Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-294
Az országgyűlés képviselőházának i becsülik és tiszteletben tartják, hoigy egész életüket az ő emlékének szentelik. {Úgy van! balfelől.) Máskülönben az én meggyőződésem az, hogy a nő és a férfi választójogának elkülönítése és különféle feltételekkel való megszabása jogtalan és igazságtalan és ezért én a szakaszt mostani formájában nem fogadom el. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Takács Ferenc képviselő urat illeti a szó. Takács Ferenc: T. Képviselőház! Az iskolai végzettséggel kapcsolatban az előző szakasznál már elmondottam, hogy a tanyai nép már azért sem járathatja gyermekeit iskolába, mert nincsen megfelelő számú tanyai iskola. A mezőgazdasági munkások, a törpebirtokosok és a kisbirtokosok leánygyermekeire különösképpen áll az, hogy visszatartják őket azért, hogy édesanyjuknak otthon a háztartásban már 10—12 éves korukban segédkezzenek, azután meg, hogy libapásztorok legyenek és egyáltalában segítsenek a mezőgazdaságban. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mindenki, aki kicsit is ismeri a magyar viszonyokat, tudja, hogy ez így van. Helytelen tehát, hogy a nőknél más iskolai végzettséget követelnek, mint a férfiaknál, illetőleg a nőknek még azt a könynyítést sem adják meg, hogy ha 1912 előtt születtek, akkor legalább négy elemi osztályos végzettség után is megkaphassák a választójogot. Egyáltalában miért ez a megkülönböztetési!' Megint csak a mezőgazdaságban dolgozókra hivatkozhatom. Az asszony együtt dolgozik a férfival a mezőgazdaságban, akár munkás, akár pedig van valami kis birtoka. A kisbirtokosoknál clZ ti helyzet, hogy sokszor, különösen az olyan nehéz időkben, mint amilyen a gazdasági válság is vnlt. az asszony munkája, amikor aprójószágok nevelésével f o'glalkozik, nagyobb jelentőségű ezekben a kisgazdaságokban, imint, sajnos, a férfi munkája, legalább is a jövedelmezőség szempontjából ez a helyzet. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Miért van tehát szükség akkor ezekre a megkülön böztetésekre 1 ? (Malasüts Géza: Hogy kevesebb legyen a választó, egyszerű!) Talán nem is lehet mást mondani, mint amit az igen t. közbe szóló képviselőtársam mondott, hogy csak azért, hogy kevesebb legyen a választó. Ha a nők szerepét nézzük például a háború alatt, amikor a férfiak a különböző harctereken voltak kinn, akkor megállapíthatjuk, hogy megint a legnagyobb erőfeszítéssel kellett nekik dolgozniok, és mentől kisebb volt a vagyon, annál nagyobbnak kellett annaik az erőfeszítésnek lennie. Szántottak, kaszáltak, vettettek, mindenféle munkát végeztek a háború alatt. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Gr. Apponyi György: Villamoskalauzok voltak.) Különböző ipari üzemekben kellett nekik dolgozniok, mint ahogy ma is oda vannak kényszerítve a különböző ipari üzemekbe. Miért akkor részünkről ez a hálátlanság'? Én nem értem meg a túloldalon ülő igen t. képviselőtársaimat, különösen nem értem meg azokat, akik a falut képviselik és akik erre igen sűrűn szoktak hivatkozni, hogy miért nem állnak fel, miért nem tesznek hitet ezek mellett a módosítások mellett? Nem szabad ezt a kérdést pártszempontok szerint elbírálni. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A továbbiak során ugyanez a helyzet a hadiözvegyek választójogánál. Én mindenben csatlakozom ahhoz, amit. Vázsonyi és Kethly 4. ülése 1938 április 5-én, kedden. 535 Anna igen t. képviselőtársaim elmondottak, mindenben osztozom az ő felfogásukban. A legnagyobb hálátlanság a hadiözvegyekkel szemben az, hogy nem akarjuk megadni nekik a választójogot, (Csoór Lajos: Akarjuk!) de nem akarja a többség, nem szólnak egy szót sem. (Malasits Géza: De annál biztosabban szavaznak ellene!) A hadiözvegyek és a hadirokkantak országos szövetségétől nyert értesülésem szerint nincs többről szó, mint 10—13.000 ilyen hadiözvegyről; megint csak azokról, akik a legelesettebbek, legnyomorultabbak, akik leginkább rá vannak arra szorulva, hogy ha már ez az ország nem juttat nekik megfelelő nyugdíjat, hogy ha a legnagyobb kétségbeesésben vannak, akkor legalább bizonyos erkölcsi gesztust látnának a törvényhozás részéről. Tessék elképzelni, hogy milyen roppant nagy erkölcsi romboló ereje van annak, ha azt látja az ország közvéleménye, — és most már nemcsak a hadiözvegyek látják ezt, akikről személy szerint szó van, hanem az egész magyar közvélemény látja — hogy ilyen kérdésben ennyire kicsinyes tud lenni a törvényhozás és különösen a törvényhozás többsége. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nagyon kéreim a miniszter urat. szíveskedjék hozzájárulni Vázsonyi képviselőtársam indítványához az elmondottak alapján. (Horváth Zoltán: Hol van Takách-Tolvay képviselő úr, miért nem áll fel?) Elnök: Mojzes János képviselő urat illeti a szó. Mojzes János: T. Képviselőház! Nem hiszem, hogy lenne olyan tagja a Háznak, aki ne látná be és ne érezné át, mennyire méltánytalan az, hogy a választói jogosultság kritériumai szempontjából nagyobb megszorításokat teszünk a nőkkel szemben, mint amilyenek a férfiakkal Bîcïïlucn â jâVâSiâLuâii statuálva vaiinâK. Számtalanszor elhangzott itt a képviselőházban is az a megállapítás, hogy a nők például korábban lesznek érettek, mint a férfiak. Ezt a megállapítást a törvény is akceptálta, például a házassági jogban. A nőknél a fiatalkor házassági akadály jellege hamarább szűnik meg, mint a férfiaknál: ha egy nő férjhez akar menni, 16-ik életéve betöltése után férjhez mehet anélkül, hogy a kor-akadály alól felmentést, vagy házassági engedélyt kellene kérnie, viszont a férfiaknál ez a korhatár 18 évben van megállapítva. (Mozgás és zaj.) A törvény más tekintetben is akceptálja azt, hogy a nő korábban les z érett, mint a férfi. Például, ha egy 16 éves leány férjhez megy, nagykorúvá válik. A férj 23 éves, vagy 23 és féléves, az kiskorú, de egy 16 éves nő, vagy egy esetleg korengedéllyel 15 éves korában férjhez ment nő is, már azzal a ténnyel, hogy férjhez ment, nagykorúvá vált. (Ügy van! balfelől.) Az is köztudomású, hogy a nők általában konzervatívabb gondolkodásúak, mint a férfiak. Nemzeti szempontból vannak legalább is annyira megbízhatók, mint a férfiak. (Müller Antal: Ez igaz!) Tehát egyáltalán nem tudom megsérteni, miért volt szükség arra, hogy a nőkkel szemben a választójogi korhatárt magasabban állapítsák meg, mint a férfiakkal szemben. Ez feltétlenül méltánytalan, igazságtalan és logikátlan rendelkezése a törvényjavaslatnak, hogy nőkkel szemben az aktív választójog korhatárát a 30-ik évben állapítja meg. (Rupert Rezső: Céltalan is, mert az aszszony befolyásolja az urát, már csak ezért sem szabad így intézkedni.) Másik méltánytalan es
