elproletárosodását!) T. Ház Ezekben voltam bátor összefoglalni: az adott és /várható gazdasági, illetőleg valutaés hitelpolitikai helyzetet és most áttérnék a kormány egymilliárdos munkatervének ismertetésére. (Halljuk! Halljuk! — Mózes Sándor: Radikális legyen!) Amint méltóztatnak tudni, a nagy beruházási terv végösszege egymilliárd!. Legyen szabad elsősorban ennek az összegnek a fedezési módjáról tájékoztatnom a t. Házat. (Halljuk! Halljuk!) Az összeg 2 A-ét, azaz 400 millió pengőt kölcsönműveletekkel fogjuk fedezni; a kölcsönt természetesen nem egyszerre vesszük fel, hanem a szükséglethez képest különböző részletekben s az első részlet előreláthatólag még .ebiben.a kötségvetési évben kibocsátásra kerülA programni lebonyolításával kapcsolatban valószínűleg niég egyéb átmeneti hitelműveletekre is szükség lesz, amelyekre szintén felhatalmazást kérek az imént benyújtott törvényjavaslatban. A beruházások fedezéséhez szükséges másik 3 A részt, azaz 600 milliót, egy egyszeri vagyonadó jellegű beruházási hozzájáru17. ülése 1938 április 8-án, pénteken. 1 lásból kívánjuk megszerezni, éspedig a lakosság teherbíró részétől. Ennek a 600 milliónalk nagyobbik részét a vállalatok fogják viselni, (Elénk helyeslés a jobboldalon-) azért, mert az elmúlt időikben a vállalatoknak wolt leginkább alkakauik a konjunkturális lehetőség kihasználásával erőtartalékokat gyűjteni. (Ügy van! Ügy van!) Elgondolásunk szerint a 600 millióból a vállalatoknak 350 milliót kell viselniök és ennelk biztosítása érdekében a .törvényjavaslatban felhatalmazást kérek arra, hogy amenynyiben az ott körülírt eljárással és az ott (megjelölt kulcsok mellett ia 350 millió nemi lenne elérhető, akkor a kirótt összegeket aránylagosan felemelhessem addig, amíg a 350 milliót el nem érjük. (Elénk helyeslés a jobboldalon. —• Rakovszky Tibor: A felsőbb kategóriáikban!) A vállalatok hozzájárulásának kulcsa progresszív és 10%-tói 20%-ig terjed. A hozzájárulást 5 év alatt egyenlő részletekben kötelesek megfizetni és a hozzájárulás megállapításánál nemcsak, a kimutatott saját tőke, hanem a vállalat hozadéki értéke is számításba fog vétetni. A vagyoni hozzájárulásból további 250 millió pengő jut a természetes személyeikre és a társulati adó alá nem eső jogi személyekre. Ezeknél a kulcs 5%-tói 14%-ig terjed;, szemben a 10—20%-os vállalati kulccsal. Természetesen ez a kulcs is progresszív. Eltérés van még a két adóztatás között abban, hogy a magánszemélyek 50.000 pengőt meg nem haltadó vagyona a beruházási hozzájárulás alól mentes, niíg a vállalatoknál nincs ilyen alsó határ. (Helyeslés a jobboldalon.) Kivétetnek azonkívül az egyszeri beruházási hozzájárulás alól a részvények, amelyek magánszemélyek tulajdonában vannak, mert hiszen azok a vállalatnál már egyszer adóznak és így kétszeres adóztatás állna elő s kivétetnek az államadóssági kötvények és zálogjegyek, hitelpolitikai szempontból, a jövendő magyar záloglevél-piac megteremtésének előmozdítása érdekében. (Csoór Lajos: A bankbetétek? — Andaházi-Kasnya Béla: A biztosítók díjtartalékai 1 ?) A kivetésnél a magánszemélyeknél két korrekciót fogunk alkalmazni. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik korrekció az, hogy a hozzájárulás összegének megállapításánál a földbirtok értéképek csak 5 /s részét fogjuk számításba venni, méltányolni akarván ezzel a mezőgazdaság tényleges helyzetét és azokat a rossz időket, amelyeket a mezőgazdaság hibáján kívül volt kény télen végigszenvedni. (Malasits Géza: Nem jelent semmit!) Ezzel a földbirtok átlagos megterhelése — amint azt a miniszterelnök úr is bejelentette volt — 5% a magánszemélyek átlagos megterhelése 8% lesz és a vállalatok átlagos megterhelése 10 és 20% között, közel a 20%-hoz, majdnem 18%'' lesz. A másik korrekció, amelyet alkalmazni kívánunk, a_ háztulajdonnal kapcsolatos, ahol megkülönböztetést kívánnunk tenni az adóköteles és adómentes házak között._ Az utóbbiaknál még azt is figyelembe kívánjuk venni, hogy mennyi a házadómentességből még hátralevő időtartam. A kisebb házaik hozzájárulását lényegesen mérsékeljük, ellentétben az adó mentes nagyobb házakkal, amelyek viszont nagyobb terhet fognak viselni. Azt^ hiszem, hogy ennek a megoldásnak igazságossága mindenkit meggrőz. (Rupert Rezső: Hogy higyjenek ezentúl az adómentességben az emberek? — Malasits Géza: A lakók fizetik! — Gr. Festetics Domonkos: Maga mennyit fog fizetni? Könnyű magának kiabálni, maga nem
