Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-302

Az országgyűlés képviselőházának 302. ülése 1938 április 29-én, pénteken. 147 a gazdaadósságok kérdése rendezve leg-yen, — bár ez is nagyon sürgős — hanem szükséges az is, hogy a hitelképes gazdák megfelelő forgótőkéhez juthassanak. Méltóztassék figyelembe venni, hogy a gyapjúnyírás ideje itt van és nem lehetett még egy kilogramm gyapjút sem eladni. .Pedig a gazdák pénzt akarnának látni, mert kezdődnek a tavaszi munkák és nincs egy fillérük sem, hogy fizessenek. Ezeken a kérdéseiken csak úgy tudunk javítani, ha a mezőgazdaság részére forgótőke-hitelt tudunk biztosítani. Ennek a forgótőkének biztosítására tettem azt az indítványt, hogy a Nemzeti Bank nyíljék meg mint hitelforrás a mezőgazdaság részére is, neesak az ipar és a kereskedelem részére. Kisgazdaképviselő vagyok, de merít azt tartóim, hogy a kisgazdatársadalom, a mezőgazdasági munkásság és az egész gazdasági élet egy nagy egység, amelyből nem vonhatják!magát senki, mindenkinek a nevében kérem azt, hogy az egész gazdasági prosperitás biztosítása érdekéiben, ennek a törvényjavaslatnak érdekében méltóztassék a mezőgazdasági hitel lehetőségéről ia legsürgősebben gondoskodni. Miután pedig azt méltóztatott mondani, hogy hizonyos tárgyalások folynak a kormányzat részéről, — bár nem tudom, milyen bifurkációs állapot van a közgazdasági miniszter és a Nemzeti Bank elnöke között — méltóztassék megnyugtatni az egész magyar gazdasági életet a tekintetben, hogy mit várhatunk ezektől a tárgyalásoktól és milyen irányban mennek ezek- Ez nemcsak a mezőgazdaságra nézve fontos, hanem fontos a kereskedelemire és az iparra nézve is, mert éppen azért álltak le a gyárak bizonyos 'mértékben és azért vonulnak vissza a kereskedők és azért .bizonytalan a helyzet, mert nem tudják, hogy a mezőgazdaság, ez a nagy vásárlóközönség képes ^lesz-e valamit felvenni, vagy tud-e majd egyáltalában fizetni. Miután pedig saját vagyonából, saját terméséből ebben a helyzetben nem tud fizetni és még kevésbbé tud fizetni a külkereskedelmi viszonyok megváltozása folytán, okvetlenül szükség van arra, hogy a mezőgazdasági hitel kérdésében, különösen a tavaszi és nyári időben a forgótőke-ellátás tekintetéhen méltóztassék valami megnyugtató választ adni az ország gazdasági élete részére. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Minthogy senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a G&oór Lajos," képviselő úr által kívánt új szakasz felvételére vonatkozó indítványt elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) MéltóztaSisanak felállni azok, akik elfogadják. (Megtörténik.) Kisebbség- Az indítványt a Ház elvetette. Következik a 18. §. Csikvándi Ernő jegyző (felolvassa a 18- §-t, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a 19. §-t): Gróf Széchenyi György. Gr. Széchenyi György: T. Ház! A 19. §azt mondja (olvassa): »Aki a 'beruházási hozzájárulás megállapítása céljából szükséges bevallást a 'megszabott határidőben he nem adja, a terhére megállapított (beruházási hozzájárulás összegének egyszeresét fizeti bírság fejében.« Ezt az egyszeres összeget nem tudom máskép érteni, mint úgy, hogy az, aki nem adná be kellő időben a bevallást, a beruházási hozzájárulásnak kétszeresét köteles megfizetni; egyszer a kivetés folytán köteles megfizetni, a büntetés miatt pedig ínég egyszer kell fizetnie, szóval duplán köteles a fizetésre. Az, aki 14 százalékot fizet vagyona után, ezen az alapon 28%-ot lesz köteles fizetni, ami — hangsúlyozom — formai hiba miatt történik- Az ilyen beadványt rendesen a birtokos nem is önmaga adja be, hanem az ügyvédje. Megeshetik, hogy az ügyvéd megkésik a beadvánnyal, és akkor az illető vagyonának 28%-át köteles leadni. Erre vonatkozólag a törvényjavaslat egy külön szakaszt állít be s ezzel ezt a tévedést vagy kis mulasztást, amelyet nem is az illető birtokos maga követett el, sokkal súlyosabban büntetik, mint azokat, akik adócsalást követnek el- Az adócsalásra ugyanis nincs olyan büntetés provideálva, amely egyszerűen megduplázná az összeget, amelyet az illetőre kivetnek. Szóval, egy jóhiszemű tévedés alapján fordulhat elő ilyesmi. Bocsánatot kérek, ma, sajnos, sok kérdésben a korlátlan lehetőségek világát éljük és így megeshetik, hogy az illető ügyvédet valaki megvesztegeti vagy biztatja, hogy ne adja be pontosan azt a bevallást. Ha mindent elkészített, de csak egy nappal is későbben adja be azt, akkor 14% helyett vagyonának 28%-át köteles az illető befizetni. Ne tessék rossz néven venni, ha elmondom, hogy velem megtörtént, hogy 600 méter sínt felszedtek a gazdaságomban és pedig a hatóság tudtával, a bíró és a jegyző beleegyezésével és amikor megsürgettem, hogy fegyelmit indítsanak az illetők ellen, a hatóság egyszerűen nem indította meg a fegyelmit. Itt már a korlátlan lehetőségek országában élünk, különösen, ha valaki nem feltétlenül a kormány uszályát húzza és hordozza, én pedig köztudomás szerint nem ezek köizé tartozóan, hanem azok közé, akik — mint ősöm mondotta — a függetlenséggel tartanak és független emberekre szeretnék felépíteni az ország politikáját, még pedig nemcsak a anyagilag függetlenekre, hanem az erkölcsileg függetlenekre is- (Mezey Lajos: Ugyanezt akarjuk mi is!) Sajnos, nagyon eltávolodtunk ettől a vonaltól és attól az iránytól, minden téren és minden vonalon tapasztaljuk ezt és ez a szakasz

1 is egy olyan nyaktliló-szakasiz, amellyel egy embert tönkre lehet tenni, mert ki fogja kifizetni azt a 28%-ot? (Reményi-Schneller Lajos: Aki a mulasztást elkövette!) Elnök: Szetsey István képviselő úr következik szólásira. Szetsey István: T. Képviselőház! Ismét Széchenyi György képviselőtársaim szavaihoz és az ő álláspontjához fűzöm a magáim észanevételét, amikor arra mutatok rá, hogy ennek a 19. §-inak (3) bekezdése mentesíti ez. alól az óriási büntetés alól azt, aki »vétlen«^ Nekem ez a »vétlen« szó, mélyen t. pénzügyminiszter úr, nem elég. Amikor ilyen borzasztóan, elképzelhetetlenül nagy büntetéssel — amelyhez hasonló tailán a isíberekkel szemben volt, ba egyáltalán előfordult — lelhet sújtani azt az adózó kiözöeséget, amelyről maga a pénzügyminiiszteir úr azt mondja, — síző szerint idézeim — hogy (olvas'sa) : »Méltányolni akarom a mezőgazdaság tényleges helyzetét, azokat a. rossz időket, amelyeket a mezőgazdaság hibáján kívül voilt^ kénytelen végiigszenvedirm.« Csakugyan, itt látjuk a mezőgazdaságot, illetőleg a földibirtokosoisztályt, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIII. '23