Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-294

Az országgyűlés képviselőházának 29U. ülése 1938 április 5-én, kedden. 571 nyugalmat nem tudom fenntartani, mert ezek- f kel az egyénekkel szemben fegyveresen fel nem léphetek,, a gyűlést ezennel feloszlatom, kérem, mehetnek. (Mojzes János: Adunk ' ötleteket!) En arra kérem a t. kormányt, hogy ha nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy az egész törvényjavaslatnak egy célja van: az ellenzéki és főleg a munkásszavazókat kiirtani, akkor módosítsa ezt a szakaszt: ne legyen benne más, mint az, hogy a rendőrhatóság köteles a gyű­lést engedélyezni, mert ha ez benne van és nincs benne más, akkor a rendőrhatóság^ azért, hogy a gyűlést beoszthassa, az egyes pártokkal tár­gyalásokba kezd s akkor meg lehet egyezni ab­ban, hogy ki mikor tartson gyűlést. így azon­ban az ellenzékiek és elsősoiPban a szociálde­mokraták teljesen ki vannak szolgáltatva a magyar közigazgatásnak és a magyar közigaz­gatás számtalan példát mutatott rá, hogyan lehet velük szemben büntetlenül jogfosztást el­követni. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A, belügyi államtitkár úr kíván szólni. Táhy László belügyi államtitkár: T. Ház! Beyer! Károly képviselő úr azt kívánja, hogy a szakasz (2) bekezdése úgy szóljon, _ hogy a rendőrhatóság az előző bekezdés szerint beje­lentett pártgyűlés megtartását köteles meg­engedni. Szórói-szóra ez van a törvényben, amely azt mondja, hogy nem tilthatja meg, ami magyarul annyit jelent, hogy köteles megen­gedni. A közigazgatásra van azonban bízva a közbiztonság és a közegészségügy védelme. Itt csak mint ultima ratio* csak mint egészen ki­vételes eset van megengedve a kivétel, arra az esetre, ha a közbiztonság és közegészségügy érdeke van veszélyeztetve. Abszolút szabályt felállítani nem lehet, a pereat mutndus elve alapján még sem lehet egy választás kedvéért a közigazgatás kezét teljesen megkötni, mert ez helyrehozhatatlan károkat okozna a közbiz­tonság szempontjából és járványok esetén. Ez a törvény intenciója. Visszaélés mindig volt, de a kormányt azzal gyanúsítani, hogy a vissza­élés lehetős-igét akarja a törvényben fenntar­tani, mondani mégsem lehet; ezt, az^ után az engedékenység után, amelyet a kormány a ja­vaslat egész tárgyalása során tanúsított, azt hiszem, egészen nyugodt lélekkel visszautasít­hatom. Ami Meizler Károly képviselő úr indítvá­nyát illeti, hogy e szakasz (3) és^(4) bekezdését töröljük, ezeknek tisztán az a céljuk, hogy a féktelen agitáció lehetőségét szüntessük meg és hogy a választás előtti napokban a meg­nyugvást biztosítsuk. A néma hét eddig is ki­tűnően bevált. Azt hiszem, kár lenne ezen vál­toztatni. (Mojzes János: Legjobb lenne olyan néma hetet csinálni, mint Kemál pasa: fel­akasztatni az ellenzéket! — Derültség. Mozgás és zaj. •— Peyer Károly: Jó helyre adresszálja, az államtitkár úr ismeri a viszonyokat!) Kemál Atatürk, Törökország államfője. Ő a sèvresi békét sohasem fogadta el államára nézve köte­lezőnek. Neki sikerült a meggyalázó békeszer­ződés minden rendelkezését eltöröltetni. Sike­rült hazájának nagy részét visszahódítani, (Felkiáltások balfélfii: Ez igaz!) úgy, hogy Kemál pasa mindenképpen csak a legnagyobb tiszteletet érdemli és a magyar nemzetnek csak fényes például szolgálhat Tehát Kemál pasát