Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.
Ülésnapok - 1935-301
100 Az országgyűlés képviselőházának 301. ülése 1938 április 28-án } csütörtökön. tan meg kell mondani a véleményét. Fel kell göngyölíteni a röpcédulafrontot, véget kell szakítani a piszkolódásoknak, be kell következnie végül egymás kölcsönös megbecsülésének, (Ügy van! bálfelöl.) végének kell lennie az olyan állapotoknak, amikről én például tegnap is és ma reggel is palám et publice olvasok, hogy egy férfiúról, akivel a Rassay Károly vezetése alatt álló párttal egyetemben 11 esztendőn keresztül küzdöttem itt a képviselőházban, egy másik képviselőtársam megállapítja azt . . . De nem akarom megállapításaimat folytatni és ismételni, csak kérdezem: t. képviselőtársaim, mit gondolnak odakint az emberek, Magyarországnak 11 esztendőn keresztül volt miniszterelnöke az az ember, akinek tegnap őt egyik képviselőtársam bemutatta? Hát ez az ember kormányzott Magyarországon Horthy Miklós kormányzói működése alatt < 11 esztendeig és kormánypárti képviselőtársaim jelentékeny részének támogatásával, (Rassay Károly: Ügy igaz!) az egész magyar társadalomnak támogatásával, hogy én a képviselőválasztás idején, 1926-ban Újpesten tartott gyűlésen nem mertem kiejteni Bethlen István nevét, mert attól reszkettem, hogy az ellenzéki választók is meg fogják Bethlen Istvánt tapsolni, aki elvégre Magyarországot abban az időben a forradalomból vezette ki a prosperitás útjára. (Usetty Béla: Igaz is! — Meizler Károly: Mecsér meg most teszi!) Rendben van, t. képviselőtársam. Ha Mecsér András lesz 11 éven keresztül miniszterelnök és utána fel fog állani egy képviselő, aki úgy beszél majd Mecsér Andrásról, mint ahogy Mecsér tegnap beszélt Bethlen Istvánról, én azt el is fogom ítélni, (Helyeslés a baloldalon.) mert Magyarország volt miniszterelnökeiről így beszélni, ahogy tegnap Mecsér képviselőtársunk a bizottságban beszélt, sem Bethlen Istvánnak, sem barátainak, sem ellenségeinek, sem Magyarországnak nem lehet érdeke. (Meizler Károly: Tudjuk, hogy miért védi most a képviselő úr Bethlent!) Azért védem, mert bátor embernek tartom, aki a hullámmal szembe mert szállani. (Meizler Károly: Dehogy azért, mer a zsidókérdésiben más állásponton van! — Rassay Károly: Az ön pártjának jobban kellene védenie, mert együtt kormányzott vele, szövetségben volt vele! — Bródy Ernő: Ernszt Sándor minisztere volt! — Rassay Károly: Vass József minisztere volt! Mi becsületes ellenfelei voltuink! — Zaj. — Elnök csenget.) Időm lejárt. Felszólalásom ezzel akarom végezni: Magyarországon a Nemzeti Tanács megalakulása és az utolsó nagy magyar kormánynak tehetetlensége volt, nem azt mondom, hogy egyik oka, de talán az előidézői sorában egyike annak, hogy az októberi forradalom így végigviharzott és pusztított az országon. (Zaj.) Vigyázzanak az urak, -— azok, akiknek módjukban van erre vigyázni az országban — hogy új nemzeti tanács ne alakuljon, mert a kontúrok már alakulnak, (Ügy van! bal felől.) a vacsorákon már jelentkezik az új nemzeti tanács és én, amikor elfogadom a törvényjavaslatot, tisztelettel kérem az ország vezetőit, tisztelettel kérem a hatalmon lévőket, vigyázzanak, nehogy egy új október következzék. (Éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. A szónokot üdvözlik. — Vázsonyi János: Az