Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-293

Az országgyűlés képviselőházának 293. ülése 1938 április U-én

} hétfőn. 503 dátum. A kisebbségi szavazatok közül oly kerületekben, melyekben yötválaszlás vált szükségessé, csak a pótválasztásoa nyert kisebbségi szavazatok vétetnek számításba«. A (3) bekezdésben voltaim bátor ímegihatározni, hogy a 201 választ óíkerület törvényhatóságomiklint hogyan oszlik el, összesen 201-et téve ki. E imódosítványomat legyen szabad röviden azzal megindokolnom, hogy — amint általán OIS vita során tartott beszédemben ibátox voltaan kifejteni — a vegyes rendszert nem tartóin rendszernek. Rendszer az egyéni vagv a lajsitroimO'S szavazás rendszere különiküíön, vagy az olyan egyéni saavazás, amely országos lajstrom alapján, amelyre külön szavazás nem eisiik — miint ezt az én módosító indítványom! célozza —, tehát az 1915. évi dán választójogi rendszer alapján, aimlely a legkitűnőbben vált be mindenhol, ahol kipróbálták, a tényleges 'és valódi kisebbségi képviselet létesíti és valósítja meg az egyéni kerületekben történő választás mellett. Ez lehetővé teszi az egyéni választókerületekben szóhoz jutott többség mellett a kisebb.ségi szavazatok tényleges érvényesülését és nem azt a kétszeres prémiumos rendszert, amely ebben a javaslatban foglaltatik, ahol a többség ugyanabban a kerületben érvényesül egyszer az egyéni, egyszer pedig a lajstromos választásnál. Ezt feltétlenül igazságosabb, áttekinthetőbb és világosabb rendszernek és minden tisztességes párt részére, amely nem a törvényen túl közigazgatási hatalommal, vagy a pénz hatalmával, vagy pedig demagógiával akar érvényesülni, hanem kizárólag a népaka; rat alapján és a törvény becsületes szándékai szerint, feltétlenül előnyösebbnek, helyesebbnek és az ország szempontjából is megnyugtat óbbnak tartom. Ezért voltam bátor beterjeszteni ezt a módosító indítványomat és tisztelettel kérem a Házat, méltóztassék azt elfogadni s ezáltal a javaslatot, amely alapszerkezetében éppen a kettős rendszer bevezetése miatt téves és rossz, megjavítva, egy áttekinthető, világos, bonyodalmakat kizáró és célravezető rendszert megállapítani. Tisztelettel kérem módosító indítványom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Vásárhelyi Sándor jegyző: Sulyok Dezső! Elnök: Sulyok Dezső (képviselő urat illeti a szó. ' Sulyok Dezső: T. Képviselőház! Bár elfogadom azt az alapszerkezetet, amelyet a javaslat. bizottsági szövege magában foglal, mégis módosító indítványit nyújtottam be, amelynek a lényege az, hogy a megválasztandó 260 képviselő közül 130-at válasszanak az egyéni kerületek, 130-at pedig a lajstromos kerületek. Ennek az indítványnak a megokolása az, hogy ha már bizonyos kompromisszumok eredményeként kénytelen volt a javaslat^ kétféle választójogot megállapítani és ha már az egyéni választókerületeikben a választópolgárok bizonyos szűkebb jogosultság alapján választanak, akkor ne majorizálja a szűkebb választójog a tágabb választójogot és a 260 képviselőt legalább egyenlő arányban osszuk meg az egyéni és a lajstromos kerületek között. Miután ez igazságosabb, helyesebb és a törvény alapszerkezetének és szellemének is^ jobban megfelelő megoldás, tisztelettel kérem. I méltóztassék módosító indítványomat elfoI gadni. Elnök: Szólásra következik? Vásárhelyi Sándor jegyző; Farkas István! Elnök: Farkas István képviselő urat illeti a szó. Farkas István: T. Képviselőház! Ehhez a szakaszhoz mi is nyújtottunk be módosító indítványt. Indítványunk a következő (Olvassa): »Javasoljuk az 1. § (2) bekezdésének i törlését és helyette a következő új szöveg be! iktatását: »Az országgyűlési képviselőket törvény| hatóságonként lajstromosan választják.« T. Ház! A miniszter úr előbbi felszólalásában sok aggodalmat fejezett ki. Aggodalomra mindaddig lesz ok, amíg az általunk javasolt lajstromos rendszert nem vezetjük be, hiszen a lajstromos rendszerek már bebizonyították azt, hogy választási harc csak ott folyik le demagógia nélkül, ahol a szavazás titkos s ahol lajstromosan választanak. Nyilvánvaló dolog, hogy ha minden megyében egy-egy lajstromot állítunk fel a szélesebb választójog alapján, akkor csak komoly, jól szervezett, kialakult politikai elgondolású és világnézetű pártoki mérkőzhetnek, meg. Ez a rendszer reálisabb lenne és ha ezen, a rendszeren keresztül keresnék

t az érvényesülést a különböző pártok az országban, akkor a politikai helyzet tisztázódnék. a politikai élet egészségesebbé, becsületesebbé, rendszeresebbé válna, mert nemi az^ egyéni törtetés, nem az egyéni felkapaszkodás, nem a pénz, nem n közigazgatás döntené el a választás sorsát, hanem a meggyőződés, a hit, a pártprogram. Az az egyetlen helyes dolog, hogy ha azokban a demokratikus, államokban, ahol mieszszemenő a választójog és ahol különböző pártok vannak különböző programokkal, ezek a pártok felváltják egymást a kormányzat vitelében. Ez a helyes. Az egyetlen helyes dolog az, hogy minden párt hozzájusson a maga urogramjának megvalósításához, amint Angliában sem bánjaik, ha egyszer a liberális párt, egyszer a konzervatív , párt, egyszer pedig a munkáspárt kerül kormányra, mert a nép a választásokon eldönti, hogy melyik irányzatnak adjon többséget. Természetes dolog, hogy ezekben az államokban n politikai érettség, s ezzel együtt az állam és a társadalom biztonsága sokkal nagyobb, mint ott, ahol az egyéni törtetés, az egyéni kapaszkodás, a pénz s a terror érvényesülnek a választásokon. Kérem a t. Házat, méltányolja ezt a fontos szempontot. Nézetem szerint nincsen fontosabb szempont ennél a választójogi törvénynél, mint annak eldöntése, hogy komolyan, széles alapon adjunik a népnek befolyást az állaim igazgatására, hogy megadjuk a lehetőséget arra, hogy pártok: alakulj anaik, hogy pártprogrammok alapján válasszanak s módot adjunk arra,, hogy az egyik párt megmutathassa, hogy programmját meg tudja valósítani s ha nem tudja, legfeljebb megbukik és jön majd egy másik párt, amely esetleg megvalósítja, a maga programmját. Angliában — erre szeretnek hivatkozni — a konzervatív párt éppen úgy törekedett a néptömegek érdekeit kielégíteni, mint ahogyan törekedett arra a Labour-Party, a munkáspárt, éppúgy törekedtek a konzervativek, mint a liberálisoík, mert széles lévén a választójog, programimot adtak és mindenki számított a népre. Ez tette szilárddá, ez teszi hatalmassá, ez teszi biztonságossá Anglia életét és ezt látjuk az