felhozni itt egy tréfás megjegyzés révén, nem tartom helyesnek. Igazán kérnem kell a képvi­selő urat, hogy ezt ne tegye. (Egy hang a közé­pen: Éljen Kemál. — Taps.) Nekem, mint kö­vetnek, alkalmam volt Magyarországot tíz évig képviselni Törökországban és ott volt alkal­mam látni azokat a nagyszerű hazafias jelensé­geket, amelyek Törökországot arra a pontra hozták, hogy ma semmiféle békeszerződési kor­látozásnak alávetve nincs. Hazájának egy ré; szét visszahódította, fegyveres ereje az európai hadseregek között fényes helyen vain. A legna­gyobb tisztelettel hajlok meg Kemál Atatürk előtt és azt hiszem, ezzel a Háznak és a kor­mánynak a nézetét is kifejeztem. (Taps a jobb­oldalon és a középen.) Kérem a módosító javaslatok elutasítását és az előadó úr javaslatának elfogadását. (Ma­lasits Géza: Tehát marad minden a régiben! A szolgabírák örülhetnek.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Kérdem, méltóztatik-e a 70. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó úr, továbbá Peyer Károly és társai módosításá­val. (Nem!) Ha nem, kérdezem a t. Házat, mél­tóztatnak-e a 70. §-t az előadó úr módosításával elfogadni, szemben Peyer Károly képviselő úr és társai indítványával. (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a 70. $-t az előadó úr módosításával fogadják el, szíves­kedjenek felállani. (Megtörténik. — Csoór La­jos: Kisebbség! — Mozgás és zaj a jobbolda­lon.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az igen-nel szavazókat megszámlálni. Csikvándi Ernő jegyző (megszámlálja a szavazókat. — Csoór Lajos: Itt a többség.) Elnök: Csoór képviselő úr még nem lett jegyző. Méltóztassék a Ház jegyzőjére bízni a megszámlálást. Csikvándi Ernő jegyző: Huszonhat kép­viselő szavazott igen-nel. Elnök: Kérem azokat a képviselő urakat, akik az előadói javaslat ellen szavaznak, mél­tóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kérem a jegyző urat, méltóztassék a képviselő urakat megszámlálni. Csikvándi Ernő jegyző (megszámlálja a szavazókat): Huszonhárom. Elnök: A Ház többsége az előadó úr javas­latát fogadta el. Következik a 71. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni, (Br. Berg Miksa: Huszonhárom mec huszonhat az nem ötven. A Ház nem határozatképes Tessék a Nep.-nek bejönni, ne csak a fizetést felvenni.— Zaj.) Csikvándi Ernő jegyző (felolvassa a 71. §-t): Szólásra feliratkozott az előadó úr. Lányi Márton előadó: T. Ház! Indítványo­zom, hogy a 71. § (2) bekezdésének 3. és 4. sorá­ban a »pótképviselőjelölteknek« szó töröltes­sék. Kérem ezt a módosítást elfogadni a már előbb elmondott indokok alapján. Elnök: Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: Meizler Károly. Elnök: Meizler Károly képviselő urat a szólás joga megilleti. Meizler Károly: T. Ház! A 71. § (2) bekez­désénél benyújtott módosításommal azt kívá­nóin feltüntetni, hogy miután az előző bekez­désnek tilalma a helyi szerveknek a párt-helyi­ségben való' összejövetelére nem vonatkozik!, közelebbről határoztássék meg, hogy milyen helyi szervekről van szó, mert méltóztatnak tudni, hogy van pártelnökség és vannak párt­választmány oik. Néni hinném, hogy a pártvá­laisztmányok összejövetelét kívánnák éppen a választások előtt lehetetlenné tenni. Amennyi­ben nem így van, abban az esetben helyes 82*

Next

/
Oldalképek
Tartalom