Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-294

&76 Az országgyűlés képviselőházának igein t. kotrmány pártnak egyik a javaslathoz értő tagja, jött 'hozzám és azt mondotta: Ti© tévedstz, kedves 'barátom, -merít nem háromtmillíió,, hanem legalább (hatmillió kell majd egy-egy pártnak ahhoz, hogy minden, választókerületben tud join indulnli;. (Lányi Márton előadó: Indiszkréció! — Derültség.) T. Ház! Bátor vagyok felvetni azt a kérdést, melyet mar laz általánois vitánál is felvetettem is amelynek itiisatázását végtelenül fontosnak tartóim), — s ezért moisit újhól miegkéndem nyiltan a Ház színe előtt — hogy homnan veszi az ligen t. kormánypárt a választási költslégeket, hoinaiian méltóztatnak elővenni aizt a hatmíililáót? i(Mojzes János: Bízd csak rájuk!) Meg vagyok róla győződve, hogy monopólium-osztogatás, vagy egyéb illegális jövedéknek sziéiosztoigatása nélkül nem lehet ezt a hatmillió pengőt eJŐtercimitenli. (Zaj.) — Mojzes János: Egypár új kegyelmes úr éís rendben lesiz!) Ha a kormány nagyon helyesen korlátokat kíván állítani ebben a javaslatban a demagógia ellen, (Br. Berg Miksa: De a plutokrácia ellen is!) akkor méltóztassék a pénE és a tőke demagógiája efen is állíítami korlátokat: mindent, ami emeli a költségeket, meg kell nyirbálni és olcsóhbá (kell temini a választásokat. (Zaj. — ElT. Ház! Mindenki azt gondolta, hoigy^ a íUffcos választójog hevjezetésével a válasiztási költségek kisebbek lesznek, mert hiszen az illegiáliis kiadások, a imlegvesztegetés is mindennek járulékai meg fognak szűnini. Azt látjuk azonban, hogy a kormány, ahelyett, hogy a választási eljárást olosóbbítaná, intézményesen kíván gondoskodni arról, — és a javaslatban miniden tehetőt -elkövet erre — hogy az megdráguljon. (Mózes Sándor: Nehogy szegény ember képviselő legyem!) T Ház! Nem az a legnagyobb szelekció lés a leginagyolbb kautéla, ha százezreket és százezreket kizárnak a választójogból,, hanem a legnagyobb kautéla az, ami ebben és hasanló szakaszokban nyilatfeoizik meg, úgy, hogy a isizegény emherek, sőt a magyar középosztály tagjai sem tudnak majd Ibejutni a képviselőházba. (Mojzes János: Hacsak el nem adjak magúikat!) Kérem itehát az igen t. túloldali többséget is, foratolja meg ezeket a dolgokat: és járuljon hozzá a biztosíték összegének általami javasolt leszállíitásához. Elnök: Propper Sándor képviselő úr következik szólásra. Propper Sándor: T. Képviselőház! Mi azt javasoltuk, — és ezt a javaslatunkat fenntartjuk — hogy a 77. §-t, a kaucióra vonatkozó szakaszt töröljük ebből a javaslatból. (Farkas István: Ügy van! Ne kapitalizáljuk a választást!) , , • Ez a szakasz igen nagy veszedelmeket rejt magában a demokrácia szempontjából, mert az egész választási eljárást s ezzel az egész parlamentarizmust a pénz hatalma alá rendeli, hogy úgy mondjam, kapitalizálja a választást. Ez azt jelenti, hogy csak nagypénzű emberek, vagy csak nagypénzű pártok, vagy csoportok vehetnek majd részt a választásokon. A szegény emberek pártját, vagy a magukban álló szegény embereket ez a szakasz úgyszólván megakadályozza abban, hogy a választásokon indulhassanak és mint jelöltek felléphessenek. T. Képviselőházi Amíg ennek a törvénynek az alapján a jelölt odakerül, hogy hivatalosan jelölik és a választók szavazhatnak 294-. ülése 1938 