Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-302

Az országgyűlés képviselőházának 302. delkezésre áll, természetesen megfelelő tartalé­kok biztosítása mellett. Felhozták, hogy ügyvédtagok nincsenek ezekben a bizottságokban és az ügyvédi ka­mara nem delegálhat tagokat. Itt kirovás tör­ténik a földbirtokosokra, a háztulajdonosokra, de az ügyvédi foglalkozás maga nem kerül megterhelés alá. (Usetty Béla: Nem baj, ha ott van!) Nem szükséges tehát, hogy az ügy­védi kamara külön delegáljon tagokat. Egyéb­ként szükséges, hogy a kirovásnál jogi tudásií urak is legyenek és erről természetesen gon­doskodni is fogunk, még pedig azoknak a tagoknak a kinevezésénél, akiket a pénzügy­miniszter lesz jogosult a törvény értelmében kinevezni. Ennél a kinevezésnél ezeket a szem­pontokat és a helyi viszonyokat is mindenütt konszideráció tárgyává fogjuk tenni és igye­kezni fogunk éppen ezzel a kinevezéssel ara­nyossá tenni a bizottság összeállítását ott, ahol ez az összeállítás talán nem látszik arányos­nak. Esterházy Móric gróf képviselőtársam fel­vetette azt a kérdést, vájjon milyen áron vált­ják meg azokat a vagyontárgyakat, amelye­ket alacsonyabb értékben vallanak be a va­gyonváltság alapjául és amelyeket ennek foly­tán az államnak joga lesz megváltani. Termé­szetesen azon az áron, amely értékben beval­lották. Sajnálom, hogy nincs itt igen t. képvi­selőtársam. Itt azt hiszem, félreértés van, mert a törvényjavaslat világosan rendelkezik e tekintetben. ' Beszélt még igen t. képviselőtársam a 12. § állítólagos ellenmondásairól is. Ellenmon­dások a szakaszban nincsenek. Itt ugyanazok a szabályok vannak megállapítva az egyszeri beruházási hozzájárulásra, mint amelyek a rendes jövedelem- és vagyonadó kivetésénél is érvényesülnek. Ott is megvan a mód felleb­bezés hiányában is az adókirovás felülvizsgá­latára, megvan a mód mindarra, ami itt sta­tuálva van. Legfeljebb egy kérdés merülhet fel, az, hogy vájjon meddig lehet ezt a beru­házási hozzájárulást felülvizsgálni 1 ? Addig, amíg a döntő bizottság működik. A cél és a szándék azonban az, hogy ez a döntő bizottság minél rövidebb ideig működjék, hogy sürgő­sen lássuk a végleges eredményt és a pro­grammot ehhez képest folytassuk. Ez a kérdés tehát aránylag rövid idő alatt megoldást fog nyerni. Az egyéb még felmerült kérdések részben olyan természetűek, hogy a végrehajtási uta­sítás keretébe tartoznak. Ezekre most ki sem térnék, mert az idő úgyis meglehetősen előre­haladt. Mélyen t. Ház! Foglalkoznom kell még a beadott határozati javaslatokkal. Sulyok Dezső igen t. képviselőtársam nyolc határozati javaslatot adott be. Ezekben a határozati javaslatokban igen jó gondolatok is vannak. Ezek azonban, mélyen t. Ház, a kormány és a nemzeti egység pártjának pro­grammjában is benne vannak. Nem mondom ezzel azt, hogy az összes gondolatokat jóknak tartjuk, mert van köztük olyan, amelyet nem tartunk megvalósíthatónak, nem tartunk ke­resztülvihetőnek. Egyben azonban tökéletesen megegyeznek ezek a határozati javaslatok, hogy tudniillik ezzel a törvényjavaslattal összefüggésben nincsenek. Ezek nem a tör­vényjavaslat módosítását tartalmazzák és nem a beruházással vagy a kölcsönnel, vagy az egyszeri beruházási hozzájárulással kapesola­KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIII. ülése 1938 április 29-én, pénteken. 135 tosak, hanem egészen más területeken mozog­nak. Én tehát ebből az okból kérem a mélyen t. Házat, hogy méltóztassék ezeket a határo­zati javaslatokat elutasítani. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Határozati javaslatot adott be még Müller Antal igen t. képviselőtársam, határozati ja­vaslata arra irányul, hogy lehetőleg kézmű­iparosokkal és kisiparosokkal végeztessük el azokat a munkákat, amelyek velük egyáltalá­ban elvégezhetők. (Helyeslés a balközépen.) Erre már voltam bátor válaszolni. Azért ké­rem, hogy méltóztassék ezt a határozati ja­vaslatot is elutasítani, mert olyan határozati javaslat, amely azt mondja, hogy lehetőleg csináljunk valamit, nem fogadható el. Azt hi­szem, több értékű az, ha megígérjük. Méltóztassék elutasítani az egyéb indítvá­nyokat is, amelyeket Csoór Lajos, Buttert Rezső és Vázsonyi János képviselő urak adtak be. Ezek elutasítására vonatkozó indokaimat felszólalásom során voltam bátor előadni. A vita végén abban a helyzetben vagyok. hogy budgetbeszédemben tett egyik megjegy­zésemnek helyességét igazolva láthatom. Ak­kor tudniillik azt mondtam, hogy amikor nagy nemzeti erőfeszítésre volt szükség, a ma­gyar nemzet mindig megtalálta azt az utat, amelyen haladnia kellett és mindig fel tudott emelkedni arra a magaslatra, amelyre adott helyzetben fel kellett emelkednie. Ennek iga­zolását látom ebben a vitában, amely most négy napon keresztül itt lezajlott. Voltak pár­tok, amelyek a javaslatot megszavazták; meg szavazták a nélkül, — ezt kifejezetten hang­súlyozták — hogy bizalommal viseltetnének a kormány iránt; mégis belátva ennek a javas­latnak szükségszerűségét, időszerűségét és jó hatásait, megszavazták azt a nemzetnek. Azok a pártok, amelyek elvi álláspontjuknál fogva nem szavazták vagy nem szavazhatták meg v meg vagyok róla győződve, szívük mélyén szintén úgy érzik, hogy a szociális kérdések megoldására, a munkanélküliség enyhítésére és egyéb célok elérésére ez a javaslat alkal­mán. (Ügy van! Úgy van!) Nekem is az a meg­győződésem, hogy ez a törvényjavaslat a gaz­dasági élet fellendítésére, a munkanélk'iliség leküzdésére, a falu szociális bajainak eliminá­lására, a magyar hadsereg fejlesztésére alkal­mas, szükséges, időszerű és ezért tisztelettel kérem annak elfogadását. (Elénk helyeslés és taps.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Felteszem a kérdést a határozatra. Kérdem, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot a bizottság szöve­gezésében általánosságban, a részletes tárgya­lás alapjául elfogadta. Mielőtt a vita során benyújtott határozati javaslatokra vonatkozólag tenném fel a kér­dést, a miniszterelnök úrnak adom meg a szót. Darányi Kálmán miniszterelnök: T. Ház! Van szerencsém az 1929 : XIX. te. 22. %-n értel­mében a m. kir. kormány 1936. évi működésé­ről és az-ország közállapotairól szóló jelentést és statisztikai évkönyvet tisztelettel beterjesz­teni azzal a kérelemmel, hogy annak kin vom vi­tását és szétosztását elrendelni méltóztassék. Elnök: A miniszterelnök úr által beter­jesztett jelentést a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom