Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.
Ülésnapok - 1935-302
Az országgyűlés képviselőházának 302. magasabb erkölcsi célt és az ország helyzetét tekintve, teljes mértékben ki akarják venni részüket az áldozatból, csak azt kérik, hogy a kormány tegye nekik ezt ienetővé azáltal, üogy bizonyos irányban és bizonyos mértékben segítségükre siet. {Egy hang jobofelöl: iVagyon helyes!) A háztulajdonosok a vagyondézsma szempontjából három kategóriára oszthatók. Az elsőbe az olyan háztulajdonosok tartoznak, akiknek a házon kívül van más vagyonuk és jövedelmük is, amely jövedelemből elbírják azokat a pluszterheket, amelyeket a vagyonváltság rájuk, mint háztulajdonosokra ró. Az ilyen háztulajdonosoknál nincs semmi baj, de sajnos, nagyon kevés ilyen háztulajdonos van. A második kategóriát az olyan háztulajdonosok alkotják, akiknek egy vagy több nagyobb házuk van, amely házak jövedelméből fedezik a házakat terüelő összes adókat, ebből élnek és most ezeknek a házaknak jövedelméből kell a vagyonváltságot is megfizetniük. Ha ez a jövedelem olyan, hogy a háztulajdonos minimális, mondjuk, havi 300 pengős megélhetési lehetőségének biztosítása után még marad valami plusz, akkor bizonyos körülmények és kedvezmények mellett, amelyekre később leszek bátor rámutatni, ezek a háztulajdonosok is meg tudnak felelni azoknak a követelmények nek, amelyeket velük szemben ez a javaslat támaszt. (Úgy van! a középen.) A harmadik kategória azokból a házbirtokosokból áll, akiknek házbirtoka egyéb jövedelem híján mintegy nyugdíjalapul szolgál, megélhetésük biztosítására öreg napjaikra. A következő logikus kérdés tehát az, hogy milyen segítségre van szükségük a háztulajdonosoknak, hogy meg tudjanak felelni ezeknek a követelményeknek, különös tekintettel a második kategóriára, hogy — ismétlem — meg tudják fizetni a ház jövedelméből annak eddigi terheit, meg tudjanak élni és meg tudják fizetni a rájuk eső vagyondézsmát öt éven keresztül. Az első mód erre a házadó rendkívüli pótlékának megszüntetése. (Usetty Béla: Ügy van!) Nézzük, hogyan állunk a házadó rendkívüli pótlékával*? Az 1931. évi válságos helyzet kényszere folytán a m. kir. kormány rendkívüli adópótlékok kivetésével hárította el a veszélyt. A rendkívüli pótlék azonban a házbirtokot egyoldalúan erősebben sújtotta, mert míg más vagyon hozadéki adóját nem növelték rendkívüli pótlékkal, addig a f házbirtokot a jövedelem- és vagyonadó rendkívüli pótlékán kívül még a házadó rendkívüli pótlékával is sújtották, azt is meg kell fizetnie. Ez abban az időben átmeneti« adótehernek terveztetett, de sajnos, még ma is fennáll és a házbirtokosok ezen a címen körülbelül 180—200 millió pengőt fizettek be az államkincstárba. (Usetty Béla: Úgy van!) A házbirtok nem bír el egyidőben két olyan terhet, mint a rendkívüli adópótlék és a vagyonváltság, (Usetty Béla: El kell engedni az egyiket!) mert a rendkívüli adópótlék az elmúlt hét évben tulajdonképpen vagyonváltság, vagyondézsma volt a házbirtokosokkal szemben. De nem is méltányos, hogy ismét a házbirtok legyen az, amely a legnagyobb terhet viseli, amelyet a legnagyobb teherrel sújtanak, mert hiszen eddig is az ország közterheinek legnagyobb részét, körülbelül 42 százalékát viselte, tehát annyit, amennyit a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem és a részvénytársaságok együttvéve viseltek. (Krompaszky Miksa: Itt van a bajH ülése 1938 április 29-én, pénteken. 129 De nemzetgazdasági okok is diktálják ezt a segítséget, mert ha a házbirtokot túlterhelik és ha a tulajdonosok nem bírják a közterheket viselni, ingatlanaikat piacra fogják dobni, s ezek az ingatlanok felvevő kezek hiányában potom áron a spekulánsok kezébe fognak jutni, akik készpénzzel, mobiltőkével rendelkeznek és nem kerülnek vagyondézsma alá. Ez ismét egy ok arra, hogy a vagyondézsmát okvetlenül követnie kell a nem fundált jövedelmek megadóztatásának. (Usetty Béla: Ügy van! Miméi hamarabb!) A tervezetnek az az intézkedése, hogy minden más vagyont a tényleges értéken alul fognak vagyonváltsággal megterhelni, a házbirto kot azonban egy nem létező, fiktív érték után, amely a tényleges értéket lényegesen meghaladja, igazságtalan, éppen ezért ez akként volna módosítandó, hogy a házbirtok is tényleges értéke, valóságos forgalmi értéke után fizesse a vagyondézsmát. Ez annál is inkább jogos és méltányos kérés, mert a házbirtokos vagyona és jövedelme az egyedüli, amely 100%-osan adó alá kerül és mégis nagyobb arányú vagyonváltságot fizet, mint más gazdasági osztály. Az igazság az volna, hogy a házaknak a tervezet szerinti értékelését ugyanúgy háromnyolcaddal csökkenteni kellene, mint a földbirtokét vagy pedig a szorzószámmal kellene valamit csinálni: csökkenteni. Ha a nagy vállalatok nyugdíjalapja vagyondézsmamentes, akkor méltányos és logi kus, hogy azok a házbirtokosok, akiknek más forrásból nincs semmiféle jövedelmük és házbirtokaik mintegy a nyugdíjalapjukat képezik, mérsékeltebb kulcs szerint fizessenek vagyondézsmát. Igen kevés háztulajdonosnak lesz annyi készpénzzé és jövedelme, hogy a vagyondézsma összegét ki tudja fizetni. Éppen ezért én erre helyezem a fősúlyt és kérem a pénzügyminiszter urat, hogy ha már a háztulajdonosok többi kérését kormányzati és pénzügyi kormányzati szempontból, valamint azért, hogy koncepciója esetleg fel ne boruljon, nem tudja teljesíteni, a háztulajdonosoknak ezt a kérését méltóztassék erősen megszívlelni, (Krompaszky Miksa: Mindnyájan kérjük!) erősen megfontolás tárgyává tenni; ez a kérés pedig az, hogy a háztulajdonosok részére, akiknek nincs készpénzük, vagy olyan mértékben jövedelmük, hogy ezt a vagyondézsmát ki tudják fizetni, 10—15 évi olcsó kamatozású, hosszú lejáratú bankkölesönt nyújtasson. (Helyeslés. — Krompaszky Miksa: Nagyon helyes! Segíteni kell rajtuk!) Ha pedig ennek is nehézségei volnának, és nern tudná teljes mértékben teljesíteni, akkor méltányos esetekben a vagyondézsmának a háztulajdonosok részére is egy hosszabb időre, akár 8, vagy 10 évre való elosztásához méltóztassék hozzájárulni. (Helyeslés.) Olyan esetben, ha a vagyonváltság törlesztésének tartania alatt a háztulajdonos akár lakásüresedés, akár bérvesztesség, akár a közterhek, közszolgáltatások ujabb emelkedése folytán olyan helyzetbe jut és jövedelme oly mértékben csökken, hogy a vagyonváltságot egyáltalán nem, vagy csak létfenntartásának veszélyeztetése mellett tudja törleszteni, ezek részére valamilyen segítséget kérünk. A segítség lehetne olyan is, hogy például az arra az évre eső vagyonváltságrészletet egészben, vagy részben elengedik. I Nem szabad, hogy az egyes házakra engeI délyezett tatarozási kedvezmény az eredetileg 20*
