Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-279

Az országgyűlés képviselőházának 279. elfogadni, Csoór és Takács képviselő urak írás­ban is beterjesztett módosító indítványait pe­dig: méltóztassék mellőzi. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Fel­teszem a kérdést és pedig, miután az előadó úr módosító javaslatot tett, először azt kérdem, hogy méltóztatnak-e a 7. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó úr, továbbá Csoór Lajos és Takács Ferenc képviselő urak indítvá­nyaival? (Nem!) Ha nem, felteszem a második kérdést, méltóztatnak-e a szakaszt az előadó úr módosításával elfogadni, szemben a többbi mó­dosító indítvánnyal? (Igen!) Ha igen, a 7. §-t az előadó úr módosításával elfogadottnak je­lentem ki. Kérem a 8. § felolvasását. Szeder János jegyző (felolvassa a 8. §-t). Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Br. Urbán Gáspár előadó: T. Ház! Javas­lom, hogy a 8. § 1. bekezdésének helyébe a kö­vetkező szöveg vétessék fel (olvassa): »Az öreg­ségi járadék azt a hónapot követő hónap első napjától kezdve jár, amelyben a járadékra jo­gosultság előfeltételei beállottak. A járadékot tőkével megváltani nem lehet. Jóhiszeműen fel­vett járadékrészleteket visszakövetelni nem lehet. A járadékrészletek folyósításának szabá­lyait a földmíveléisügyi miniszter rendelettel állapítja meg.« T. Ház! A javaslat eredeti szövege szerint a járadékrészleteket minden hó első napján kel­lett volna az Országos Biztosító Intézetnek ki­fizetni. Tekintettel egyrészt ügyviteli szempon­tokra, másrészt pedig arra, hogy a járadékra jogosultak érdekében állhat, hogy 1—2—3 hó­napi részleteket összevonva fizessenek ki, en­nek a kérdésnek legmegnyugtatóbb és leghelye­sebb megoldását a kormányzat rendelettel véli elérhetőnek. Elnök: Szólásra Következik Tildy Zoltán képviselő úr! (Nincs itt!) Matolcsy Mátyás kép­viselő úr! (Nincs itt!) Mojzes János képviselő úr! (Nincs itt!) Mózes Sándor képviselő úr! (Nincs itt!) Gallasz Ágost Rudolf képviselő úr. (Nincs itt!) Jelentkezésük töröltetik. Következik Csoór Lajos képviselő úr. Csoór Lajos: T. Ház! Ehhez a szakaszhoz Tildy Zoltán képviselőtársam nyújtott be mó­dosító indítványt, amely szerint a járadék ne egy, hanem három év alatt évüljön el, ha a járadékot nem vették fel. Ez azt jelenti, hogy ha bármilyen okból kifolyólag nem mind­járt, hanem az esedékesség napjától számított három éven belül jelentkezik is az illető a já­radékért, azt megkapja. Egész magánjogunk­ban sehol sincs kodifikálva egyéves elévülési határidő, a legrövidebb elévülési határidő há­rom esztendő, de általában 32 esztendő. Telje­sen indokolatlannak tartom azt, hogy a legke­vésbbé művelt, sokszor írástudatlan, sokszor teljesen tájékozatlan lakosságra, néprétegre vonatkozólag ilyem rövid elévülési időpontot, egy évet állapítsunk meg. Ez azt jelentené, hogyha egy esztendeig, nem tudom milyen kö­rülmények, véletlenek folytán elmulasztja azt a pénzt felvenni, akkor már elveszti minden igényét szerény járadékához. Méltóztassék leg­alább — mint Tildy Zoltán képviselőtársam igen helyesen indítványozta, — három évben megállapítani az elévülési határidőt. Ha bár­miféle véletlen szerencsétlenség vagy akármi történik azzal a szegény mezőgazdasági mun­kással, egy év leforgása alatt ne essék el attól, hogy megkaphassa járadékát, lése 1938 március 9-én, szerdán. 79 Sajnos, a házszabályok értelmében.^ nincs módomban magamévá tenni Tildy Zoltán kép­viselőtársam indítványát, mégis kérném a mé­lyen t. államtitkár urat, hogy ezt, a javaslat szerkezetén igazán nem változtató indítványt méltóztassék talán a kormány részéről jövő javaslattal elfogadtatni. Elnök: Antal István képviselő urat illeti a szó. Antal István: T. Ház! Igen nagy figyelem­mel hallgattam előttem szólott igen t. képvi­selőtársam fejtegetéseit és azoknak elvi alap­ját legnagyobb részben magamévá teszem. Az volna a tiszteletteljes indítványom, méltóztas­sék az elévülési határidő tekintetében két esz­tendőhöz hozzájárulni. Ez -— ha szabad így kifejeznem magam — megduplázza a javaslat­ban foglalt s igen t. képviselőtársam által ki­fogásolt határidőt és közel áll ahhoz a javas­lathoz, amelyet Tildy Zoltán igen t. képviselő­társam terjesztett elő. Valóban az a helyzet, hogy attól-az egy­szerű, sokszor írástudatlan falusi néptől nem kívánhatjuk ezeknek a bonyolult jogszabá­lyoknak abszolút ismeretét és egy esztendő valóban a komoly jogászok szempontjából is kevésnek látszik. Ezért tehát középen álló in­dítványt előterjesztve a szakasz eredeti szö­vege és Tildy Zoltán és Csoór igen t. képvi­selőtársam javaslatai közt, az volna a tisztelet­teljes indítványom, hogy méltóztassék a 'kér­déses szakaszt olykép módosítani, hogy az el­évülési határidőt ne egy esztendőben, hanem két esztendőben állapítsuk meg. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom­Marschall Ferenc államtitkár úr kíván szólni. Marschall Ferenc földmívelésügyi állam­titkár: T. Ház! Az előadó úri, nemkülönben Antal István képviselőtársam módosító indít­ványát a magam részéről elfogadom. Elnök: T, Ház! A tanácskozást (befejezett­nek nyilvánítom. Következik a határozathoza­tal. Miután laz államtitkár úr és az előadó úr 'módosító indítványt tettek, úgy teszem fel a kérdést, hogy méltóztatnak-e az eredeti szöve­get, szemben az államtitkár úr és az előadó úr módosító indítványaival, elfogadni? (Nem!) Ha nem, felteszem a kérdést, méltóztatnaik-e a szakaszt az előadó úr módosító indítványával és még kiegészítve az Antal István képviselő úrnak Marschall Ferenc államtitkár úr által [magáévá tett módosító indítványával elfo­gadni? (Igen!) Ha igen, így mondom ki a ha­tározatot. Következik a 9. §. Kérem annak felolvasá­sát. vitéz Miskolczy Hugó Jegyző (felolvassa a 9. §-t.) Elnök: Csoór Lajos (képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: Mélyen t. Képviselőház! Eb­ben a szakaszban van egy rendelkezés, laimely szerint, ha a (mezőgazdasági munkást egy hó­napot 'meghaladó időtartamú szabadságvesztés­sel büntetik, akkor a járadék szünetel. Ezzel szemben azt a szerény kérést vagyok bátor előterjeszteni, hogy ezt az egy hónapot három hónapra méltóztassék felemelni. A falusi élet­ben gyakran előfordulhat az, hogy az az egy­szerű ember »kifog« egyhónapi [büntetést kocs­mai verekedésből vagy egyéb apró-cseprő dol­gokból kifolyólag. Ilyesmi gyakran előfordul a mindennapi zsörtölődő életben, ezért la tettes .mindjárt kap egyhónapi büntetést s ez alatt szünetei a járadék- Nekem nem volna ahhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom