Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-294
Az országgyűlés képviselőházának 294. ülése 1938. évi április hó 5-én, kedden, Sztranyavszky Sándor, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az állandó Összeférhetlenségi bizottság határozata Hindy Zoltán összeférhetlenségi ügyében. — Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat. (Részletes tárgyalás.) Hozzászóltak: Lányi Márton előadó, Vázsonyi János, Meizler Károly, Rupert Rezső, Kéthly Anna, Takács Ferenc, Mojzes János, Propper Sándor, Csoór Lajos, Széll József belügyminiszter, Farkas István, Mózes Sándor, Dulin Jenő, Vitéz Árpád, Buchinger Manó, Peyer Károly, Györki Imre, Mikecz Ödön igazságügyminiszter, Tahy László államtitkár, Malasits Géza, Soltész János, br. Berg Miksa, ifj. Balogh István. — A miniszterelnök benyújtotta a magyar állam 1936/37. évi zárszámadását és a hozzátartozó jelentést, továbbá az 1938/39. évi Hivatalos Statisztikai Munkatervről szóló jelentést. — A gazdasági bizottság beterjesztette jelentését a képviselőház 1938/39. évi költségvetési előirányzatáról. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációs-könyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannais : Darányi Kálmán, Mikecz Ödön, Széll József. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra S perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzökönyvének vezetésére Brandt Vilmos, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Huszár Mihály, a javaslatok ellen felszólalok jegyzésére pedig Esztergályos János jegyző urakat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak az állandó összeférhetlenségi bizottság elnökének jelentését, amellyel Hindy Zoltán képviselő úr összeférhetlenségi ügyében az állandó összeférhetlenségi bizottság határozatát megküldi. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék e határozatot felolvasni. Huszár Mihály jegyző (olvassa): A képviselőház állandó összeférhetlenségi bizottsága folyó évi március hó 30-án tartott ülésében Hindy Zoltán országgyűlési képviselőnek a Magánalkalmazottak Biztosító Intézeténél betöltött igazgatói állása miatt önmaga ellen az 1901. évi XXIV. t.c. 1. §-a alapján bejelentett összeférhetlenségi ügyében a házszabályok 62. §-a alapján lefolytatott tárgyalás után megtartott zárt ülésben a következőleg határozott: Hindy Zoltán országgyűlési képviselő öszszeférhetlenségi ügyében azon feltett kérdésre, hogy fennforog-e az összeférhetlenség esete a képviselőre nézve a bejelentett ügyben, az állandó összeférhetlenségi bizottság egyhanguiaff kimondotta, hogy az összeférhetlenség esete fennforog; egyidejűleg egyhangúlag kimondotta, hogy az összeférhetlenségi törvény 22. §-ában megszabott kötelezettség elKÉPVISELÖHAZI NAPLÓ XVII. mulasztása miatt Hindy Zoltán országgyűlési képviselőt nyilvánvaló rosszhiszeműség nem terheli. Az eljárás során költség nem merült fel s így e részben határozni nem kellett. A házszabályok 99. §-ának rendelkezéséhez képest az állandó összeférhetlenségi bizottság felhívja Hindy Zoltán országgyűlési képviselőt, hogy az ítéletnek, a képviselőházban történt bejelentését követő nyolc nap alatt vagy az összeférhetlenségi esetet magára nézve szüntesse meg, vagy a képviselői megbízatásáról mondjon le. A határozat nyomban kihirdettetvén, az érdekeltnek ezúton tudomására hozatott. Indokok: Hindy Zoltán képviselő úr összeférhetlenségi 'bejelentését az 1901. évi XXIV. t.-c. 1. §-ára alapította s így az állandó összeférhetlenségi bizottság illetékessége és hatásköre ezen ügyben a házszabályok 62. §-ában megállapítást nyert. Mintán a, bejelentő képviselő urat a kormány előterjesztésiére a Kormányzó Ür Őfőméltósága nevezte ki az V. fizetési osztályba, az a körülmény volt elbírálandó, hogy a törvény 1.. §-ában körülírt összeférhetlenség nem szűnik-e meg ugyanezen törvényihely 1—6. pontjaiban meghatározott valamelyik kivétel fennforgásával. Az országgyűlési képviselők összeférhetlenségéről szóló 1901. évi XXIV. te. a képviselői összeférhetlenség legfontosabb kritériumává teszi, hogy a képviselő a végrehajtó hatalommal szemben független legyen. Ez álláspont mellett azonban kivételeket statuált s ezek között az 1. § 3. p. szerint összeférhető állást foglalnak el többek között a budapesti 77
