Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-294
Àz' országgyűlés képviselőházának , Széll József belügyminiszter: T. Ház! Az előadó úr módosító indítványát pártolom, de sajnálatomra nem fogadhatom el Vázsonyi t. képiselőtársam módosító indítványát, a 20. §nál elmondott indokaimra való hivatkozással. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az eredeti szöveggel szemben áll az előadó úr és Vázsonyi János képviselő úr módosító indítványa, miután Vitéz Árpád képviselő úr indítványát visszavonta. Először úgy teszem fel a kérdést, méltóztatnakje az eredeti szöveget szemben az előadó úr és Vázsonyi képviselő úr módosító indítványaival, elfogadni, igen vagy nem 1 ? (Nem!) Ha nem, :akkor felteszem a második kérdést: méltóztatnak-e a szöveget az előadó úr 'módosító indítványával elfogadni, szemben Vázsonyi János képviselő úr módosító indítványávall (Igen!) A Ház többsége az eredeti szöveget az előadó úr módosító indítványával fogadta el» Vázsonyi János képviselő úr módosító indítványát pedig elvetette. Következik a 23. §. Kérem a jegyző urat annak felolvasására. Huszár Mihály jegyző (olvassa a 23. ß-t}. Elnök: Rupert Rezső képviselő úr jelentkezett szólásra. Rupert Rezső: T. Ház! Ez ellen a szakasz ellen két kifogásom van. Hiszem, hogy első kifogásomat a t. Ház a maga egészében a ma gáévá teszi. Az első bekezdés első mondatában ugyanis egy bántó stilizálás 1 van, amely több mint stilizálási hiba; jogcímül hivatkozik a trianoni szerződésre, mondván, hogy a trianoni szerződéssel megállapított területen kinek van á] lampolgársága, kinek vélelmezendő az állam polgársága. Azt hiszem, sok mindenféle okból egyszerűbb volna ezt a mondatot csak így fogalmazni: »a mai magyar területen« vagy így fogalmazni: »mai meg nem szállott területen«. A mostani fogalmazás ©sak véletlenségből kerülhetett he a javaslatba, elkerülte a figyelmet. Azt hiszem, hogy ha már mindenáron akarunk valami ilyesfélét mondani, akkor helyesebb ez a stlizálás: »a mai magyar teriileleten«. Ne hivatkozzunk jogcímként,, jogforrásként a trianoni szerződésre, hiszen azoknak a szerződéseknek már úgyis végük van, ránknézve esaik puszta kénytelenségből eltűrt tény, hogy akkorák vagyunk, mint amekkorák vagyunk. Kérem a t. kormányt és az előadó urat,, kegyeskedjenek ezt a módosítást magukévá tenni, amely szerint »a trianoni szerződéssel megállapított területen« kifejezés helyett >>a mai magyar területen« kifejezés vétessék fel a szakaszba. Ügyi s értjük, jhogy miről van szó, de indirekté nem erősítjük meg a nekünk örökké legfájdalmasabb törvényt, az 1921. évi XXXVI. te.-ket, amikor ilyen egyszerű stilizálással is célt érünk. (Helyeslés.) Második kifogásom az (1) bekezdés utolsó mondata ellen irányul. Megjegyzem, hogy én ezt az utolsó mondatot elvi szempontból tökéletesen helyesnek tartom; ez ellen elvi szempontból kifogást tenni nem lehet, csak gyakorlati szempontból. Itt tudniillik arról van szó, hogy a mai magyar területen született emberre nézve vélelmezni kell azt, hogy legalábbis. 10 év óta magyar állampolgár. Nagyon helyes, bölcs rendelkezése ez a javaslatnak, hogy ne kelljen kutatni száz- és százezer em194-. ülése 1938 április 5-en, kedden. 54f bérnek a kiléte, a múltja iránt és azt mondja a törvény, hogy úgy kell tekintem, mintha ír ár 10 év óta magyar állampolgár volna. Ezt a rendelkezést azonban elrontja azzal, hogy azt mondja, akiknél azonban kétség merül fel aziránt, hogy leszármazás útján megszerezte-e az állampolgárságot, azoknál az állampolgárság után kutatni lehet. Mint mondottam, elvi szempontból nagyon helyes, kifogást nem lehet ellene tenni, a kormány intencióját sem gyanúsítom meg, mintha ezzel bármit is akarna, mert hiszen tisztességes, becsületes dolgot akar, <ísak egyre vagyok bátor felhívni a t. kormány figyelmét, nevezetesen arra, hogy ez igen sok zaklatás okául szolgálhat. Tudjuk, hogy hány esetről lehet szó, 7—8000 vagy talán 10.000 esetről. A választók rengeteg számához viszonyítva tehát elenyésző csekély esetről van szó, annyiról, amennyi a választók nagy számát semmi esetre sem befolyásolja. Ezért a 10.000 esetért nem érdemes módot adni arra, hogy száz- és százezer esetben kétségessé tegyék a vélelmet és a kutatásokkal az ártatlan választók tömegét vexatúráknak tegyék ki. Ez fordítottja annak a Carrara-elvnek, hogy inkább meneküljön száz bűnös, mintsem ártatlanul szenvedjen egy. Ez a fordítottja: inkább bűnhődjék, vexatúrának legyen kitéve száz- és százezer csak azért, hogy véletlenül egyetlen ember se jusson be jogosulatlanul a választók közé. Ismétlem, csak gyakorlati okokból kérem ezt, hogy a névjegyzék összeállítása körül nehézségek ne legyenek, hiszen a hatóságóknak is rengeteg munkát ad az, ha okkal-oknélkül százezrek választójogát teszik kétségessé. Ezzel a törléssel vegyük elejét annak, hogy a választóig névjegyzék (összeállítását megnehezítsék, késleltessék és százezreket ártatlanul vexáljanak. Elnök: Peyer Károly képviselő úr jelentkezett szólásra. A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Kíván-e még valaki szólani 1 ? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 23. $-t eredeti szövegében elfogadni, szemben Rupert képviselő úr törlési indítványával? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a 23. §-t eredeti szövegében fogadják el, méltóztassanak felállaini. (Megtörténik.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a képviselő urakat 'megszámlálni. Brandt Vilmos jegyző (megszámlálja a szavazókat): 25! Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Most -pedig (kérem azokat a képviselő^ urakat, akik Rupert képviselő úr törlési indítványát fogaidják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a képviselő urakat megszámlálni, Brandt Vilmos jegyző (megszámlálja a szavazókat): 15! Elnök: A többség az eredeti szöveget fogadta el és Rupert képviselő úr törDési indítványát elvetette. Következik a 24. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Brandt Vilmos jegyző (olvassa a, 2í. §-t). Elnök: Buchinger Manó képviselő urat illeti a szó. Buchinger Manó: T. Ház! Ennek a szakasz* nak tárgyalásánál elérkeztünk egy olyan kér79*