első nemzeti tanács előszobájában ott voltak!) Elnök: Szólásra következik Takács Ferenc képviselő úr. Takács Ferenc: T. Képviselőház! Fábián Béla igen t. képviselőtársam beszédével kapcsolatosan nekem semmiféle megjegyzésem nincsen. A gazdasági válság rombolása... (Ali'öldy Béla: Munkáselbocsátások is forradalmosítanak! Adatok vannak! Most folynak — Rassay Károly: Milyen adatok vannak? Arról kérünk adatot, hogyan lehet kormánykinevezéshez jutni, hogyan lehet a kormánytól állást kapni képviselőnek? — Alföldy Béla: Maga ne tartson nekem erkölcsi prédikációt! En szegény ember maradtam! Maga honnan szerezte a vagyonát? — Horváth Zoltán: Honnan tudja. hogy van vagyona? — Egy hang jobb felől: Tudjuk! — Alföldy Béla: Maga ne prédikáljon. — Reisinger Ferenc: Hát azt honnan tudom, hogy maga szegény ember? — Alföldy Béla: Erkölcsprédikátor! Én szegény maradtam! Maga honnan szerezte a vagyonát? — Elnök csenget. — Rassay Károly: Képviselő ur, infámia. amit mondott! Ha ön tudni akarja, honnan szereztem, nézze meg az adóvallomásaimat! — Bródy Ernő: Becsületes munkával! — Horváth Zoltán: Nem összeférhetlenséggel i — Zaj. — Alföldy Béla: Ne tartson itt erkölcsi prédikációt!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Takács Ferenc: A gazdasági válság következményei már régen indokolttá tették volna a kormány részéről, hogy egy ilyen átfogó és több évre kiterjedő programmal jöjjön a képviselőház elé. A gazdasági válság okozta károkat meg csak fokozta az a körülmény, hogy a Károlyi-kormány mindenféle állami beruházást megszüntetett és azokat a terveket, amelyek az elozó kormányok részéről még megvoltak, derékba törte és szinte máról-holnapra minden állami beruházásnak elejét vette. Azóta az állam részéről semmiféle komoly beruházási tervvel nem találkozhattunk. Hihetetlen arányú elszegényedés, a munkásosztály emberfeletti szenvedése volt az állami semmittevés eredménye. Az ínségmunkakkal próbáltak segíteni azokon a vidékeken anol a nyomorúság túlságosan mély volt. Ezek a munkák azonban minden eredmény nélkül multak el, es egészen szánalmas viszonyokat ÍZ^Í* 6 *' i mk f bb m $* erkölesi rombolást végeztek azoknak soraiban, akiken ezekkel az msegsegélyekkel segíteni akartak. Most amikor a kormány végre előállt ezzel az ötesztendős gazdasági tervvel, akkor is azt latjuk, hogy a képviselőház elé kerettörvenyjavaslattal jön és tájékozatlanok vagvunk ÄS a * ekmt . e + tben ', *°gy az egyes célkitűzésekre mennyit szán a kormány, legalább is a törvényjavaslatban erre nézve semmiféle íelvilagositast nem kapunk. Pedig, ha alkotmányról beszelünk, akkor a képviselőház tagjainak nem az újságokból kellene értesülniök arról hogy a különböző minisztériumoknak és általában a kormánynak mi a szándéka a beruházással kapcsolatosan, hanem itt kellene megmondania a kormánynak, helyesebben a törvényjavaslatban világosan meg kellene jelölni, hogy a kormányzat mekkora összeggel dotálja azokat a célkitűzéseket, amelyek a torvényjavaslat 1. §-ában s a törvényjavaslat indokolásában is fel vannak sorolva. Ezek az áldozatok, amelyeket az országnak öt esztendő alatt kell meghoznia, kétségtelenül alkalmasak volnának arra, hogy bizonyos vonatkozásokban enyhítsenek azon a nagy nyomorúságon, amely az ország népének soraiban mély nyomokat hagyott. Helyes irányítás