április 5-én, keddett. reá, amúgyis annyi tortúrán megy keresztül, hogy az már egy kicsit sok. Apróra vagdalják, analizálják, megint összerakják, megint szétszedik, bevezetik, kivezetik, ajánlják kifelé, ajánlják befelé és a végén olyan fényesen fog állni a közvélemény előtt, mint a Vénusz-csillag. De ez nem elég, a végén még olyan nagy összeget követelnek tőle, hogy azt nem tudja kifizetni, vagy ha valahonnan kiizzadja, akkor ki van téve annak, — hiszen mégsem lehet előre tudni a választók hangulatát — hogy nem kapja meg a szavazatok 25 százalékát és akkor elveszíti a kaucióját. Igaz, hivatkoznak az angol példára, hogy Angliában is megvan ez a kauciós rendszer, azonban ehhez a kauciós rendszerhez — angol mintára — az angol közviszonyok is kellenének. (Vázsonyi János: Ott nincs hitelesített ajánlás quantum satis! Vagy kaució, vagy ajánlás!) Angliában három választópolgár ajánlhat egy jelöltet és le kell tenni megfelelő kauciót, de azt nem kötik 25 százalékos szavazatarányhoz, mint nálunk, ami igazságtalan és teljesen irreális. Magyarországon, amely a sokpárt-rendsizernek az országa, (Vázsonyi János: Ez volt mindig!) indulhat 6—8 jelölt. Ahol ennyi párt van, ahol ennyi jelölt indulhat, ott egy sereg ember egészen biztosan el fogja veszíteni a kaucióját. Azt lehet mondani, hogy ez spekuláció a bukott jelöltek pénzére; hogy milyen célra,, nem firtatom most; tény azonban, hogy a 'magyarországi pártviszonyok és a magyarországi gazdasági viszonyok mellett ezt lehetetlenségnek és erkölcstelenségnek kell tartani. Az állam, illetőleg a parlamentarizmus nem spekulálhat a jelöltek pénzére. De ha már felállítanak egy ilyen kauciós rendszert, a kauciót sokkal kisebb összegben kellene megállapítani és sokkal kisebb szavazatarányhoz kellene kötni a kaució sorsát. Ismétlem', ha 4—5 párt indul, akkor ebből 2—3 matematikai alapon feltétlenül kell, hogy elveszítse a kaucióját, ezt pedig én határozottan antidemokratikusnak, sőt erkölcstelennek tartom. Ennek a törvényszakasznak alapján oda fejlődhet a kérdés és oda juthat a parlamentarizmus,, hogy szegény sorsú, kispénzű vagy kisjövedelmű ember egyáltalán meg sem kísérelheti azt, hogy választások alkalmával fellépjen, (Vázsonyi János: Ügy van!) meg sem kísérelheti, mert vagy nem tudja előteremteni a kauciót, vagy esetleg elveszíti a kauciót, ami exisztenciákat tehet tönkre. Ez exisztenciális kérdés, (Vázsonyi János: Eltekintve a választás egyéb kiadásaitól!) hiszen anyagi összeomlás lehet ebből olyan emberek számára, akik magukban, mondjuk, hivatást éreznek a politikai pályára, akik jóhiszeműleg, abban a hiszemben, hogy a kerület hangulata nekik 25%-nál több szavazatot juttat, belemennek ebbe a vállalkozásba és a végén kitűnik, hoigy hamisan ítélték meg a helyzetet, a hangulat nincs mellettük, csak 24*9%: (szavazatot kapnak és ez a 0'1%-os szavazathiány elüti őket attól, hogy keserves garasaikat, kauciójukat, visszakaphassák. Méltóztassék ezt a kérdést alaposan megfontolni. En itt a részletes vita folyamán már harmadszor teszem fel a kérdést: mit akar tulajdonképpen a kormány ezekkel a hallatlan megszorításokkal? Azt akarja, hogy a népparlament teljesen kivetkőzzék a 'maga jellegéből? Azt akarja, hogy a szegény emherek pártja és szegénysorsú emberek egyáltalán meg se kísé-